H3006132027
K3107142128
Sz0108152229
Cs0209162330
P0310172431
Sz0411182501
V0512192602

On the road

2011/10/05

Angol riviéra

Egy nyári hétvége októberben Southendben és Leigh-on-Sea-ben, a Temze torkolatánál (Londontól 50 perc vonattal).







Piros:


Piros 2:


Teakert:


Bicikliút a tengerpart mentén:


Madarak rajzanak a Temze torkolatában:


Nők:


Gentleman:


Kikötői élet:


Leigh-on-Sea kikötőjében máig halásznak:


Ezekkel asszem rákot fognak:


Tengeri kaja az egyik halásztársaság bódéjából: darált rákhús-golyók, panírozott és főtt garnéla, szardella és lazac:




Okosan néz:


Southendben található még többek között a világ egyik leghosszabb, 2km-es mólója, amin vonat jár, ebben a bejegyzésben írtam róla korábban.

2009/08/18

Temze-torkolat

Egy nap a Leigh-On-Sea—Southend—Shoeburyness tengelyen (három egybeolvadt város a part mentén), a Temze torkolatánál. A folyó itt kb. 5km széles, és elég nehéz megkülönböztetni a tengertől — sós a vize, tengeri állatok élnek benne és többméteres a szintkülönbség az apály-dagály miatt (igaz, ez 60km-rel feljebb, London nagy részében is így van).



Raktárból átalakított mediterrán jellegű, olcsó tengeriétel-bolt (itt lent kagyló, osztriga és olivára tekert szardella):


Egy skandináv halászati évkönyv illusztrálja a tenger elővilágát a bolt falán:






Apálykor a Temze torkolatának nagyrésze "szárazfölddé" válik:


Ez egy ún. defence boom, amit a vízen keresztül építettek a II. világháború alatt a német tengeralattjárók és hadihajók ellen (mára csak egy mérföldnyi maradt belőle):




A part mellett sétány és bicikliút vezet végig:


A helyi rendőrség bűnmegelőző hirdetőtáblája:




Rock pool, aminek a lényege, hogy más környezetet teremt az élővilágnak (nincs apály/dagály, más a napfény stb.), ami miatt másfajta állatok élnek benne, mint a környező tengerben:


A defence boomon és a tengeri szélerőműveken kívül a jobb oldalon látszanak az ún. Maunsell fort-ok ("tengeri erődök"), amiket a II. világháborúban épített a hadsereg, hogy megvédjék az országot a Temze torkolata körül támadó német harci gépektől. Ezekre felmenni nem lehet — lehet, csak nehéz —, de hajóval el lehet menni a lábukig.








2008/11/18

Hétvége




2008/10/21

Hétvége


2008/09/30

Ködös albion

Dover mellett:




2008/08/08

Törökország képek

Isztambul a Boszporusz-hídról - a jobboldali félsziget Európa, a baloldali már Ázsia:




Néni:


Üzlet kötődik:


A Büyükada-sziget tetején:


BKV-járat másfél helyi krajcárért (kb. 200Ft):


A magyar ipart a 36-es busz képviseli:


Vízipipák:


Szintén BKV-járat, csak itt teát is lehet kapni menet közben:


Halkebabos:


Éjjel kísértetváros, dzsámival:


Kedvenc játékuk:


Nincs jobb, mint amikor fogfúrás közben az asszisztens elkezdi nézegetni a Google Maps-en, hogy hogy jut el a kávézóba a leggyorsabban:


Utcai töltöttkagyló-árus:


Kikötő:


2008/07/28

Hétvégi túra

Az volt a terv a hétvégén, hogy felfedezzük kicsit Suffolk-öt (kb. Nógrád-megye), mert még soha senki nem járt ott, és a térképen is csak bizonytalanul van berajzolva.

A tengerpart (a szemfülesebbek megfigyelhetik a Királyi Ikonrajzolók újabb ámokfutását, a háromszögben eleső embert):




Család (és egyben a 375mm-es objektív csodája):


A tengerparti városban szinte sehol nem szolgálnak fel kaját délután 7 előtt a két chip shopot leszámítva, ahol viszont többtíz méteres sorok alakulnak ki emiatt. Valamit nagyon nem értenek ezek a Marshall-keresztet illetően.


Időszakos kutyatilalom:


Haver meglepődött azon, hogy egy magyar falu teljesen más mint egy angol, kérdezte, hogy mik a különbségek... (Egyik sejtésemet a helyi ingatlanügynökség kirakata meg is erősítette, miszerint az angol falu nem szegénynek való vidék, ugyanis ugyanannyiba kerül egy ház, mint itt.)


Ebek:


A képen egy atomerőművet rejtettünk el:


Kissé túltekerték az öntözőberendezést:


Sakkozik, és nyerésre áll:


Kalózhajó:




Kutyaperspektíva:


Cserepes habanero:


Stressz:


Szélmalom, aminek a felső, fából épült része egy póznán forog annak függvényében, hogy merről fúj a szél. A leírás szerint a szerkezet nagyon jól tudja a szélváltozásokat követni, kivéve egy esetben, amikor hirtelen 180 fokot fordul a szél, mert akkor felborul az egész.


Piaci rés:


Erre nem sikerült rájönni, hogy mi a fene ("rig"-nek ívják, de nincs rajta semmi szemmel látható olajkitermelésre alkalmas eszköz), de a tengerben áll:


A képen egy atomerőművet rejtettünk el II.:


Ugrik:


2008/05/28

Ír tájak







Enyhe kontraszt:


2008/05/09

Beach





2008/04/08

Normandia beszámoló

Háború

Normandia nem túl sok dolog miatt ismert, de a Normandiai partraszállás (D-Day) miatt mindenképpen. Bennem ez úgy élt, hogy ha nem is volt egy diadalmenet, azért elég jól sikerült — utánaolvasva kiderült, hogy csak részben. Érdemes elolvasni az egyik partraszállás történetét (Omaha Beach) — ez alapján hatalmas melléfogások sorozata volt az egész, kezdve onnan, hogy az előbombázások rossz helyre mentek(!), így a német csapatoknak nem sok baja esett, ezután pedig föntről, a domboldalba ágyazott bunkereikből lőhették a lent, a teljesen nyílt terepen (ti. tengerpart) álldogáló szövetségeseket.

Az Omaha Beach ma:





A németek nézőpontja a dombon lévő bunkerekből (néhány még most is megvan):




Erről a történetről tanúskodik a számos katonai temető a környéken (van német is), például az Omaha Beach melletti amerikai temető, amiben 10.000 körüli halott van (ezek azok a keresztek, amiket az amerikai háborús filmekben szoktak mutatni, amikor a halott bajtársai sírjainál sétál a Hős Katona). Az alsó képen meg egy kisebb, "csupán" 2000 fős kanadai temető látható, azon belül is egy mérnök sírja; emlékét koktélzászló őrzi.







A háború emlékét őrzi még a kikötőváros Le Havre, aminek nagy részét a földig bombázták a háborúban, viszont kompenzációként (idézem az útikönyvet) kompromisszummentes modernizmussal építették újra. Nice.


Mont-Saint-Michel

A Mont-Saint-Michel az emberi hülyeségnek egy egészen elképesztő csodája. Nem maga az elkészült "város", mert az félelmetesen jól néz ki, hanem ahogy megszületett. Úgy indult, hogy a helyi püspököt 1200 éve álmában megszólította egy angyal, és utasította, hogy építsen egy templomot a sziklára. Szerencsére a pap nem volt hülye, ellenállt, és csak azután adta be a derekát, hogy állítása szerint az angyal az ujjával lyukat égetett a koponyájába. Oh well. Az építkezés azért is nagyon egyszerű volt, mert a szikla ugyan tök sima volt, viszont cserébe dagálykor tenger, apálykor pedig futóhomok vette körül. A domboldal fokozatosan épült be az évszázadok során, és nemsokára nagyszámú zarándokot vonzott minden évben, akik többszáz kilométert zarándokoltak át, hogy utána tucatjával haljanak meg az utolsó ötszáz méteren a futóhomokban. (Tényleg.) Komolyan mondom, Monty Python-ék sem írthatták volna meg jobban az egészet.









Étretat

Ha a Little Britain a skótokat figurázta ki azzal, hogy Skóciába menni az időjárás szempontjából a legjobb időszak július tizenhatodika délután 4 és 5 között van (link), akkor a franciáknak is valószínű megvan a maguk sorozata, ami Étretat-t, a festői tengerparti halászfalut mutatja be, ahol egy szebb nyári napon csak 4-szer van jégeső.

Nem először voltam a tengernél, de azt még soha nem éreztem, amit a tengeri regényekben szoktak írni, hogy haragos a tenger. Itt igen. Olyan, mintha forrna az egész, és szét akarná tépni a halászfalut. Meglehetős élmény ott állni vele szemben.











Az alsó képen fönt a fehér izé egy emlékmű két pilótának, akik a repülés hajnalán Párizsból akartak átrepülni az USÁ-ba a kávédarálójukkal, és itt látták őket utoljára.

Saint-Malo

Régen számos kalóz lakta az erődítményszerű belvárosát, ma pedig a szinte tökéletesen megőrzött, fallal körülvett óvárosban virágzik a turizmus.











Ennek a szállodának a tulajdonosának pedig elég nehéz lehetett a gyerekkora:


Az idő

Az időjárást a következő, megtörtént párbeszéddel lehet legjobban összefoglalni:

— KURVÁRA FÚJ A SZÉL!
— MI?! NEM HALLOM, MERT KURVÁRA FÚJ A SZÉL!


Úgy kell elképzelni a dolgot, hogy amíg mondjuk Angliában napi 4-szer képes megváltozni az időjárás, addig Normandiában óránként 4-szer. Első nap 16-szor volt eső, 9-szer hagyományos felhős ég, 13-szor napsütés és kétszer jégeső. You do the maths.

Muszáj még megemlékezni még a dagályról. Én mindig úgy képzeltem, hogy a dagály egy olyan méltóságteljes dolog, ami szépen lassan veszi birtokba a partot — végülis van rá 6 órája. Ehhez képest onnantól, hogy azt mondtam, hogy Nézzünk be oda, 3 perc alatt tuti nem borítja el az utat a dagály, odáig, hogy a lenti kép készült (azaz odáig, hogy a 2m széles, folyamatosan lejtő partszakasz teljesen eltűnt a víz alatt), egy (1) perc telt el. És ez nem költői túlzás, egész konkrétan ennyit emelkedett a víz 60 másodperc alatt. Ijesztő.





Konyha

Sajnos azt nem sikerült megfejteni, hogy mi volt az a történelmi esemény, aminek hatására csigát és békát kezdtek el enni a franciák, mindenesetre valószínűleg elég hosszú ostrom volt. Ráadásul meglehetősen undorodhattak az esőáztatta (jobb esetben) várban fondue és a fűszervaj hiányában a csigától, amit egyébként is 4 óráig kell főzni, ők pedig valószínűleg az első párszáz próbálkozás alatt erre nem jöttek rá. Elég szar lehetett. Így párszáz év után viszont az a helyzet, hogy a camembert-be mártott csiga az nagyon finom. Hasonlóan a kacsa, ami a francia csaj szerint angolul dük (itt muszáj idéznem a Gyalog galoppból a francia várvédő válaszát Artúr király kérdésére, hogy hova valósi: I'm French! Why do you think I have this ridiculous accent?), meg a csomó tengeri herkenyű (kivéve az osztriga, mert annak a titkát nem sikerült megfejteni).

Tanult kollégám szerint egyébként evőeszközvakság-ban szenvedek, ugyanis sem a csigaevő villát, sem a kagylóevő villát nem vettem észre, így kanállal mártogattam őket a fűszervajba, ahogy azt legfeljebb egy visszamaradott barbár tenné a pampán. Az alábbiakban egyrészt egy csigatartó edényt láthatunk, másrészt a főételt, ami nálam egy Nagy Bödön Kagyló volt — miután megettem kb. 90 kagylót, már majdnem látszott az edény alja.

 





Összefoglalás

Ha nyáron (Isten őrizz!) szép idő lesz, muszáj visszamenni egy hétvégére...

viso

< <


©2009 Sarok.org

Search marketing