H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Mira naplója

2018/08/24

That's the end of the... summer....

A naagy évszakváltó hidegfront érkezése egyedül a erkélyen lakó növényeimnek buli. Már az első erősebb széllökés óta látszik rajtuk az izgatott készülődés, hogy nna látod, most jön a mi időnk, a húszfokos, bágyadtnapsütős, pulóvercipelős sehogysefrankó..  Ha nem lenne ez a látványos vegetációs készülődés, amire egy enyhébb ősz esetén még novemberig jó érzés ránézni, hát frankón már holnap délutántól kezdeném lelkesen utálni az őszt. Hőségriadót decemberig!
Kulcsszavak: days_on_earth Filoo-Zoo

2018/08/11

...a Föld fog sarkából kidőlni...

A Sziget margójára: ma azoknak az embereknek a Szigetes posztjaival és fotóival van tele a Zinternet mindenféle bugyrai, akik kb 20 éven keresztül, ameddig rendszeresen kint voltam a Szigeten, megvetéssel és szánalommal néztek le és közösítettek ki emiatt... Változik a világ, kéremszépen... lehet egyszer még átérzem majd egykori véleményüket. A Szigetet meg évek óta kihagyom. Nyilván nem miattuk. Vagy nem csak. Kezdetnek jó lesz ;)

2015/10/25

is there another place like 127.0.0.1?

 : )
Kulcsszavak: days_on_earth

2014/06/11

Hyundai-hoz értő autószerelő kerestetik

ismerős számára, elektromos hiba van, a mi ismerőseink sajna csak az európai márkákhoz értenek.

 

Minden megbízható és használható ötletet előre is köszönök.

 

Kulcsszavak: SOSsos

2014/04/02

Esti mese az ügyfélorientáltságrulll

Kedves Gyerekek, képzeljetek el egy nagyon-nagy céget, ami másik nagyon-nagyon cégeknek nyújt nagyon-nagyon fontos informatikai szolgáltatást, ehhez most képzeljétek hozzá ennek a nagyon-nagyon fontos nagy cégnek a qrvára nem fontos, kicsi, plankton szintű rendszergazdáját, akinek feladata a fenti csillagállások miatt - mindaddig amíg pont meg nem csinálja - szintén nagyon-nagyon fontosnak van titulálva. Egyirányból. Eljön a húdenagyon fontos tevékenység éjszakája és a cég levelező-rendszerét egyszercsak elviszi a cica. Nincs. Lehalt. Megmurdelt. Eltávozott. Kilehelte a lelkét, magyarán nem jönnek-mennek azok az elcseszett e-mailek. A plankton ül otthon a gépe előtt, rendszertani besorolásának és az adott helyzetnek megfelelően zöldülő búrával és próbálkozik: újraindít, profilt javít, lesi a céges hálót, hátha van rajta információ, számolja az időt -mindhiába, fohászkodik a rendetlenek és a szilikon-mennyország (refto: Red Dwarf/vörös törpe sorozat) kisebb-nagyobb isteneihez, próbál kommunikálni a szintén ügyeletes kollegáival. Aztán ahogy szorít az idő a rémfontos feladatig, megbarátkozik a gondolattal, hogy közelít az elkerülhetetlen, fel kell hívja a HelpDesket, egy informatikai cég ugyancsak informatikus, supportos kollegája meg kell vívja a harcot a Belső IT Helpdeskkel, mert szinte semmihez sincs joga a gépen (pl registry ) amin local adminnak van csúfolva. Szóval nincs mese, éjjel f12, Föld Órája, szombat, halált megvető bátorsággal bepötyögi a rettegett négy számot és felkészül a lovagi próbatételre. A következő párbeszéd zajlik:
- Szia, a citrix-ről vagyok és nagyon nincs exchange kapcsolat, mit lehet erről tudni, dolgozni kellene mindjárt...
- Hello, végülis jó, hogy feltűnt, már órák óta nincs...
- Igen, azt tudom, hogy órák óta nincs, azt szeretném mi a hiba, mik a kilátások, lehet-e tudni mikor lesz, tudod, lenne izé... leveleznivaló... mindjárt...
- Nem, nem tudni, a rendszer lent, dolgoznak rajta.
(a plankton,mint magát hozzáértőnek tartó, itt reménykedni kezd, ha kideríti a leállás jellegét, abból következtethet a várható javítási időtartamra, az irányított kérdések gyöngyszeme tör fel belőle)
- Hmm, de csak nekünk nincs vagy a németeknek se, nincs arról infó hol történt a hiba pontosabban?
- a levelezőrendszer lent van, nem működik, mit kellene ezen még ragozni? Ügyelet van, nincs több információm
- Aha, nekem is ügyelet van, köszi, hello.

Negyed órával az überfontos feladat kezdő időpontja előtt a plankton magába süllyed (képzavar, de vizes környezet hiányában hová máshová) és elgondolkodik a világ folyásáról. Biológiai evolúciója során szintén dolgozott IT HelpDesken fejébe verték a júzert mindig informálni kell. Kifejlett planktonként ezer leírása van az olyan tengeri viharokra, amit a terület meteorológusai major incidensnek neveztek el, mindegyikben oldalanként minimum huszonötször szerepel a tájékoztatni szó. Nem érti és nem érti. A kényszer-spirituálisok emlegetik, a képzelettel valós jövőt lehet teremteni illetve jelen problémákat megoldani. Ül hát a sárga felkiáltójellel szemben és megpróbálja felvenni a rezgését, elképzeli a napot, amikor a saját területén, a saját szabályzatai mellett a beérkező húdesürgős problémára válaszul felhívja a delikvenst és nemes egyszerűséggel közli vele, hogy mit idegeskedsz Mein Liebe Freund, besz@rt a profilod, shit happens, várjál féllábon hátha megjavul magától. Esetleg később valaki ránéz - ez csak egy ügyeletes telefonszám majd diadalittasan leteszi a telefont vagy rányom az elküld gombra és a megoldásával mindenki elégedett...

2014/02/22

Lépcsőházi kaffka

Lépcsőházi-kaffka. Ritka vendég járt, tesóm volt itt átutazóban, fizikai valójában, csak miattam, ami kb a csodával határos, elmentünk látogatóba, dumáltunk, rohan mint mindig, aztán visszahoztak egy haverjával. A parkolóban dumáltunk még, ílyen balkán-módra, ajtó nyitva, zene szól, cigi a kézben, igény szerint. Elköszönök, jönnék föl, a postaládáknál a házunk önjelölt kommunikációs managerei épp értekezletet tartanak (a két barisnya fixen pletykál, a harmadiknak M néninek én nyitom a kaput). Szörnyella Elvtársnő rosszallóan rázza fejét mikor visszaköszön:
- a helyedben nem lennék büszke, hogy még ennyi idősen is ILYEN emberekkel barátkozom... főleg ide hozni őket! Sosem akarsz felnőni?

Elfut a pulykaméreg, villámló szemekkel és angyali mosollyal közlöm:
- Tetszik tudni Szörnyella néni, nem árt az embernek jóban lenni a főnökeivel....

M néni, aki teljesen megérdemeletlenül, de valamiért nagyon kedvel (amúgy másik két nénivel egyetértésben), elképedve fogja meg a karomat miközben kikerüljük őket:
-De Angyalkám, az nem Z autója volt, az a nagy sötétzöld?

Ránézek, kacsintok, bólintok, vállrándítás... Kipukkad belőle a nevetés, megy felfelé. Postaláda, nyitom az ajtót, még a másodikról is hallom, ahogy nevet 

Szörnyella néni egy közgyűlésen másfél havi tartozás miatt kezdte ecsetelni, hogy ha nem tudok rendesen fizetni, ők bizony tudják miből tellett nekem autóra, szégyelljem magam meg az anyám is, tudják a "sztorimat az ukránokkal"  Felemelve a hangomat közöltem, hogy jobb ha tőlem tudja, szerbek voltak, mert azokat legalább megértem, de nekik van igazuk, mert az ukránokkal már A8 Audim lenne és elmúlt az a világ, amikor ő fajtájuk mondta meg ki jó és ki rossz, mielőtt leordítva elküldtem volna a %@***-ba. Szóval nagy a szerelem. Beginning of beautiful friendship. 

Én mondom Nektek Kedves Gyerekek, a sok-sok idős bácsi meg néni aki azt mondja, hogy az Átkos rendszerben a MotykosKomenisták kényszerítették őket III/III-nak lenni, bizony nem mondanak igazat. Szinte a vérükben van. Látjátok, eltelt 20+ év és még mindig ezt csinálják, önként és dalolva... Nem biztos, h f*sz* ötlet visszaköltözni abba a házba, ahol nem túl felhőtlen módon felnőtt az ember....

 

 

 

2014/02/02

Atyavilág reloaded finally - gyűlölet/hate coaching

Nagy nap volt a mai, megtudtam egy rakás dolgot az igazi apámról... nem tudom mi tartott ezen majd 38 évig, miért kellett harcolni érte és miért akkor tudom meg, amikor a saját életem romjaira hullott, hogy még értékelni se tudjam igazán. Ráadásul pont megbukom a német vizsgán a héten, mert nem bírok tanulni és a köv félévet le is mondtam. Miért érdekes ez ide? Nézzük csak...

Nos, még csak nem is a Ciklámen volt az apám (aki miatt Mutter gyűlöli a ciklámeneket), az is egy elvált nős férfi volt, aki 2 év kapcsolat után visszament a volt nejéhez és bennehagyta  akkor még nemMuttert a trutyiban. Aki 35 évesen erre úgy berágott, hogy eldöntötte "szerez" magának egy gyereket, mindenáron. Az imádott Nagyi, akiért annyira odavoltam, nna ő eredetileg nem örült igazán a jöttömnek, mert a család mellett állítólag ő se nem bírta volna elviselni egy zabigyerek szégyenét. Ezért kellett a névházasság. Többek közt. Társadalom, juhé.

 

Én pedig félig német vagyok, méghozzá papír szerint NDKs. Egy eredetileg Hamburg-ból származó, félig dán Echt Berliner az apám. Kelet-német felesége volt, 2 gyereke. Van még két féltesóm. Hurrá-hurrá. Nagy név a szakmában, megtaláltam a publikációit a neten.

 

Ismertem. Ő volt Mutter német haverja, Manfred, aki órákat töltött velem a játszótéren idegen országokban úgy, hogy egyik anyanyelvemet sem ismerte. Beszélt és bohóckodott velem, meg a többi gyerekkel, full németül. Ha tudtam volna akkor mi az a marslakó, hát annak néztem volna. Négy éves voltam, amikor a plüssállataimmal szórakoztatott a nagyszobánkban és nem volt közös nyelv, amin közölhettem volna, hogy hahó már nem vagyok csecsemő, izé, de azért szórakoztató amit művelsz. Egyáltalában nem hasonlítok rá. Állandóan röhögött, bohóckodott, talán ha ezt tőle vehettem evvel a búvalb*szott családban. A Jégkorszakból valójában inkább Sid volt, mint a névrokona. Élete végéig leveleztek Mutterral. Tudta, hogy a gyereke vagyok és azt is, hogy Mutter nem akart tőle ezen felül semmi mást. Megáll az ész és trombitál.

 

Visszagondolva később egész furcsákat gondoltam, a dilis német bácsiról, aki órákat volt képes egy teljesen ismeretlen nyelvet beszélő gyerekkel gügyögni meg hülyéskedni. Azt hittem, hogy valami nem stimmelt vele, pedig "csak" az apám volt... Legalább szimpatikus volt, bírtam a fejét, amennyire egy gyanakvó kisgyerektől tellik...

 

Csak azt nem értem, hogy mire volt jó ez a gyűlöletpolitika, hogy abban nőttem fel, hogy van valahol egy ember, aki otthagyott minket születésem után, hogy lemondott anyámról, mert nem vették észre a terhességét és azt hitte beteg (ez tényleg így volt, a tények, csak az nem, aki lemondott róla), hogy ha megkérték, hogy vegyen valamit a boltba, arra vállvonogatva azt mondta, hogy "valaki mindig segít", hogy soha az életben nem érdeklődött irántam. Miért kellett egy ráadásul fiktív, vadidegen ismeretlen ellen gyűlöletet nevelni belém? Nincs rá válasz... valamit mondani kellett....

 

Isten nyugosztaljon Manfred N. K-S., mostmár igazi okom is van miért megnézzem Berlint! 

2014/01/24

Epic fail - esküvői ruhák

Tegnap a szekrényben keresve "beleakadtam" a 2013. június végén vett "esküvői" ruháimba. Kettőt vettem, biztos, ami biztos. Igen, arról volt szó, hogy majd a nyár végén vagy szeptemberben és ott volt, segített kiválasztani, mondta a kommentjeit... hogy lehettem ennyire vak és hülye???
A fotók a próbálgatásról elmentek a betöréskor ellopott notival, arról épp mentés sincs, ezt a dalt találtam helyette... .. lehet el kellene adjam őket...

 

Kulcsszavak: days_from_hell P! sad

2014/01/20

Káosz kronológia

Nézzük csak az utóbbi 5 évet, a hatóságok is ennyi időre kérik az iratok megőrzését 
 
2008-ban P anyukája lett daganatos tavasszal és nyár közepén tragikus gyorsasággal elment
2010-ben begyulladtak az ízületek a lábamon, alig bírtam járni, 1 évbe telt, mire valamennyire javult 
2009-ben Műfater lett rákos, akkor őt még elsőre kikezelték
2011 márciusában Mutter, egész évben kezeléseket kapott
2011 év végén az autoimmun betegség megtámadta a kezemet, fél évig még a farmert is alig bírtam felvenni vele, munkahelyet és részlegesen pályát kellett módosítanom (technikusból, irodából, távolról dolgozó bitvadász lettem)
2013 novemberben meghalt Műfater, mire Mutter épphogy kezdte magát összeszedni lelkileg és testileg is.
2 napra rá ki kellett menjek Németországba 2 hétre egy elkefélt projektre, amit végül benéztek és nem is jöt át a magyar irodába.
December 4-én, míg még kint voltam betörtek a lakásba és szétdúltak mindent, elvitték P teljes fotósfelszerelését, a sajátot és a cégeset is, meg a notebookomat rajta a 1997 óta az életem minden adatával, emlékével.
Mindeközben a Párom szinte kizárt az életéből és decemerben, miközben én 1300 km-re pont a vitákkal teli kapcsolatunk rendezését tervezgettem a maradék ráérő időmben, ő kihajított gondolkodás nélkül 21 évnyi kapcsolatot (17 év fizikai együttéléstl), anélkül, hogy esélyt adott volna előtte bármit is tisztázni.
Ebben telt a karácsony, a szilveszter és
2014 január 17én az egyetlen megmaradt kedvencemet, az autót is összetörtem, útban valakihez, akitől épp segítséget kértem volna azért, hogy viszonylag emberként túléljem ez az egészet... mit mondjak? 
 
Persze volt egy rakás jó és szép dolog is közben, de ki tudna ilyen körülmények közt maradéktalanul pozitív lenni és nem követni el hibákat? 
 
Enyhe agyrázkódásom van és beállt a nyakam, dolgozom, tegnap Muttert vittem ide-oda, mosolygok, mert nehogy neki rossz legyen, a vadiúj autómat darabokra törtem péntek, mindjárt kiesik a refi és a levegőben van az akkumulátor és senki sincs, akit megkérhettem volna, h hozzon vmi kekszet a boltból mielőtt kiokádom a belem...
 
 
 

2014/01/15

Véleményeket kérek -SOS

Egy tízes skálán mekkora baromság felhívni kiegyensúlyozott légkörben az illető hölgyet és megkérdezni az ő verzióját tisztánlátás szempontjából?

(minden elérhetőségét tudom)

 

- mekkora gáz ez úgy önmagában?

- számít-e pro/kontra ez a lépés P szempontjából (mit közvetíthet ez neki), ha mégis egyszer megpróbálnánk még újra? ( a saját szempontomat pont jól ismerem)

 

Várom a véleményeiteket!


vadmira

< <


©2009 Sarok.org

Search marketing