H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

On the road

2008/04/08

Normandia beszámoló

Háború

Normandia nem túl sok dolog miatt ismert, de a Normandiai partraszállás (D-Day) miatt mindenképpen. Bennem ez úgy élt, hogy ha nem is volt egy diadalmenet, azért elég jól sikerült — utánaolvasva kiderült, hogy csak részben. Érdemes elolvasni az egyik partraszállás történetét (Omaha Beach) — ez alapján hatalmas melléfogások sorozata volt az egész, kezdve onnan, hogy az előbombázások rossz helyre mentek(!), így a német csapatoknak nem sok baja esett, ezután pedig föntről, a domboldalba ágyazott bunkereikből lőhették a lent, a teljesen nyílt terepen (ti. tengerpart) álldogáló szövetségeseket.

Az Omaha Beach ma:





A németek nézőpontja a dombon lévő bunkerekből (néhány még most is megvan):




Erről a történetről tanúskodik a számos katonai temető a környéken (van német is), például az Omaha Beach melletti amerikai temető, amiben 10.000 körüli halott van (ezek azok a keresztek, amiket az amerikai háborús filmekben szoktak mutatni, amikor a halott bajtársai sírjainál sétál a Hős Katona). Az alsó képen meg egy kisebb, "csupán" 2000 fős kanadai temető látható, azon belül is egy mérnök sírja; emlékét koktélzászló őrzi.







A háború emlékét őrzi még a kikötőváros Le Havre, aminek nagy részét a földig bombázták a háborúban, viszont kompenzációként (idézem az útikönyvet) kompromisszummentes modernizmussal építették újra. Nice.


Mont-Saint-Michel

A Mont-Saint-Michel az emberi hülyeségnek egy egészen elképesztő csodája. Nem maga az elkészült "város", mert az félelmetesen jól néz ki, hanem ahogy megszületett. Úgy indult, hogy a helyi püspököt 1200 éve álmában megszólította egy angyal, és utasította, hogy építsen egy templomot a sziklára. Szerencsére a pap nem volt hülye, ellenállt, és csak azután adta be a derekát, hogy állítása szerint az angyal az ujjával lyukat égetett a koponyájába. Oh well. Az építkezés azért is nagyon egyszerű volt, mert a szikla ugyan tök sima volt, viszont cserébe dagálykor tenger, apálykor pedig futóhomok vette körül. A domboldal fokozatosan épült be az évszázadok során, és nemsokára nagyszámú zarándokot vonzott minden évben, akik többszáz kilométert zarándokoltak át, hogy utána tucatjával haljanak meg az utolsó ötszáz méteren a futóhomokban. (Tényleg.) Komolyan mondom, Monty Python-ék sem írthatták volna meg jobban az egészet.









Étretat

Ha a Little Britain a skótokat figurázta ki azzal, hogy Skóciába menni az időjárás szempontjából a legjobb időszak július tizenhatodika délután 4 és 5 között van (link), akkor a franciáknak is valószínű megvan a maguk sorozata, ami Étretat-t, a festői tengerparti halászfalut mutatja be, ahol egy szebb nyári napon csak 4-szer van jégeső.

Nem először voltam a tengernél, de azt még soha nem éreztem, amit a tengeri regényekben szoktak írni, hogy haragos a tenger. Itt igen. Olyan, mintha forrna az egész, és szét akarná tépni a halászfalut. Meglehetős élmény ott állni vele szemben.











Az alsó képen fönt a fehér izé egy emlékmű két pilótának, akik a repülés hajnalán Párizsból akartak átrepülni az USÁ-ba a kávédarálójukkal, és itt látták őket utoljára.

Saint-Malo

Régen számos kalóz lakta az erődítményszerű belvárosát, ma pedig a szinte tökéletesen megőrzött, fallal körülvett óvárosban virágzik a turizmus.











Ennek a szállodának a tulajdonosának pedig elég nehéz lehetett a gyerekkora:


Az idő

Az időjárást a következő, megtörtént párbeszéddel lehet legjobban összefoglalni:

— KURVÁRA FÚJ A SZÉL!
— MI?! NEM HALLOM, MERT KURVÁRA FÚJ A SZÉL!


Úgy kell elképzelni a dolgot, hogy amíg mondjuk Angliában napi 4-szer képes megváltozni az időjárás, addig Normandiában óránként 4-szer. Első nap 16-szor volt eső, 9-szer hagyományos felhős ég, 13-szor napsütés és kétszer jégeső. You do the maths.

Muszáj még megemlékezni még a dagályról. Én mindig úgy képzeltem, hogy a dagály egy olyan méltóságteljes dolog, ami szépen lassan veszi birtokba a partot — végülis van rá 6 órája. Ehhez képest onnantól, hogy azt mondtam, hogy Nézzünk be oda, 3 perc alatt tuti nem borítja el az utat a dagály, odáig, hogy a lenti kép készült (azaz odáig, hogy a 2m széles, folyamatosan lejtő partszakasz teljesen eltűnt a víz alatt), egy (1) perc telt el. És ez nem költői túlzás, egész konkrétan ennyit emelkedett a víz 60 másodperc alatt. Ijesztő.





Konyha

Sajnos azt nem sikerült megfejteni, hogy mi volt az a történelmi esemény, aminek hatására csigát és békát kezdtek el enni a franciák, mindenesetre valószínűleg elég hosszú ostrom volt. Ráadásul meglehetősen undorodhattak az esőáztatta (jobb esetben) várban fondue és a fűszervaj hiányában a csigától, amit egyébként is 4 óráig kell főzni, ők pedig valószínűleg az első párszáz próbálkozás alatt erre nem jöttek rá. Elég szar lehetett. Így párszáz év után viszont az a helyzet, hogy a camembert-be mártott csiga az nagyon finom. Hasonlóan a kacsa, ami a francia csaj szerint angolul dük (itt muszáj idéznem a Gyalog galoppból a francia várvédő válaszát Artúr király kérdésére, hogy hova valósi: I'm French! Why do you think I have this ridiculous accent?), meg a csomó tengeri herkenyű (kivéve az osztriga, mert annak a titkát nem sikerült megfejteni).

Tanult kollégám szerint egyébként evőeszközvakság-ban szenvedek, ugyanis sem a csigaevő villát, sem a kagylóevő villát nem vettem észre, így kanállal mártogattam őket a fűszervajba, ahogy azt legfeljebb egy visszamaradott barbár tenné a pampán. Az alábbiakban egyrészt egy csigatartó edényt láthatunk, másrészt a főételt, ami nálam egy Nagy Bödön Kagyló volt — miután megettem kb. 90 kagylót, már majdnem látszott az edény alja.

 





Összefoglalás

Ha nyáron (Isten őrizz!) szép idő lesz, muszáj visszamenni egy hétvégére...

2008/03/25

Normandia 1944 vs. 2008

Omaha Beach, D-Day (Wikipedia):


Omaha Beach, 2008:


viso



©2009 Sarok.org

Search marketing