H3006132027
K3107142128
Sz0108152229
Cs0209162330
P0310172431
Sz0411182501
V0512192602

On the road

2011/11/30

Cambridge-i kirándulások

Puntolás

www.earth-photography.com Az egyik cambridge-i jellegzetesség a punt, ami egy csónak, amit evezés helyett a folyó aljára leszúrt hosszú bottal kell előrelökni. Béreltünk két ilyet pár helyi diákkal és oktatóval, és "kitoltuk" a csónakokat pár km-re a városból:


A velociraptor nevű puntunk, végsebessége 5km/óra.


Diákok a Darwin College-ben:


Elég szórakoztató, ahogy az először puntoló emberek próbálják navigálni a csónakot (pláne az egyik lengyel diák által hozott 1-2 fűszeres vodka után a csónak végén lévő platón egyensúlyozva). Ez egy darabig általában csak a folyó két partja között cikkcakkban sikerül; nálunk kb. tízszer esett a vízbe ember, ebből ötször ugyanaz, de ő szerintem élvezvte:


Napernyő a punt-botra tűzve:


A Cam folyó:


Egyetem

Cambridge egyetemváros, és a belvárosában az ember állandóan egyetemi épületekbe (vagy diákokkal teli kocsmába) botlik; ezek nélkül a város nagyon sokat vesztene a karakteréből. Ló egy gyönyörű egyetemi épület udvarán:


Az egyetemet több mint 30, egymástól többnyire független college alkotja, külön felvételi vizsgával és kiscsoportos (majdnem személyes) oktatással az oda járók számára. Ezek közül az egyik, a Jesus College kb. 500 éves bejárata:

Nem tudom, hogy mennyire szabad nem diáknak az ilyen helyekre bemenni, mindenesetre érdemes belógni és szétnézni (legfeljebb kidobnak), a történelme (meg a rendelkezésére álló pénzmennyiség) miatt nagyon máshogy néznek ki, mint egy magyar egyetem.

A biciklik, kutyák, piknikek és rádiók tilosak:


Cambridge-i egyetemi épületek:


Egyéb sportok:

Cambridge kis mérete és a biciklisek nagy száma miatt elég jó biciklizésre; és az évente megrendezett, Oxford elleni evezősversenyen kívül is népszerű az evezés.

Biciklik százai (ezrei?) a vasútállomás előtti bicikliparkolóban:


Verseny után:






Régi hirdetések - "The Raleigh [biciklimárka] is ridden all over the empire" (amikor még volt Brit Birodalom):


Vegyes

Az ugyanilyen című Pink Floyd számban megénekelt Grantchester Meadows pár mérföldre a város határától:


A három generáció:


Tél:




Garázsbejárat a folyón:


Sunday roast egy kocsmában (disznósült, tejfölös zöldségek, szósz, yorkshire pudding - a kerek sült tészta a tányéron):


Punt a csatornán:


2011/10/05

Angol riviéra

Egy nyári hétvége októberben Southendben és Leigh-on-Sea-ben, a Temze torkolatánál (Londontól 50 perc vonattal).







Piros:


Piros 2:


Teakert:


Bicikliút a tengerpart mentén:


Madarak rajzanak a Temze torkolatában:


Nők:


Gentleman:


Kikötői élet:


Leigh-on-Sea kikötőjében máig halásznak:


Ezekkel asszem rákot fognak:


Tengeri kaja az egyik halásztársaság bódéjából: darált rákhús-golyók, panírozott és főtt garnéla, szardella és lazac:




Okosan néz:


Southendben található még többek között a világ egyik leghosszabb, 2km-es mólója, amin vonat jár, ebben a bejegyzésben írtam róla korábban.

2010/02/04

London séta

Parkland Walk, egy pár kilométeres erdősáv a városban:




A beton és alumínium találkozik a természettel. Ki találja meg a képen a sunyi rókát?




Lakókocsi:


Igényesebb napokat is látott újságfőcím-tartó:


2009/12/19

A télapóval bicikliztem








2009/08/24

Mediterrán Anglia (Isle of Wight)

A sziget

A 10x20 mérföldes, 140.000 lakosú Isle of Wight eléggé mediterrán hangulatú, sokszor elüt a hagyományos Anglia-képtől. Homokos tengerpartjai és barátságos időjárása miatt népszerű nyaralóhely az angolok körében (külföldit és bevándorlót elég keveset látni). Pár adat róla:
  • űrrakétákat teszteltek rajta
  • az első légpárnás hajó itt épült a világon
  • sokat bombázták a világháborúban (bár ez nem látszik rajta)
  • 1970-ben 600,000-es látogatószámú rockfesztivál volt rajta (és ma is több fesztivál van évente)
  • a világ első rádióadóját itt hozta létre Marconi (legalábbis a Wikipedia ezt állítja)
  • az egyik Blackadder-részben a hajókapitányról kiderül, hogy eddig leginkább az Isle of Wightig hajózott el Angliából (15 perc).




A helyi újság aktuális fő cikke éppen az, hogy a helyi karnevál alatt a parkolóőrök több autót is megbüntettek, az sok ember haragját váltva ki. Mozgalmas az élet tehát.


Az út

A Csatornán található Isle of Wight negyedórányira van komppal Portsmouthból a Solent csatornán keresztül (sajnos nem légpárnás komp volt, pedig van olyan is):


A tenger a partnál túl sekély ahhoz, hogy a hajók kikössenek, úgyhogy egy 700m-es mólóra érkezik az ember:




Itt lehet gyakorolni az egyenesen biciklizést, hogy az ember ne szoruljon a deszkák közé:


A szigeten könnyű utakat próbáltuk elkerülni, így sokszor erdőn-mezőn keresztül ment az egyébként kifejezetten szép út — itt már a tenger felé közeledve:


Az egyik helyen az önkéntesek által szerkesztett online térkép azt állította, hogy az egyik öblön keresztül van egy út, és valóban, kissé szürreálisan:


Whitecliff Bay

Az úticél a Whitecliff Bay volt, egy félkör alakú öböl a déli parton:






Hobbit:


Hideg:


Okosan szárad:


Sajnos ezt muszáj volt úgy látszik:


A "Whitecliff" nevet adó, száz méter magas mészkősziklák alatt:


Egy hirtelen fordulás után ez történhet a füleinkkel:


Giccs:


Hazafelé

Hazafelé nyílegyenesen (=százméterenként kanyar, elvégre mégiscsak Anglia) mentünk, és borzalmasan zen volt az út a napsütésben a kis falvakon át.



Ryde, az Isle of Wight egyik főbb városa:




Séta:


A zacskós ember:




Portsmouth kikötője (az egyik legnagyobb Angliában) a vasútállomásról:




2009/08/18

Temze-torkolat

Egy nap a Leigh-On-Sea—Southend—Shoeburyness tengelyen (három egybeolvadt város a part mentén), a Temze torkolatánál. A folyó itt kb. 5km széles, és elég nehéz megkülönböztetni a tengertől — sós a vize, tengeri állatok élnek benne és többméteres a szintkülönbség az apály-dagály miatt (igaz, ez 60km-rel feljebb, London nagy részében is így van).



Raktárból átalakított mediterrán jellegű, olcsó tengeriétel-bolt (itt lent kagyló, osztriga és olivára tekert szardella):


Egy skandináv halászati évkönyv illusztrálja a tenger elővilágát a bolt falán:






Apálykor a Temze torkolatának nagyrésze "szárazfölddé" válik:


Ez egy ún. defence boom, amit a vízen keresztül építettek a II. világháború alatt a német tengeralattjárók és hadihajók ellen (mára csak egy mérföldnyi maradt belőle):




A part mellett sétány és bicikliút vezet végig:


A helyi rendőrség bűnmegelőző hirdetőtáblája:




Rock pool, aminek a lényege, hogy más környezetet teremt az élővilágnak (nincs apály/dagály, más a napfény stb.), ami miatt másfajta állatok élnek benne, mint a környező tengerben:


A defence boomon és a tengeri szélerőműveken kívül a jobb oldalon látszanak az ún. Maunsell fort-ok ("tengeri erődök"), amiket a II. világháborúban épített a hadsereg, hogy megvédjék az országot a Temze torkolata körül támadó német harci gépektől. Ezekre felmenni nem lehet — lehet, csak nehéz —, de hajóval el lehet menni a lábukig.








2009/08/16

Lusta nap

2009/07/28

Szürreális helyek: Dungeness

"It's the British seaside redesigned by Tim Burton" (The Times)

Van a dimbes-dombos legelőiről és kis faluiról ismert Kentben egy félsziget, amiről a Times azt írta egy At the end of the world című cikkben, hogy "it's a Dickensian doomscape of driftwood, rusting metal, crumbling concrete war relics, tumbledown fishermen's shacks and eccentric houses constructed around disused 1920s railway carriages." — ez Dungeness. Pont ideális nyári úticél, úgyhogy vasárnap erre vettük az irányt. Rye-ból indultunk, és az út legelején a helyi farmer rögtön felajánlja, hogy lelövi a kutyádat:


Romney Marsh

Az 20km-es út nagyrészt a Romney Marsh-on vezet át, ami nevének megfelelően egy lápvidék, rajta farmokkal, szélturbinákkal és millió birkával. Az angol Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (DEFRA) mezőgazdasági népszámlálása (nem vicc, tényleg ez a neve) szerint itt az egyik legnagyobb Angliában a birkasűrűség.






Rajzás:


Camber Sands

Az út átvezet Camber faluján, ami a Camber Sands nevű üdülőtelepről ismert — az emberek lemennek a partra lakókocsikkal, aztán lesz, ami lesz — fürdéshez elég meleg valószínű pl. nem:





Camberből már látszik a Dungeness B atomerőmű a távolban:


Fizetős parkoló birkák és traktorok között:


Camber után a táj ijesztően elkezd Izlandosodni — végtelen tájak és szürreális, világvégi épületek elszórva, pl. ilyen varázslatosan összetákolt sorházak a semmi közepén:




MoD Firing Range

Az út menne végig a tengerparton, de nem tud, mert beleütközik az MoD (Ministry of Defence, Hadügyminisztérium) egyik lőterébe, ahol kis táblán van kiírva az órarend, hogy mikor lőnek:


Valamint egész piktogram-arzenállal próbálják a kíváncsi embert jobb belátásra bírni:




Először gondolkodtunk, hogy hogy állítja meg a drótkerítés a golyókat, de egy másik oldalról látszik, hogy egy betonfallal körbevett területen van a gyakorlat, ahol számos ház is van — lehet, hogy CounterStrike-szerűen gyakorlatozik ezek között a hadsereg.




Dungeness

A Camber Sands-i üdülőnek van egy szomorúbb kistestvére pár kilométerre a parttól:




Az út az utolsó "igazi" faluban elkanyarodik jobbra, egyenesen rá a Dungeness-félszigetre. A hely tudományos szempontból elég különleges: főleg kavics borítja, és rengeteg növény és állat él rajta, amely máshol nem (azóta van egy akkora csípés a lábamon, amekkorával még Ausztráliában sem találkoztam, pedig ott Pratchett szerint egyedül a birkák csípése nem mérgező):


De az igazi különlegesség az, amit az ember hagyott a félszigeten — egyrészt a régi halászfalu mára megfogyatkozott, és már csak negyvenen maradtak a halászok, a régiek hajói, kellékei, kunyhói és gépezetei viszont azóta is a parton szétszórva rozsdásodnak, enyhén kísértetiessé téve a helyet (az egyik weboldal a Mad Max on the sea kifejezést használta a környékre).










Régen sok halász sínek segítségével bocsátotta a vízre a hajóját — ennek nyomai sok helyen még most is megvannak:


Erről azt hittük, hogy valaki vicces kedvében volt, és egymáshoz közel rakta a síneket (40 centi van közöttük), de mint utóbb kiderült, ez egy ma is működő gőzvasút útvonala:




Csörlő:




Okosan néz:


Nem Texas:


Fair Chance:


Emma Jane:


Dungeness Village

Amellett, hogy a hely egy rozsdatemető, egy építtető cég egy csomó épületet felújított/épített, és ezek állítólag elég keresettek is a lakáspiacon — a hely hangulata sok embert megfog. Itt egy lakáshirdetés, érdemes végigklikkelgetni a képeket. Itt lakott többek között Derek Jarman filmrendező, akiről azt kell tudni, hogy az utolsó, Blue című filmje egy kimerevített kék képkockából áll, ami alatt ő és mások az élet(é)ről mesélnek.




"In time,
No one will remember our work
Our life will pass like the traces of a cloud
And be scattered like
Mist that is chased by the
Rays of the sun
For our time is the passing of a shadow
And our lives will run like
Sparks through the stubble.
I place a delphinium, Blue, upon your grave"
(Derek Jarman: Blue)

2009/07/20

Hampstead Heath—Harringay

Hampstead Heath:




Sakk:


Az angol nem egy kifejezetten vallásos nép, szoktak templomokból kocsmát és hasonlókat csinálni, az alábbit meg éppen luxuslakásoknak alakítják át (mondjuk kíváncsi lennék, hogy a kiírás szerinti 11 luxuslakás hogy fog megosztozni az ablakokon):


...miközben az alábbi egy működő templom:


Vintage:


Dog mess:


No prking(?):


2009/06/03

Angol kúszóbirkák


viso

< <


©2009 Sarok.org

Search marketing