Színháziak között
élek, mióta csak az eszem tudom.
Nagybátyám színésznőt
vett feleségül, így a családi összejöveteleken mindig akadt néhány
színpadi ember. Az újdonsült nagynéni aztán elhagyta a világot
jelentő deszkákat - de nem a színházat! - és átnyergelt az ügyelői
pályára, végül nézőtéri felügyelőként ténykedett, a teátrumi népség
több nemzedéke pedig megmaradt körötte. Pletykáltak, sztoriztak,
kritizáltak, álmodoztak, emlékeztek - és főleg ettek, mert
nagynéném főztje csodás volt mindig is. Maga köré gyűjtötte az
éhenkórászokat és etette őket. Erről volt híres. Ki is gömbölyödött
ő maga is, sajnálatosan korán véget vetve naivai pályafutásának, s
körülötte a család és a napi kosztosok
hada.
Szerettem oda járni,
alig vártam, hogy valami sátoros ünnep ürügyet adjon a látogatásra.
Nem is annyira a csodás sütemények és egyéb finomságok miatt, mint
a társaság, a tarka-barka ismerősök és ismeretlenek különös világa,
mulatságos történetei kedvéért. A mi családunk túlságosan normális
rendje és a bohém lazaság közti pendlizés elszórakoztatott. Két
világban éltem, a pontos, megbízható, józan tisztviselőkében és a
piáló, nagyhangú, különc, de szívvel-lélekkel
játszó-író-rendező-tervezőkében. Mindkettőben otthon érzem magam,
de valahol mégis a senki földjén ragadtam: sem ide, sem oda nem
tartozom igazán.
Boldog gyermekkori
tapasztalatgyűjtésemnek nagybátyámék másik városba költözése vetett
véget. Legnagyobb sajnálatomra onnantól kezdve nem jártunk össze
annyit, s rám a dolgos és szorgos tanulás várt. A színháziakhoz
fűződő kapcsolatom azonban nem ért véget, ha egyoldalúvá is vált
kissé: én a nézőtéren ücsörögtem lelkesen, ők pedig a színpadon
ténykedtek, rólam mit sem tudván.
A bölcsészkar
végeztével M. – imádott egyetemi mesterem – megunván nyüszögésem,
hogy sehogy sem sikerül színházban elhelyezkednem, beajánlott
akkori kedveséhez, hogy bírjon engem újságírásra színes
magazinjában. Jó iskola volt - írtam én sokfélét: kis színes
híreket, színészinterjúkat, kritikát, ajánlót, próbariportot,
mindent, ami jött. És imigyen bejáratos lettem a színészbüfékbe én
is, immáron saját jogon.