hogyan épül a csiga háza
A csigák köpenyének szegélyében nyálka-, fehérje- és
mészmirigyek helyezkednek el, melyek fehérjét (conchin és
conchiolin) és meszet tartalmazó váladékot bocsátanak ki, az állat
testének felszínén a mész kikristályosodik. Amint a csiga nő, úgy
lesz egyre nagyobb a háza is: a legrégebben elkészült rész alkotja
a csúcsot, a legújabb „lakrész” a szájadékot képezi.
A ház csavarodása az evolúció folyamán lassan alakult ki.
Eredetileg a csigaház agyarhoz hasonló formájú, egyenes, végén
nyitott cső volt. A csigaház alakja fajonként igen változatos
lehet. Lapos házról beszélünk, ha a ház mintegy egy síkban
csavarodott fel; a lapított kúpos ház csúcsa kissé kiemelkedik, de
a ház szélesebb, mint magas. Ezzel szemben a tornyos ház magassága
nagyobb, mint a szélessége; gömbded ház esetén pedig e két
paraméter nagyjából megegyezik. Az orsó alakú ház legnagyobb
szélessége középtájt van – a megszokottól eltérően.
A ház mintázata egészen változatos: a legkülönbözőbb színek és
alakzatok fordulhatnak elő felszínén. Térbeli kiemelkedések is
megfigyelhetők egyes fajoknál: a ház lehet szemcsézett, vonalkázott
(a kanyarulat tengelyére merőleges finom lécszerű kiemelkedések),
bordázott (mint az előző, csak durvább) illetve rovátkolt (a
barázda a kanyarulat tengelyével párhuzamos).