H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Szuszmi Szeret naplója

2013/05/29

elkezdtük a szétverést

remélem hamarosan jön rendbehozás is...

2012/02/09

Két napja Tesóméknál lakunk. Úgy volt, hogy csak egyetlen estét töltünk itt, de végül ide ragadtunk. A két kis pocok, apa nagy lánya, aki négy éves, és apa kicsi fia, aki másfél tüneményes. Mindkettő itthon van köhögős betegen mamival (és most egy kicsit velem is). A kicsi imamalom módjára hajtogatja a szavakat egymás után, mindet amit tud: mami, papi, papi, Anna, kaka (ez én vagyok), apa, kaka, apa, anya, papi, Anna, papi, mami... és közben tüneményes bájvigyor.

Azt is lehet nála tudni, hogy amikor engem szólít, hogy kaka, vagy rám, vagy Férjre gondol. Öcsi szól, ha lejárt a mikró, és mindig tudja, hogy kinek kell szólnia, mert az veszi ki, aki beletette az ételt.  Tegnap este Férj lement az alagsorba, csengetett a mikró, öcsi rohan be: kaka, kaka, kaka. Szólok neki az asztaltól, hogy itt vagyok. Rám néz, megrázza a fejét és további kaka, kaka, kaka. Mondtuk neki, hogy Férj lement, mire kicsit sértődötten megállt a lépcső tetején, hogy akkor most mi legyen. Édes volt.

De a legeslegjobb az egész nap az volt, hogy apa és Férj együtt dolgoztak, amikor hazajöttek mindkét gyerek rohan apához, nagy ölelgetések, megnyugvás, majd öcsi észreveszi, hogy Férj is megjelent apa mögött az ajtóban. Kaka, kaka felkiáltás, majd berohan hozzám és húz magával és addig húz, amíg egyik keze férj kezében, a másik az enyémben. Egy végső kaka megállapítás, angyali mosoly és várakozás a puszira. Amikor megvolt a puszink, akkor elengedte a kezeinket és ment tovább dolgára. Tudta, hogy mi együtt egy.

Egyébként két napja arra kelek, hogy hideg tappancsok fúródnak hozzám és simogatnak a kezek, meg benyúlnak a szemembe meg a számba és folyamatosan megy a kaka kaka kaka kaka. És addig nincs megnyugvás, amíg nem indulunk el kéz a kézben reggelizni. Képes a lépcsőn ülni percekig csak menjünk már. Szóval imádom. Mindkettőt.

Ja, és hétvégén spontán nagy családi összejövetel mamiéknál. Megy minden gyerek és unoka. Szóval már megint kicsi lesz az asztal és mindenhol játékok fognak heverni és 6 fele leadják az ébren levőket, hogy még kicsit lehessen pihenni, és este társasjáték lesz borral vagy pezsgővel. És lesz szánkózás és csudasok nevetés. Várom a holnapot is.

2011/04/03

Megvolt.

Jó volt, nagyon.

És nem izgultam.

És most is jó.

2011/03/24

Holnap férjhez megyek.

Nem izgulok.

Jó lesz.

2010/03/09

munka?

Megkaptam elso, berem. Igaz, csak tort honap volt, de 15.352 Ft. Szanalmasnak erzem...

2009/10/28

gégediéta...

 ilyet kell tartanom.

Nagyon furcsán nézhettem az orvosra, mert végigfutott a fejemben, hogy vajon ez mit jelenthet: csak pépes-pürés állagú nem kívánom dolgok, esetleg semmi szilárd, csak folyékony langyos cuccok vagy az is eszembe jutott, hogy nagydarabos, reszelős cuccok...

De az orvos felvilágosított:

- kevés beszéd

-semmi hideg

-semmi forró

-kevés fűszer

-semmi alkohol

Nyilván amint hazaértem rákívántam egy forró és csípős levesre...

2009/01/29

Évek óta először eszem almát...

úgy, ahogy mindenki más is, vagyis még csak majdnem úgy, de ez nekem hatalmas élmény.

Megkezdeni még mindig nem tudom, úgyhogy az első "harapás" késsel történik, de utána én eszem meg, egyedül, kés nélkül, csak a fogaimmal.

Valójában még mindig nem harapom, hanem csak a fogam "leghegyét" -vagyis legélét- belemélyesztem és gyakorlatilag kitöröm az alma egy darabját, de az már nekem igazi élmény. Ahogy belecsorog az alma leve a tenyerembe, harapás közben érzem az illatát... Nekem ez már maga a csoda.

Lehet, hogy a hétvégén megpróbálkozom egy tequila igazi, citrombaharapós megivásával is. És most biztos vagyok benne, hogy nem fogom elbőgni magam a fájdalomtól!!!

Lassú haladás, mire vége, addigra egészen megtanultam vele élni. De már csak egy hónap, meg még utána 1-2 év... Azt meg már féllábon is kibírom.

2009/01/18

Péntek

a "majdnem tökéletes" emberek társaságában telt, nagyon nekem való dolgokkal múlatva az időt egy "teaházban".

Jó volt, valóban kikapcsolódtam. Köszönöm nektek...


2009/01/09

Vannak napok, amik a hiábavaló várakozásról szólnak.

2008/07/08

Visszajöttem Ausztriából. Jó volt. Nagyon. Szép helyeken jártunk, jó emberekkel.

A nagy döntés: nekem ide majd még egyszer vissza kell mennem. Nem autóval.


szuszmi

< <


©2009 Sarok.org

Search marketing