H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

On the road

2009/12/22

Kanári-szigetek

A Kanári-szigetek (Las Islas Canarias) Afrika partjai mellett fekszenek, a Marokkóhoz vitatottan tartozó Nyugat-Szahara nevű területtől 100km-re az Atlanti Óceánban. Történetük során számos nemzet elfoglalta őket (az utolsó ugródeszkák egyike Amerika felé), de végül Spanyolország kezén maradt, és ma is hozzájuk tartozik, a lakosság többsége pedig máig is spanyolul beszél. (Ez többek között jó alkalom volt a spanyolt is gyakorolni — a nyelvről még lentebb írok, mindenesetre érdekesség- és meg nyelvtanulásképpen pár kifejezést ideírok spanyolul is).



A hatvanas évekig az egyik legleszakadtabb régiója volt Spanyolországnak, amikor is az olcsó repülőjáratok elterjedésével felfedezték a turisták, és azóta hatalmas infrastruktúra épült az ő kiszolgálásukra, háttérbe szorítva a hagyományos életmódot a szigeteken — ennek egyik fő áldozata Gran Canaria szigete is. Az utóbbi években (de legalábbis a hitelválság előtt) az is elterjedt, hogy tehetős nyugat-európaiak kezdtek el nyaralókat építtetni/venni itt, aminek több borzalmas példájába is sikerült belefutni a semmi közepére "odavetett" házak és arctalan komplexumok (la urbanización) képében. A sziget akkor mutatja meg az igazi arcát, amikor az ember otthagyja a turistás helyeket, és elindul a hegyekbe.



A spanyol kollégám szerint geológusok állítják, hogy egyszer a jövőben az egyik sziget (Tenerife) bele fog fordulni az Atlanti-óceánba, és az így keletkező cunami megsemmisíti az USA keleti partját.

A hegyek

Az összes Kanári-sziget vulkanikus eredetű, ami hatalmas hegyláncokat, kanyonokat (el barranco) és sivatagokat hozott létre (minden szigetnek más kicsit — vagy éppen nagyon — az arculata). Gran Canaria belsejét leginkább Arizonához tudnám hasonlítani (Grand-kanyon és kaktuszok):





Az emberek

Az utca embere a téli hónapokban (22 fok és napsütés) két nagy szegmensre oszlik:
  • a spanyolok: ők felületes ismeretségünk alapján pontosan olyanok, mint a kontinens spanyoljai.
  • a nyugat-európai nyugdíjasok: ők azok, akik hosszabb időt, vagy akár életük hátralévő részét itt töltik el, mert jó az idő.
Maspalomasban, ami a fő "nyaralós" hely a szigeten a homokdűnéivel (las dunas) és homokos tengerpartjával (la playa), ilyenkor 10-ből 8 ember 60 év fölött van (los ancianos). Ennek biztos oka a recesszió is (bár irreálisan olcsó Londonból a repülőjegy — olcsóbb, mint pl. Pestre), mindenesetre elég depresszív hangulatot kölcsönöz a helynek. A spanyol kolléga, aki korábban lakott az egyik szigeten, megerősítette, hogy a sok éttermen kívül az égvilágon semmit (nada) nem nyújtanak a települések, és elég unalmas az élet (állítása szerint az örök napsütés ellenére arányaiban több a depressziós itt, mint Spanyolország kontinentális részén).

A mentalitásból tetszett, hogy annak ellenére, hogy a recesszió miatt nem mehetnek túl jól a dolgok, a taxisok általában nemhogy borravalót nem fogadtak el, de még lefelé is kerekítették (euróban a legközelebbi tizesre) a végösszeget, mondták, hogy ne szórakozzunk ilyen apróságokkal, mint az a pár euró a végén.

Települések

Az alapján, amit láttunk, szinte kétféle hely van csak: kommercalizálódott turistagettó (el gueto turistico), valamint világtól elzárt, isten háta mögötti (dejado de la mano de Dios — "Isten keze által elhagyott") kis település. Úgy tűnik (bár igazából mit tudok én), hogy a falvak alapításakor sokszor egyáltalán nem volt szempont, hogy infrastrukturálisan vagy termőföldileg jó legyen a hely — általában megtette a legvéletlenszerűbb hegyoldal is.

— Dónde está la zapatería?
— Kb. 20km-re, fiam, mert egy hegyre építettük a falut.


— Hova tegyük a malmot, José?
— Hát ahol a legnagyobb az igény a lisztre, María.
— Teljesen igazad van, José.






Buszmegálló (la parada de la guagua) 1200m magasban — a buszok alig tudnak végignavigálni a kanyargós kis másfélsávos utakon (carreteras serpenteantes):


A túra

Mivel jól kiépített az úthálózat, kézenfekvő volt az ötlet, hogy béreljünk biciklit, és menjünk tekerni a hegyekbe. Bevallom, hogy csaltunk (sík városban elnyápicodik az ember), mert a hegy 2/3-áig felmentünk taxival, és csak onnan vágtunk neki (de így is volt a túrában kb. 7-800 méter szintemelkedés). A taxis még így is azt mondta a célpont hallatán, hogy "San Nicolas? Hát az kurva messze van!" (spanyolul: elkerekedett szemek, levegőt hangosan kifúj). Innentől kanyargós kis hegyi szerpentineken, kanyonok mentén át vezetett az út kb. 40km-en át egy, a sziget túloldalán lévő kis településre, teljesen hihetetlen tájakon és irreális meredekségű utakon át.



A helyiek amúgy (spanyolos visszafogottsággal) kedvesek, sokan integettek (az autóikból, szerintem sajnáltak minket, pedig mi tudjuk, hogy kit kellett sajnálni :), egy kisfiú meg az egyik felfelé vezető szakaszon utánunkkiáltotta, hogy ¡Ánimo! ("Hajrá!").

Tábla, ami spanyolul azt jelenti, hogy "fordulj balra, vagy meghalsz" (dobla a la izquierda o morirás, spanyol KRESZ 6.23):


Amikor az egyik taxisofőr az egyik ilyen felé közeledve kapott egy sms-t, és elkezdte olvasni, nem annyira voltam boldog. Farmok a hegyekben:


Konyha

Spanyolországban az egyik legjobb dolog a helyi ételek — a spanyolok szeretnek enni, és ez meg is látszik a konyhájukon.

Előételek — gazpacho (hideg zöldségleves), osztriga és kék kagyló:



Tapas — "ráncos krumpli", mojo szósz (ez kanári specialitás), sült tintahal (las calamares), a speciális diétára fogott speciális disznóból készült iszonyú finom serrano sonka (el jamón serrano), oliva, sajt és kenyér:


Valamint most ettem életemben először homárt (la langosta). A dolog úgy néz ki, hogy először kihoznak egy tálcán az étterem oldalában lévő akváriumból egy nagydarab, rákszerű illetőt (ijesztően hasonlít Dr Zoidbergre), majd gyanakodva méregetitek egymást egy darabig. Közben várod, hogy megszólaljon Dr Zoidberg hangján, hogy "Hooray, I'm useful. I'm having a wonderful time.". Ha sikerül bizalmi alapra helyezni a kapcsolatotokat, akkor megmondod, hogy hogyan szeretnéd újdonsült ismerősödet viszontlátni (grillezve vagy főzve).

Többször hallottam már, hogy a homár nem is finom, ráadásul nem éri meg a befektetett munkát (ugyanis késsel-villával csak limitáltan ehető, utána diótörő-szerű eszközzel kell a lábait feltörni, hogy hozzáférj a bennük lévő húshoz). Nos, de. Leginkább semmihez sem hasonlítható, de krémes és nagyon jó az íze (remélem, hogy nem lettem függő, mert nem olcsó mulatság). Az, hogy diótörővel kell nekiesni, meg az élmény része, attól csak még jobb, hogy (részben) megdolgoztál érte. Ráadásul én még jól is laktam tőle, pedig csak egy felet ettem.



Kiemelném még a helyi konyhából a nyulat (el conejo), de igazából bármit (cualquier cosa) eszik az ember, nagyon rosszul nem járhat (son magnificos).

Nyelv

A helyiek spanyolul beszélnek, és bár sokan tudnak angolul valamennyit, a kicsit eldugottabb helyeken már csak a spanyollal boldogul az ember annak ellenére, hogy a turizmusnak milyen szerepe van a sziget életében. Mondjuk valahol érthető, én sem kifejezetten örülnék, ha az idilli szigetemet elturistásítanák, ha ott nőttem volna fel.

A spanyol nyelv előnyei:
  • Rengeteg országban beszélik, és több, nem spanyolul beszélő országban is nagy spanyolul beszélő populáció van.
  • Angolul vagy latin nyelven beszélőnek rengeteg szó ismerős lesz
  • Szép (a bejegyzéshez illő Buena Vista Social Club; "Porque el campo es el edén, más lindo del mundo entero" — tessék kiszótárazni :)
Hátrányai:
  • Könnyű összekeverni a hasonló, de mást jelentő kifejezéseket a különböző nyelvekben.
  • Rengeteg hétköznapi szó van, amire az ember nem is gondol, hogy megtanulja, amíg hirtelen éles helyzetben szükség nem lesz rá (la rueda — a kerék)
  • Millió igeidő van (egy igét legalább tizenötféleképpen lehet elragozni)
Mindenesetre számos emberrel sikerült spanyolul kommunikálni, és sikernek könyvelem el, hogy egyszer sem adták el a májunkat és a vesénket szervkereskedőknek, de meg kellett állapítani, hogy azért ha két spanyol beszélget egymással, nemigen tudok hozzászólni — ennek nagyrészt az oka, hogy a spanyolok nagyon gyorsan beszélnek (hablan muy rápidamente), ami a tapasztalatlan beszélő számára olyan, mint az élő angolban nem annyira járatos számára Vicky Pollard a Little Britain-ből. Úgyhogy most nézek feliratosan filmeket és olvasok könyveket, aztán a terv szép fokozatosan fejlődni (az angolnál ez bizonyult a legjobb technikának).

2009/12/19

Múlt hétvége






Kérem vissza az időjárást.

 

2005/07/26

Forgatag


Rabat, Marokkó.

2005/07/21

Interrail #1: Marokkó


Rabat, belváros


Zöldséges


Everything jobbra


Meknés


Piacutca


Dolgok jobbra


Tanger


Ezen a tetőn pl. egyáltalán nem aludtunk


Marrakesh


Pihenő


A balra lévő kunyhó a helyi rendőrőrs


Marrakesh, főtér

viso



©2009 Sarok.org

Search marketing