H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

ami a szívemen, az a szádon

2014/05/28

Hely - hejj

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2014/05/hely-hejj.html
Ha valaki idenézne ne adj isten hajdani olvasótáboromból, és még pislákol benne az érdeklődés halovány szikrája, hogy hová süllyesztettem el magam ez alatt a pár év alatt, az errefelé megtalálhat:


Eme blogot ezennel végleg be és lezárom.


ui.: Aki a contramalos bejegyzéshez kommentelne, az háromszor fontolja meg mit, mert mostantól törölni fogom, amennyiben úgy gondolom, hogy többszöri felszólítás után sem képes valaki felfogni, hogy ez nem az a hely, ahol arra verjük, hogy ez milyen fasza. Pont.

2011/12/25

Boldog Karácsonyt!

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/12/boldog-karacsonyt.html
Boldog Karácsonyt! :)
Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek
Gondolkodtam, mit is adhatnék neked.
Amit csak én adhatok, amiről te is tudod,
hogy igazán én vagyok.


Minden gazdagságom hangok és szavak,
Néhány általuk kimondott gondolat.
Egyet elmondtam neked, hogyha igaznak hiszed,
Mondd el mindenkinek!


Kívánj a szónak nyílt utat,
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd, hogy szeressenek.


Csak arról énekelek, amit igaznak hiszek,
S csak akkor szól neked, ha te is úgy hiszed,
Hisz te is úgy élsz, ahogy én,
Te is azt álmodod, amit én,
Legalábbis úgy szeretném.






Kulcsszavak: együttkiszóljuhú

2011/12/17

ma

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/12/ma.html
Felvirradt a nagy nap. Nem vagyok készen.
*hisztérikus vihogás*
Kulcsszavak: költözés

2011/12/16

fáj

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/12/faj.html
Tegnap a dobozok pakolása, emelése, ide-oda rakása közepette feladta a derekam, és elkezdett fájni, de úgy, hogy a szoba közepén lévő (kisebb) dobozt, valami brutális szenvedések árán voltam csak képes arrébb rakni, többszöri nekifutásra. Hát ez baromi jó. Most ott tartok megint, hogy minden fáj. Ülni is. Hajolni gyakorlatilag nem tudok. Minden fáj. Kurva jó, ez költözésnél baromi szerencsés fordulat. Főleg, hogy még rengeteg minden kell bepakolnom, és kétlem, hogy derékmozgatás nélkül menne.
Ez a tegnapi nap valahogy nem volt túl idillikus.
Kulcsszavak: autoimmunköltözés

2011/12/15

elszámolás

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/12/elszamolas.html
Illetve remélem, hogy nem elszámolás.

kész van:
5 zsák
16 doboz lezárva
3 doboz még nyitva
99999999999 agysejttől megszabadulva

hátra van:
99999999999 teendő hátra
2 nap
45 óra
10 doboz
1 zsák
x y
12 óra alvásra szánt idő
12 óra pakolásra jutó idő
21 óra hülyeségre szánt idő (suli+utazás, hörr)
Kulcsszavak: költözés

2011/12/11

segítség!

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/12/segitseg.html
Na most kezdek el lassan pánikolni, hogy van öt és fél napom, és nem tartok sehol, kevés a doboz, sok a cucc, és egész héten suliba is kell lennem, áá! segítség!

2011/12/07

good luck to the survival

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/12/good-luck-to-survival.html
Amikor nagy ritkán meghallgatok egy-egy híradót (pl most a rádióban),szinte ledöbbenek, hogy túlnépesedés van a világon, és hogy az én életem mennyire nyugalmas. Ezen a híradó-szűrőn át az egész világ és élet valami zs kategóriás háborús-akció-horror filmnek tűnik, amiben tényleg nincsen semminek semmi értelme, csak hogy éld túl! De minek?
Kulcsszavak: megállapítás

2011/12/06

az élet még mindig szép, de komolyan

Azért is írok.
Tegnap reggel írtam egy bejegyzést, de mire kész lettem vele elment valahová a net kirándulni, úgyhogy nem lett belőle túl sok. Tulajdonképp nem volt valami érdekfeszítő, a napi programomról írtam benne. Utólag ismét konstatáltam, hogy lehet, hogy én eltervezek valamit, de annak csak a felét tudom teljesíteni. Így lett tegnap is. Este hatig "program szerint" haladtam, viszont utána hazajöttem, és teljesen ki voltam készülve, szóval negyed 9-kor már dőltem az ágyba, ami nálam elég ritka esemény. Azt hiszem bujkál is bennem valami, de nem engedek neki utat. Mindenesetre ma legalább sikerült elég korán kelni (háromnegyed hatkor), így talán még hasznosítani tudom a mai "szabad napom" (ami csak annyit jelent, hogy nem kell kötelező jelleggel suliba vagy ide-oda mennem).
Tegnap... bahh. Na csapjunk a lecsóba. 
11-re mentem ORFI-ba, szokásos kontrollra. (Ami egyébként nagyon vicces, hogy a normálisan fél évenkénti kontrollt most már kb nem lehet kivitelezni, mivel egyszerűen félévre előre már nincs időpont... most is már csak július(!) 2-re kaptam időpontot, úgyhogy erre felbuzdulva gyorsan kértem egyet jövő novemberre is, biztos ami biztos alapon... ezután mindig egy évre előre kérek, így talán kivitelezhető lesz a dolog. Na vissza...) Szóval ez nálam valahogy úgy működik, hogy mikor viszonylagos lelki nyugalommal megyek oda, hogy na kivételesen nem történt velem az elmúlt fél évben semmi egetrengető (a szokásos fájdalmakon meg megbetegedéseken kívül, de aki ismer tudja, hogy ez nálam gyakorlatilag normális), akkor tuti, hogy sikerül véget vetni a békés lelkivilágomnak. Megmondom őszintén, hogy nem volt kellemes az elmúlt időben, hogy havonta pár napra kb mozgásképtelenné válok a hátam-derekam miatt (a bal térdem meg tényleg annyira konstans módon szar, hogy az már szintén szinte normális :D), de hát istenem... elmúlik. Tehát tegnap - annak ellenére, hogy igen kellemes volt egyébként a kontroll, mivel borzasztóan kedves a doktornő, és tudom, hogy tényleg figyel rám - végül is levettek tőlem fantasztikus mennyiségű vért, kiírtak 23-ra vagy négy-öt röntgenre, meg ki kellett töltenem három vagy négy kérdőívet arról, hogy hogyan vagyok mostanság. Januárban lesznek eredmények, addig is 2x1 naprosyn (ő régi ismerős még gyermekkoromból, de ha jól emlékszem egy idő után nem ért semmit...), és valószínűleg biológiai terápiát kapok majd. *sóhaj* Ez azért egy kicsit beforgatott, de ha jobb lesz, vagy nem lesz rosszabb, akkor persze már megéri... 
Most már amúgy egész jó. Valahogy úgy voltam vele, hogy tegnap kibúsulom magam, és ma vidáman ébredek. Tegnap este kiraktam az ablakba a csizmám, és odakészítettem, a múlt héten aputól kapott Mikulás csomagot, úgyhogy tulajdonképp valóban vidáman indult a reggelem. Bár a csizmám üres maradt, így arra kell következtetnem, hogy a Mikulás nem is létezik, csak egy gyerekmese... :P
Ilyenkor nem is az újabb "kezelés" gondolata csapkod bele a földbe egyébként, hanem az amikor újra, és újra rádöbbenek, hogy 23 éves vagyok, 20(!!!) éve élek ezzel a betegséggel, és tulajdonképpen a stagnálás-tünetmentesítés, vagy a romlás az opció, de az autoimmunt nem lehet gyógyítani. Próbáltam utána olvasni a biológiai terápiának, és találtam egy fórumot, ahol volt egy hozzászólás, amin azt sem tudtam sírjak-e vagy nevessek. Egy 62 éves nő/néni írta, hogy ő már 15 éve RA-s (kap biológiai terápiát), és persze szar, de lehet vele élni, és neki van nem tudom hány unokája, és boldog nagymama. Jee! Én viszont messze vagyok még a boldog nagymama kortól és néha belém hasít a félelem, hogy eljussak oda, és lehetőleg  a saját lábamon. Volt egy olyasmi kérdés az egyik kérdőíven, hogy (0-10-es skála) tudnék-e egy helyben állni 10 percen keresztül úgy, hogy nem húzom ki magam (vagy valami ilyesmi). Ez első olvasásra nem tűnt durvának, de mikor elképzeltem, majdnem elbőgtem magam, hogy ha ilyesmire kényszerülnék valószínűleg beleőrülnék, mivel képtelen lennék megcsinálni. Hagyjuk. Tényleg ragozhatnám még félelmeimet a rokkantságtól, de inkább nem. 
Ennek ellenére a ZH-m egész jól sikerült, hazajöttem, és ugyebár kidőltem. Ez már egy új nap, szebb is jobb is, vidámabb is. Rengeteg a dolgom, úgyhogy lassan neki is kéne látni, mivel lassan három órája fent vagyok... :)

2011/12/05

this is the beginning of beutiful new life

Két hét múlva költözöm. Illetve már csak 13 nap.
Még kellene rengeteg doboz, meg valami fantasztikus lökés, hogy túl legyek ezen a héten meg egy csomó beadandón, ZH-n, meg a demonstrátori dolgaimon, mivel jövő héten (a három ZH-t leszámítva ami lesz), már semmi mással nem akarok foglalkozni, csak a csomagolással. Nagyon izgulok, de ez a jobbik fajtából való, nem olyan mint például a holnapi orvos meg zh miatti izgulás, meg hogy elkészülök-e a kötelező hülyeségekkel.
Persze azon kívül, hogy dobozolok még csomó dolgot kellene csinálni. Például kiszórni rengeteg felesleges felhalmozódott cuccot. Kb. két-három hete fixáltuk le a költözés időpontját, és azóta is csomó mindent pakolásztam, kidobáltam, de egyszerűen elképesztő, hogy öt és fél év alatt az ember mennyi kacatot tud felhalmozni maga körül. Már az is meglepett anno mikor a Ketrecbe költöztem, hogy hogyan volt nekem annyi cucc felhalmozva azon az ici-pici helyen ahová az életemet gyömöszöltem be, de azóta ez csak a többszörösére duzzadt. Arról nem is beszélve, hogy a személyes dolgokon kívül egy komplett háztartásom lett többek között mindenféle konyha eszközökkel, amivel akkoriban még nemigen rendelkeztem.
Egyébként a lomtalanításnak-szelektálásnak van valami lélekemelő-felszabadító ereje is. Kifejezetten megkönnyebbültem, mikor rájöttem, hogy mennyire felesleges olyan dolgokat tartogatnom, ami úgymond "emlék", de még véletlenül sem akarok rá emlékezni, vagy a nélkül is fogok, hogy tartogatnám az adott dolgot. (Például várom a pillanatot, amikor a nappali azon szegletébe érek lomtalanító hadjáratommal, ahol a PegPenPakkot tartogatom, és fantasztikus ívben hajíthatom a kezelés utolsó fizikai maradványait is a kukába... köszönöm, van emlék bőven nélküle is.) Vagy például mennyire baromira felesleges tartogatnom a különféle debreceni jegyzeteimet "egyszer talán hasznát veszem" címszó alatt, mikor úgysem veszem soha többé hasznát, nem is akarom, nem érdekel, utálom, ha valaminek utána akarok nézni, akkor meg pont ők tanítottak meg, hogyan kell használni a könyvtárat... Szóval lett egy csomó papír amit majd hozhatok át ide az Atomkertbe (ami 17-től AtomKetrec :), hogy legyen mivel begyújtani a cserépkályhába. :P
Ezen kívül pedig 17-én nem csak én költözöm, de egy cica is költözik hozzánk, hogy boldogíthassuk egymást. :) Már ki van választva, megvan, csak azért nem hoztuk el, hogy a költözésig ne őrüljön meg szegény, hogy ide-oda rángatjuk, és a feje tetején ugrálunk. :)
Szóval a lényeg, hogy az élet szép, és egyre szebb.

Majd még írok bölcs dolgokat, talán kicsit sűrűbben.

2011/11/02

recefice

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/11/recefice.html
Reggel végre nem valami melankolikus '80-'90-es évekbeli slágerre ébresztett a rádió, hanem a Nox - Szeretem című számára, ami szerencsére elhalványította bennem az előtte hallott híradót, az iszonyatos tömeg balesetekről, és maghasadásról... Nos szóval ezzel kicsit jobban is indult a reggel, mivel van némi pozitív töltése, aztán pedig ráakadtam szintén a Noxnak a Virágéknál című feldolgozására.


Eredetileg ennek a dalnak van még egy versszaka: 

Virágéknál ég a világ, 

sütik már a rántott békát. 
Zimme-zumm, zimme-zumm 
recefice bumm, bumm, bumm. 



Bíró Marcsa odakapott, 
békacombot ropogtatott. 
Zimme-zumm, zimme-zumm, 
recefice bumm, bumm, bumm. 



Puskás Gábor későn futott, 
neki csak a füle jutott. 
Zimme-zumm, zimme-zumm, 
recefice bumm, bumm, bumm. 


Bíró Marcsa a padláson, 

Elcsúszott egy záptojáson. 
Zimme-zumm, zimme-zumm, 
recefice bumm, bumm, bumm. 

(Tudni kell, hogy főleg a Nyunyuval szinte mindig énekeltünk valamit a kocsiban... :) Erről pedig felrémlett, hogy mi ezt még gyermekkoromban ha jól emlékszem valahol Esztergom és Pilismarót között tovább költöttük még egy versszakkal. 

Jön a mentő a padlásra, 

a padlásról a kocsmába, 
a kocsmából a kórházba 
Zimme-zumm, zimme-zumm,
recefice bumm, bumm, bumm.

2011/10/12

töredék

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/10/toredek.html

Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.

Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, -
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra -
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, -
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

/Radnóti Miklós/
Kulcsszavak: videozeneversmusica

2011/10/06

dolgok

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/10/dolgok.html
Néhány dolog eszembe jut mostanában, hogy "na erről írnék". De olyan rég írtam rendesen utoljára, hogy már azt sem tudom hogy foghatnék hozzá, vagy hogy mit "lehet" és mit "nem" leírni. Na ez persze hülyeség, de mégis szokatlan az egész.
Így jár az ember, ha van kivel megosztania a gondolatait... :P
Kulcsszavak: blabla

2011/09/03

Kinek áldozzam halott életem?

"Álmomban gyönyörű helyeken járok,
 ne mondd el a valóságot,
 kit érdekel hogy mi az igaz, 
ha igaz az, hogy szebb ami nem az.


Kulcsszavak: videozenevers

2011/09/01

bye-bye nyár

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/09/bye-bye-nyar.html

hello ősz
Kulcsszavak: videozene

bye-bye nyár

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/09/bye-bye-nyar.html

hello ősz
Kulcsszavak: videozene

ket

< <


©2009 Sarok.org

Search marketing