(ez itt a kép helye.)

Idén négy összetettebb „európai típusú” játékot tanultam eddig, és ezek között egyértelműen meg tudom határozni, melyik tetszett jobban – a kérdés sokkal inkább az, hogy miért. Négy jól kitalált, kidolgozott, valószínűleg sokat tesztelt, több stratégiai lehetőséget is kínáló 2011/2012-es eurogém, mind több-kevesebb munkáslehelyezős és termelős-anyagátváltós mechanizmussal. Mind túl bonyolult a kezdőknek, viszont mind nagy kedvence a műfaj szerelmeseinek, mégis, van közöttük, amelyik jobban, és van, amelyik kevésbé tetszik nekem. Röviden bemutatom ezeket a játékokat, és megpróbálom levonni a következtetéseket.

(Tovább...)

Kalandok, kincsek, kooperatív küldetések, kegyetlen kreatúrák, elég legyen az alliterációból, szóval kalandokkal és szörnyekkel tűzdelt, izgalmas kis játék – egy európai kiadótól, és egy kezdő tervezőtől, aki eddig szinte csak európai típusú (vagyis rendszerint gazdálkodós, építkezős témájú, nem sztoriorientált, csatáktól mentes ) és gyerekjátékok grafikáit készítette (mesteri) illusztrátorként? Fejére állt a világ? Ha még ehhez hozzáteszem, hogy a játék gyakorlatilag a játékelemek táblára helyezése után azonnal kezdhető, nem kell előtte végighallgatnunk a játékszabályt (sőt külön szabályfüzet sincs a dobozban), egyértelművé válik, hogy különleges kiadványról van szó.

 

(Tovább...)

arról, hogy hogyan játszunk, hogyan fejlődnek a társasozással (egyelőre főleg Miska, de hamarosan Borcsának is eljön ez az idő) egy ideje írogatok (társszerzőként) egy másik blogba, félig felkérésre, félig önszántamból. Akit érdekel, itt el tudja olvasni mind a bő három tucat bejegyzést, amelyeket általában igyekszem képekkel is illusztrálni, például ilyenekkel:

meg egyebekkel.

Nem akarom ezzel (is) spammelni a sarkot, viszont akit érdekel a továbbiakban is, annak, ha már így facebookosodunk, ajánlom a blog facebookos oldalát tetszikezésre, mert akkor a jövőben mindig láthatja, ha valami új cikk kikerült.

(x)

„Nyári szünetünkben” két viszonylag egyszerű szabályú, ám remek kereskedős játékkal is megismerkedtünk, olyanokkal, amelyekben termékeket gyűjtünk és adunk el, pénz helyett győzelmi pontokat érő kis korongokért.

(Tovább...)

Nyaraláson nem kell takarítani, e-maileket intézni, mindenféle fontos dolgok intézésének látszatát kelteni, amíg a gyerekek délután alszanak. A legjobb pihenni ilyenkor – no és ennek egy formája a társasjátékozás. De mit játsszunk nyaraláson? A szállítás miatt a legjobb, ha kis doboza van, a korlátozott idő és bármikor hamar befejezhető (felébredtek a kölykök) játékok igénye miatt pedig leginkább rövid, úgynevezett fillereket, vagyis időkitöltő játékokat játszunk szívesen. Így játszottunk Keszthelyen Kac kac kukacot, Mr. Jack Pocketot, Battle Line-t és Ticket to Ride kártyajátékot, de két újdonságot is tanultunk – a kétszemélyes, kis helyen is elférő, könnyed játékok mintapéldányait. Eredetileg erről a kettőről írtam volna itt, de rájöttem, hogy logikusabban is csoportosíthatok, így a nyaraláson tanult kétszemélyes kártyajáték majd egy következő cikk témája lesz, és helyette most a szintén nyáron megismert Keltis kockajáték kerül sorra.

(Tovább...)

Ezt a cikket máshova írtam, de mivel eddig a Spiel des Jahresről minden évben beszámoltam itt, ezt most is megteszem.

 

Németországban kábé egy órája hirdették ki a Kennerspiel des Jahres (az év játéka gyakorlott játékosoknak) és a Spiel des Jahres (az év játéka) nyerteseit. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy bár a díj lehet (biztos), hogy nem az igazi „gémereknek” szól, és ízlések és pofonok nyilvánvalóan különböznek, a szakmai zsűri szinte minden évben rendkívül jó munkát végez, amikor megkeresi a legjobb, legélvezetes játékok közös nevezőjét, illetve tavaly óta nevezőit, amelyek a lehető legszélesebb közönségrétegnek nyújtanak minőségi szolgáltatást. Továbbá nem nevezhetjük jelentéktelennek a díjat, amelynek odaítélése legalább megharmincszorozza a játékok eladott példányszámát (a tavaly indult Kennerspiel kapcsán még nincsenek friss adataink, bár A 7 csodából első évben eladott 200 ezer példány hasonló sikert sugall).

Lássuk tehát, idén melyik játékok lettek a „szerencsések”!

(Tovább...)

No szóval. Valahol Kínában járunk, egy leendő hatalmas bambuszliget közepén, ahol a kertész békésen gondozgatja a megbízója által adott utasításoknak megfelelően a bambuszokat, mígnem a császár (követe? vagy csak egy nagyúr?) megajándékozza a ház urát a Jin és Jang jelképével – egy pandával. A pandák pedig szeretik a bambuszt…

Ez a játék olyan cuki, hogy az már kiveri a biztosítékot a cukiságfaktorra allergiásoknál, de a kevésbé érzékenyek is megállapíthatják, hogy a zöld-sárga-rózsaszín színvilág olyan merész, amilyet európai típusú családi játékban ritkán látni, leginkább az Át a sivatagon jut eszembe róla – de a Takenoko (Antoine Bauza, 2–4 játékos, 2011) sokkal szebb annál.

(Tovább...)

A Zooloretto kockajáték, amely jelenleg egyetlen néven – Zooloretto Würfelspiel – létezik, a Coloretto-Zooloretto család legújabb tagja, és nevéhez híven kártyák helyett kockákat használ.

(Tovább...)

Nem állhatom meg, hogy írjak arról a sci-fi témájú, Rizikót, felfedezős és európai típusú fejlesztgetős mechanizmust elegyítő, tulajdonképpen tehát civilizációsnak nevezhető játékról, amely az Essen óta eltelt hónapok során üstökösként lőtte fel magát a nagy társasjátékőrült-oldal első tíz játéka közé úgy, hogy jó eséllyel akár dobogós helyet is szerezhet még magának (jelenleg a 7. helyen áll).

(Tovább...)

Bár akkoriban még nem blogoltam őrültmód társasjátékokról, a Ticket to Ride: Europe 2008 tavaszán rettentő gyorsan vált nagy házikedvenccé.

(Tovább...)

Érdekes, amit találtam.

Dong Hyuk Song fényképei egy koreai kiállítás eseményeiről készültek, ahol a Dixithez készült festmények némelyike a falon függött.

 

A csodálatos művésznő, Marie Cardouat a helyszínen dedikált.

(Tovább...)

Kísérjük el törpként Bilbót, a kis hobbitot kalandos útján. „Oda és vissza - egy hobbit meséje Zsákos Bilbó tollából”, adta a kis hobbitfalvi lakó a címet memoárjainak, de ezúttal csak odafelé megyünk, és közben megpróbáljuk megúszni a kalandokat. És közben még egy egyszerű kártyajátékkal is megismerkedünk.

(Tovább...)

Két izgalmas variáció az „öt kockával dobunk” kockajáték-őstípusra: a blöffölős egyikben mindenkinek van öt kockája, a másikban minden kocka egyedi, és az ókori civilizációs témára dobálgatjuk ezeket, igyekezvén valamiféle stratégiát kihozni a hexaéderhajigálás taktikájából.

(Tovább...)

Ha nem játszós társaságba vágyunk, egy kis zsebbe elférő olvasnivalót is magunkkal vihetünk késő nyári, kora őszi nyaralásra. Különösen, hogy az 1999-es reprint kiadásban megjelent, 1898-as Kártya Codexet a borító tanúsága szerint Szomaházy István olyan úriemberek közreműködésével szerkesztette, mint Jókai Mór, Herczeg Ferenc, Rákosi Viktor (belül már Sipulusz néven) és bátyja, a drámaíró Rákosi Jenő,  Bródy Sándor, a Nyugat-alapító Ambrus Zoltán és Mikszáth Kálmán…

(Tovább...)

Itt a nyár, a jó idő, a szuper balatoni nyaralások időszaka (én már túl is vagyok rajta, másfél hét alatt akadt azért egy napsütéses napunk is, egész Csopakon egyedül én fürödtem akkor a tizenfokos vízben), úgyhogy lássunk pár olyan próbálkozást, amikor a legnagyobb klasszikusokból jóval kompaktabb méretű, táblát nélkülöző kártyajáték-verziót kreálnak az eredetik alkotói, hogy ne kelljen pakoláskor a táskánkat nagy dobozokkal szétfeszítenünk.

(Tovább...)

Ha már az előzőekről írtam, írok most is egy keveset a frissen kiosztott német Év játéka-díjról. Akik nem akarnak sokat olvasni, azoknak röviden: 7 Wonders, Qwirkle. Ismerősöknek, barátoknak, családtagoknak üzenem: kipróbálhatók nálam, előbbi máris (akár az összes) kiegészítőjével együtt.

(Tovább...)

A Genial Spezial után egy (két) másik olyan társasjáték, amely egy Spiel des Jahres-jelölt Knizia-játék, ezúttal a Tetris örökségét hordozó FITS sikerét próbálja meglovagolni. A kérdés, mint mindig, persze az, hogy tudnak-e jót és közben mégis mást nyújtani, mint az egyszerűsége és könnyedsége ellenére meglepően élvezetes és addiktív előd.

(Tovább...)

Ha már egy Reiner Knizia tervezte lapkalerakós, útvonalépítős játékkal foglalkoztam legutóbb, folytatom is egy ilyennel, amely a Genial (Ingenious) nyomán készült. Aztán pedig jöjjön egy, a Genialnál csupán két évvel későbbi, mások tervezte, de a Genial esztétikumát (fekete alapon színes szimbólumok ugyanabban a hatféle színben) és pár megoldását idéző lerakogatós, amely idén a Spiel des Jahres három jelöltje közé került.

(Tovább...)

És még mindig részvényes hálózatépítés, ezúttal vonatokkal, 1999-ből. Nem túl bonyolult, bár a tervezőtől megszokotthoz képest összetettebb szabályok, mégsem könnyed móka – annál izgalmasabb!

(Tovább...)

Folytassuk a legutóbb elkezdett részvényes témát, először egy útvonalépítősdivel, aztán…

(Tovább...)