H0108152229
K0209162330
Sz0310172431
Cs0411182501
P0512192602
Sz0613202703
V0714212804

On the road

2007/06/25

Bécs hülye hely

Megkérdeztük az egyik bécsi lakótársat, hogy mondjon olyan helyet a városban, ami érdekes, de nem a turistacélpontok egyike, mert az a könyökünkön jön ki. Mondta, hogy van egy temető, ahova azokat temették, akik úsztak lefelé a Dunán. Mármint nem ez volt a büntetésük az úszásért, hanem valahol föntebb "beleestek" a vízbe, majd tipikusan iratok nélkül találták meg őket Bécs magasságában — ezért úgy hívják a helyet, hogy Névtelenek temetője (Friedhof der Namenlosen). Gondoltuk, hogy ez elég vidámnak hangzik szombat délutáni programnak, úgyhogy szereztem én is egy biciklit, és nekivágtunk a belvárosból az egy köpésre, valahol Bécserzsébet külvárosában lévő helynek. Odafelé megnéztük a Práter legvégén azt, ahol a Duna összefolyik a Dunával, egy ilyen világvégi helyen, ahol a Duna-gát csatornázva van (kis csatornafedelekkel és azokból áradó csatornaszaggal), és fekvőrendőrök vannak rajta, már csak praktikussági okokból is.



Bécs fejlődő város, ami azt jelenti, hogy állandóan építkeznek, emiatt pedig az út számos helyen nem deriválható (vagy ötször hallottam olyat, hogy "Jé, itt a múltkor még út volt!"), így a temetőbe sikerült jóval sötétedés után megérkezni.



Egyébként elég sok névtelennek van neve a sírokon — akikét a nyomozás kiderítette, vagy megtalálták a pénztárcáját a folyóban.

Odafelé — Bécs külvárosa, senkiföldje, ugye — el kellett haladnunk egy raktárkomplexum előtt, aminek az épületein az látszott, hogy az elsődleges cél a dolgok tárolásán kívül a megfélemlítés volt. 15 emelet magasságban magasodó ablaktalan falak, embervastag csövek, meg ami kell.


Visszafelé még festőibb tájakat is láttunk, pl. egy helyen ki volt téve a szokásos "vigyázat, lakóövezet, gyerekek fociznak az utcán" KRESZ-tábla, és az utcában főleg a következők voltak:
a) olajfinomító,
b) állatkrematórium.

Aztán másnap voltunk fürödni hajón. Ez egy zseniális találmány, csak értelmes hőmérsékletű lenne a víz:
(A zöld a háttérben a Duna.)



Ez a bácsi kicsit rosszul állította be a távcsöveit:


Valamint egy kirakatban kiderült, hova tűnnek el az ember elveszett tollai:


Ez pedig egy kutyaszar-ellenes-keringős reklám:


Bécsben egyébként olyan érzése van az embernek, hogy az osztrákok 40-50 évvel ezelőtt elvesztették az ízlésüket, és azóta képtelenek olyan épületeket építeni, amitől az embernek nem lesz hányingere. A lenti mondjuk kivétel, bár ez sem kifejezetten meggyőző.


Viszont ilyen volt, amikor még tudtak építkezni (bementünk egy random lakóházba):

2006/12/12

Bécs - benyomások

Voltam korábban is néhányszor Bécsben, és a hely úgy maradt meg bennem, hogy Bécs a mintaváros, ahol van pénz és  igényesség, hogy a várost lelkesen karbantartsák, és csillog-villog minden – ilyen lehetne Budapest, ha kissé nyugatabbra lenne.

Nem tudom, miért ez maradt meg, mert Bécs nem ilyen. Szó se róla, valóban előrébb járnak, mint mi, de nyoma nincs az aprólékos odafigyelésnek – sok a felújítatlan ház, a szanaszét tört járda, a graffiti, a nyomasztó aluljáró, az utcakép egyáltalán nem egységes (sok a jellegtelen kockaház a százéves épületek között), az utcákon alig van fa stb.

A ház, ahol Nessie-ék laknak, kívülről egy szép pesti bérház, a kapun belépve egy gyönyörű szecessziós folyosóra jut az ember, a lakásban hatalmas a tér*, a lépcsőházak csigalépcsőszerűen kanyarognak fölfelé (lásd tegnapi képek), régi faajtós lift van – de a szecessziós folyosóról kilépve egy betonfalú és betonpadlójú szürke udvarra jut az ember, és a legtöbb ablakból kinézve is beton kockaházba, ill. beton tűzfalba (ennél nincs szebb) ütközik a szem. Mindezt 500m-re a belvárostól.

*: Nessie szobája akkora, mint a mi kétszemélyes albink együtt. Van még egy előszoba/nappali, ami ugyanekkora, valamint ezen kívül még öt szoba.

Valahogy elmúlt a varázsa a helynek. Korábban azt mondtam, hogy bárcsak Pest is olyan állapotban lenne, mint Bécs, de most már nem vágyom erre.


2006/12/11

Vertigo


viso



©2009 Sarok.org

Search marketing