H0108152229
K0209162330
Sz0310172431
Cs0411182501
P0512192602
Sz0613202703
V0714212804

On the road

2010/02/10

Málta

Tömegközlekedés: welcome aboard - good luck:



Erkélytúltengés:



2009/07/04

Izland

"I love England. It's no coincidence it's the first place I moved to for a more cosmopolitan life, which is the only thing Iceland lacks." (Björk)

Izland gyorstalpaló

Név: Izlandi köztársaság (Lýðveldið Ísland)
Hivatalos nyelv: izlandi
Terület: kicsit nagyobb, mint Magyarország
Lakosszám: 300.000 (a népsűrűség durván megegyezik Ausztráliáéval)











Nép

A fennmaradt történetek szerint Izlandra először otthonról elűzött írek települtek be, majd vikingek, akik a mai izlandi nép nagy részének ősei lettek. Az útikönyv szerint az izlandiaknak erős a nemzeti öntudata, ami főleg abból ered, hogy itt a világ végén győzködniük kell magukat, hogy ők is igazi ország (mint sok dologban, ebben is hasonlítanak Ausztráliára — gyakorlatilag Izland Európa Ausztráliája, ha úgy vesszük). Ez érthető is, hiszen ki tud komolyan venni egy olyan országot, ahol olyan szavak vannak, hogy smjör, az egy valós kifejezés, hogy "a hot dog végén a mazsola" (= "a legjobb része valaminek"), és így néznek ki a pénzeik:


A nyelv izlandi (azaz saját nyelve van egy háromszázezres országnak), ami egyébként hasonlít a norvégra/dánra/svédre, de mint úgy általában Skandináviában, szinte mindenki beszél angolul. A nyelv egyik jellegzetessége a Thorn-betű, ami a skandináv mitológia Thor istenéről van elnevezve, és úgy néz ki, hogy þ. Érdekesség, hogy ugyanez a betű megvolt az angolban is sokáig, egészen az 1400-as évekig, mielőtt leváltotta volna a mai th írásmód (amely hangnak egyébként megfelel). Így pl. egy hatszáz éves Ponyvaregényben olyanokat mondana Jules, hogy "Why the fuck did you do þat?".

Valószínűleg az alacsony lakosszám miatt van, hogy eléggé informális a társadalom, pl. az útikönyv szerint bárki kérhet audienciát a miniszterelnökkel, ahol aztán megbeszélhetik az ország dolgait. Akartunk is javasolni neki egy remek turisztikai szlogent, amiért rögtön a szívébe zárt volna minket: "Izland — nálunk a vonatok sosem késnek". Mondjuk nincsenek vonatok az országban, de ez tulajdonképpen nem tartozik a lényeghez. (Ezt egy izlandi nyelvleckében találtam: "Where is the train station? There isn't a train station either, forget about it.")

Izlandon egyébként nem új a demokrácia, az első parlament 930-ban(!) alakult, és az európai és amerikai tektonikai lemezek találkozásánál, a Közép-Atlanti hátságon ülésezett — konkrétan itt (balra Európa, jobbra Amerika):




Az emberek többsége a fővárosban, Reykjavíkban lakik nem kifejezetten szép betonházakban — ezen kívül számos isten háta mögötti kis település található. Ez pl. egy kis szuburbia a semmi közepén:


Ráadásul mint kiderült, részben magyarok laknak errefelé (a sokadik tippem lett volna ez, ha kérdezik), egy EU-s csereprogram keretében.

Geológia és növényzet

A vulkáni aktivitás félelmetes formákat hozott létre — mindenhol hegyek, gleccserek, végeláthatatlan síkságok és fennsíkok terülnek el, vízesések zúgnak le a hegyekről és folyók kanyarognak a végtelenségig.


Izland azon kevés hely egyike a világon, ahol a föld még "alakulóban" van — az időnkénti vulkánkitörések lávával borítanak el területeket, új szigetek születnek (itt található a világ legfiatalabb szigete, Surtsey is, ami a hatvanas években keletkezett) — ez ugyanaz a folyamat, ami többszázmillió éve a föld többségét érinthette, csak mára nagyon lelassult.

 

Földút a Reykjanes-félsziget lávamezőin át:




A geológiai aktivitás azt is jelenti, hogy geotermikus úton rengeteg megújuló energia nyerhető ki a természetből — az ember lépten-nyomon geotermikus erőművekbe botlik, ezek szolgáltatják a lakások számára az energia nagy részét (és a melegvíz, ami a csapból jött, sokszor egyenesen egy hőforrásból jön, ezért záptojásszagú (kénes)):


A táj sokszor olyan gyorsan változik, hogy a háttérben látszódó dolgok teljesen valószerűtlennek tűnnek, mintha csak odarakták volna textúraként:


Időjárás

Az időjárás borzalmasan változékony, de többnyire hideg és szeles (a nyári napi átlaghőmérséklet 14 fok körül van), így egy nap alakulhat úgy, hogy pl. reggel napos, hideg és szeles, délután esős, hideg és szeles, este pedig ködös, hideg és szeles. Néha van jégeső is. Egyébként ha nem lenne szeles, teljesen jól el lehetne viselni. Itt pl. nem jó lakni:




A hideg, szeles idő miatt a laza talajban nem nagyon maradnak meg a növények, így Izlandot főleg tundra borítja, fát alig látni, de még bokrot se nagyon.


Itt pl. két vízesést is elfúj a szél a fenébe, amint azok elhagyják a domb oldalát:


Sárkányt eregetni viszont ideális az idő, csak el ne vigye az embert a sárkánnyal együtt:


Izland közelsége a sarkkörhöz azt jelenti, hogy télen csak pár órára jön föl a nap, nyáron viszont csak pár órára megy le. Ez először eléggé össze tudja zavarni az embert, este 10-kor még olyan érzés, mintha csak délután lenne. Itt pl. este 11 múlt május végén:


Infrastruktúra

Állítólag Izland a második világháború előtt még sehol nem volt infrastrukturálisan, amikor viszont amerikai légibázist telepítettek rá (elég jó helyen van, félúton Amerika és Európa között), és az amerikaiaknak köszönhető a most létező, jó minőségű úthálózat egy jelentős része. Ennek ellenére még mindig tragikus hirtelenséggel tud egy aszfaltút kátyús földúttá változni, ami persze csak az autósoknak rossz, a természetnek már sokkal jobb — látszik is, hogy nagy tiszteletben tartják azt, nincsen agyonkiépítve semmi.
Az ország belsejének nagy része érintetlen sivatag, legfeljebb egy-egy földút kanyarog át rajta, de leginkább azok sem - ez a pont pl. 15km-re van onnan, hogy az aszfaltozás megszűnjön, és az ember még inkább a semmi közepén találja magát:

A szinte teljesen elhagyatott 365-ös út:




Vík

Vík egy lepusztult és látszólag elhagyatott kis település a déli parton, ami a tengerpart fekete vulkanikus homokjáról híres.




Remek nap egy sétára a homokban (csak félig sikerült eláznunk egy-egy durvább hullám alatt):


A Kék lagúna

A Kék lagúna egy termálfürdő, amit a szomszédos geotermikus erőmű hőjével fűtenek, így jött létre a lávamező közepén lévő türkizkék (a benne lévő ásványoktól az) forró fürdő (élmény szempontjából egy vulkanikus Rudashoz tudnám hasonlítani):




Ajánlott irodalom és filmek

Halldór Laxness: Independent People
101 Reykjavík (ez olyan, mint egy Almodóvar-film, csak izlandiakkal)
Az izlandi gárda ("Kívánja-e ön, hogy ha ezen referendum érvénytelen lesz, akkor inkább ne tartsunk népszavazást, hanem egyből blokád, hatalomátvétel, hagyományörzés, Ragnarökk?")

Tanácsok

  • Vigyél sárkányt.
  • Négykerékmeghajtású kocsit bérelj.
  • Egyél puffint (nekem nem sikerült, mert mindig minden bezárt a pizzáson és kebaboson kívül, mire Reykjavíkba visszaértünk, máshol meg meglepően kiépítetlen az étkeztetési infrastruktúra).
  • Ne kérdezd meg Björktől, hogy mi a helyzet az izlandi eszkimókkal.

"People are always asking me about eskimos, but there are no eskimos in Iceland." (Björk)




2009/05/28

Világ túlnépesedett országai sorozat: Izland



2008/09/24

Írország beszámoló

Nyelv

Az írek angolul beszélnek, vicces akcentussal (amikor a B&B-s néni a telefonban kiejtette a falu nevét — Laragh —, olyan volt, mintha a torkán akadt volna valami, és épp hörögne), mint az közismert. (A Blöffbe pedig állítólag azért került bele az Irish traveller-t játszó Brad Pitt karaktere, mert az amerikaiak panaszkodtak, hogy nem értik a Lock, Stock,... angol akcentusait, és to take the piss, a rendező berakott egy olyan karaktert, akit senki nem ért.) Van ez a kelta ír nyelv, amit kormányilag nagyon próbálnak megőrizni, de gyakorlatilag nem nagyon sikerül — a hivatalos feliratokon még használják, de élőszóban már csak eldugottabb helyeken. Amikor épp arról beszélgettünk, hogy milyen jó, hogy legalább a KRESZ-jelzések nemzetköziek, mire gyors egymásutánban előkerült ez a kettő:



Egyrészt ugye a T-betű helyett Cul de Sac (utca zsákból), ami egészen biztosan azért van, hogy az angolokat idegesítsék vele. Másrészt az elsőbbségadás kötelező tábla, ahol valószínű úgy beszélgetett a tervezőbizottság, hogy "Te, írjuk már rá, különben fogalmuk nem lesz, mi ez!". Harmadrészt pedig az ember fején megcsúszó autó-tábla.

Az idő

Délkelet-Írországról azt írja az útikönyv, hogy az országban a legszárazabb területek közé tartozik, ezért csak nagyjából 200 napot esik az eső. Ezért is olyan gyakori jelenet Írországban, hogy a feleség így szól a férjéhez: "Patrick, megöntözted a kertben a virágokat?", mire mindketten hangos nevetésben törnek ki.

Mivel már kb. az ezredik ember csodálkozott rá arra, hogy itt északon vígan nőnek a pálmák, utánanéztem, hogy mit mond erről a tudomány, és az van, hogy a Hardiness zone skála szerint, ami megmondja, hogy mennyire nehéz a növényeknek túlélni a helyi minimum hőmérsékleten, London és Dublin Texassal, Nevadával és Arizonával van egy szinten.

Az útikönyv szerint az Aran szigetek nagyon szépek (kis atlanti-óceáni szigetek, még főleg írül beszélnek rajtuk), de a kompmenetrend az időjárástól függ, és van, hogy az ember kihajózik reggel egy napra, aztán hetekig nem megy vissza komp a szél miatt.

 

Glendalough

Glendalough a Wicklow National Park közepén, Dublintól 1-1,5 órányira van. A név azt jelenti, hogy két tó völgye, és gyakorlatilag egy völgy, két tóval. Van jópár kitáblázott és túlbiztosított (ahogy Lukács megjegyezte: nem attól védnek, hogy leessél a sziklafalról, hanem attól, hogy vizes legyen a cipőd) túraútvonal, amik közül egyik sem nehéz, és céltudatosan elkerülik az összes csúcsot, ami csak van a környéken. Ez nem rossz, de az ember többre vágyik — szerencsére a túrázós Lonely Planet ajánl is hosszabb útvonalakat. A hegyekre egyébként — mint általában az errefelé található szigetországokban — az jellemző, hogy olyan a táj, mintha jó ezer méterrel feljebb lennél — kopárabb, "messzibb" (remote) az egész. Másik jellegzetesség, hogy nagyon gyorsan tud megváltozni a környezet — letarolt fennsíkról mocsárba, mocsárból fenyőerdőbe, fenyőerdőből sztyeppére, sztyeppéről páfrányok közé jutni negyedórák kérdése. Az egész elképzeléséhez elég az, ha arra gondol az ember, hogy milyen tájakon mentek keresztül a Gyűrűk urában. Pont olyan. Na és vannak ilyen, másik bolygóról származó növények is szép számmal:



Első nap a vörös túraútvonalon mentünk végig, ami főleg a tavak és folyók fölötti sziklafalak tetején vezet párszáz méter magasban:


Éppen a hosszabbításon gondolkodtunk, amikor jött az eső és a köd, úgyhogy jobbnak láttuk az ösvényhez ragaszkodni.


Itt fedeztük fel a Moiré-erdőt, ami a lenti képen látható — ez nem egy elmosódott fotó, hanem ilyen a sűrűn, szabályos alakzatban ültetett fenyők mintája. Az ember szeme úgy 3 másodperc alatt kezd el fájni a valóságban is, ha rájuknéz.


Visszafelé átmentünk a Saint Kevin (tényleg) által létesített vallási központ Monastic City-n (ez itt éppen egy Quake-pálya modellje):




A második napi túra a Camaderry hegyre (írül Sliabh Céim an Doire, tessék kiejteni) vezetett fel. Az út sokáig az Upper Lake mellett megy, ahol egyébként úszni tilos, csak vízen járni szabad:


Ezután elkezd fölfelé kapaszkodni a hegyre, először rendesen kiépítve, majd hirtelen a kiépített út elkanyarodik nagy ívben visszafelé (az általunk megfigyelt emberek 100%-a arra ment), és az ember ott marad a mocsár közepén egy Lonely Planettel a kezében. Szerencsére a könyv részletes útmutatást ad: Ösvény nincs, úgy nagyjából az — egyelőre nem látható — hegycsúcs felé kell menni. Néhol vízen kell átgázolni. Az ember először nem gyanakszik, ugyanis a hegyi mocsár (egészen pontosan tőzegláp) úgy néz ki, mintha a világ második legszárazabb helye lenne — miközben szinte az egészet víz borítja a növények alatt:


Elég kemény feladat mocsárban hegyet mászni, viszont cserébe ilyen körülötte a táj:




A végén lévő hegytető-fennsík pedig meglehetősen szürreális:


Ez a fekete dolog a tőzeg (peat), amiről a Wikipedia azt mondja, hogy "Peat has a high carbon content and can burn under low moisture conditions. Once ignited by the presence of a heat source (e.g. a wildfire penetrating the subsurface), it smoulders. These smouldering fires can burn undetected for very long periods of time (months, years and even centuries) propagating in a creeping fashion through the underground peat layer."

És hát a túra tapasztalatai alapján azt kell mondanom, hogy inkább egy mocsár, mint egy égő mocsár.

Ez itt már lefelé menet egy kisebb csúcs, cairn-nel (valamit jelző kőrakás) megspékelve — a háttérben szántóföldek és a tenger:



Ez pedig már az út vissza a Lower Lake felé:


Dublin

Dublinnal az a helyzet, hogy semmit nem vártam tőle, ehhez képest meglehetősen tetszett. Karakteres, sok része szép, és van benne élet. Olyan, mint London nagyon lekicsinyítve (ezt egy helyinek mondjuk nem említettem volna meg).



Sinn Féin ("Mi magunk" párt, akik enyhén össze voltak nőve az IRÁ-val) emlékzászló — ez kissé meglepő volt, de ugye mit várhat az ember egy olyan országban, ahol az uralkodó pártot a huszadik század nagy részében úgy hívták, hogy A végzet katonái (angolra fordítva Soldiers of Destiny, bár asszem nem a legpontosabb a fordítás). "Megyek, drágám, szavazni. Remélem idén is A végzet katonái nyernek a választásokon!"


Igazi dubliniak:


A Howth félsziget, Dublin Szentendréje:


Család egy esős, szeles howth-i napon, lelkes gyerekkel:


Remek nap:


Sose, írül, nagybetűvel a szó közepén:


Buszmegálló, halált okozhat:


Megtört angyal:


Feel strong:


Lovas rendőrnő — a társa éppen tilosban parkoló kocsit bírságol lóról:


2008/08/08

Törökország képek

Isztambul a Boszporusz-hídról - a jobboldali félsziget Európa, a baloldali már Ázsia:




Néni:


Üzlet kötődik:


A Büyükada-sziget tetején:


BKV-járat másfél helyi krajcárért (kb. 200Ft):


A magyar ipart a 36-es busz képviseli:


Vízipipák:


Szintén BKV-járat, csak itt teát is lehet kapni menet közben:


Halkebabos:


Éjjel kísértetváros, dzsámival:


Kedvenc játékuk:


Nincs jobb, mint amikor fogfúrás közben az asszisztens elkezdi nézegetni a Google Maps-en, hogy hogy jut el a kávézóba a leggyorsabban:


Utcai töltöttkagyló-árus:


Kikötő:


2008/07/01

Nem jó szakmák

Ember, aki ezeknek szolgál modellül:


"Ahmed, gyere csak be az irodámba. Ülj le, pihentesd a lábaidat. Van egy jó meg egy rossz hírem. Rengeteg farmert fogunk eladni a félbevágott testedről készült bábukkal. Ez már mindkét hír volt."

2008/01/28

Hollandia

Tegnap bebizonyosodott, hogy a holland vonatok tényleg olyan pontosak, hogy az ember hozzájukállíthatja az óráját, kivéve amikor az ember a repülőjét szeretné elérni, mert akkor valahogy pont nincs áram Hága és Rotterdam között. Emiatt sikerült élőben megtapasztalni azt a klasszikus jelenetet a Taxi c. filmből, amikor az üzletember beül a taxiba, és azt mondja a taxisnak, hogy sok borravalót kap, ha a rendkívül szűk határidő ellenére időben kiér vele a reptérre, aki ennek utána az elérhető maximális sebességgel tesz eleget. Ezt Hollandiában úgy kell elképzelni, hogy az autópályán, amin a kiírás szerint 80-as sebességkorlátozás volt érvényben, a taxis semmivel sem törődve, a beígért jutalom reményében végigrepesztett, pontosan 80,0km/h-val - hiszen mégiscsak ennyi volt a sebességkorlátozás. A vicc az egészben, hogy a checkin közelgő vége miatt sem zavart a dolog, sőt, respektáltam érte. Mindenesetre bőven időben, 5 perccel a checkin zárása előtt kiértünk, így megspóroltam egy szálloda, egy repülőjegy és egy kivett szabadnap árát, ami mindig jó érzés. Ezután sikerült megtapasztalnom az ún. fél órás repülőút élményét. Olyan, mint bármelyik repülőút, de 10 perccel azután, hogy elérte a gép a repülési magasságot, a kapitány bejelenti, hogy megkezdtük a leszállást. Sokkal praktikusabb, mint a hagyományos repülőutak.



Antigravitációs sakktábla (© prutty):


Kávézoló:

2005/07/21

Interrail #2: Spanyolország


Granada


Sevilla


Alhambra


Gaudí-kémény


KRESZ


Portya


Gatyák


Nyomornegyed


Barcelona


Algeciras

viso



©2009 Sarok.org

Search marketing