H0108152229
K0209162330
Sz0310172431
Cs0411182501
P0512192602
Sz0613202703
V0714212804

Okos pilóta alagútban nem katapultál

2006/11/16

Jövőnk

J. Attali: A nomád ember A történelem vége Megbukhat-e az a szuperhatalom, melynek első számú dívája(Marilyn Monroe) még a fenekével is kacsintani tudott? Ez a téjte Jacques Attali(többek közt a jövőről szóló( könyvének.A szerző az emberi társadalmakat és történelmet a nomád -letelepült ellenét párban írja le. Egészen meghökkentő, amikor párhuzamba állítja a görög mondavilágot( Odüsszeusz történetét a Bibliával), tulajdonképp igaza van a , a Mickey Maus is összehasonlítható Wallensteinnel, de tény az, hogy a furcsa összehasonlítások révén a dolgok új megvilágításban látszódnak. Attali az egész kultúrát a nomád-letelepülő ellentétpárra alapozva bontja ki: A jobb rálátás érdekében életre kell keltenünk a történelem azon szereplőit, akiket nem ismertünk eléggé. Így pl. a nomádokat, pásztorokat, a kereskedőket, lovagokat, az alkotókat, felfedezőket, a vándorokat, akik feltalálói voltak mindannak, ami az összes civilizáció őslényegét jelenti,  a tűztől a művészetig, az írástól a kohászatig, a mezőgazdaságtól a zenéig, Istentől a demokráciáig. Eredetük ilyetén olvasata megvilágítja mindazon kultúrákat, amelyeknek mi is sarjai vagyunk. Ezenkívül megvilágítja az összefüggéseket a gyötrő kétségtől az erőszakig, a pénzügyi folyamatoktól a geopolitikai kihívásokig, az alultápláltságtól az elhízásig,  a klimatikus viszonyok szabályozatlanságától a fundamentalisták újbóli térnyeréséig.. A világkereskedelemmel párhuzamosan a vándorló életmódban is gyors fejlődés várható. Ez egyben előjátéka a mindenre kiterjedő, bolygónk egészét érintő felfordulásnak, a népek nagy vándorlásának, a határokat nem ismerő terrorizmus erősödésének. A holnap nagy konfliktusai nem a civilizációval szemben alakulnak ki, hanem a letelepedett nagyhatalommal, az amerikai uralommal szemben. A termőföldön kívül három megfoghatatlan erő áll Amerikával szemben, a piac, az iszlám, és a demokrácia. S miközben egymással harcolnak, mindegyik a világuralom megszerzésére törekszik. Ahhoz, hogy a bekövetkező zűrzavartól és a jövőbeli önkényuralomtól megszabadulhassunk, az emberiségnek egyszerre kellene letelepedettnek lennie, hogy építkezhessen, valamint nomádnak, hogy újra meghatározza önmagát.Három olyan erő fenyegeti az amerikai birodalom egyeduralmát, mely már megtört nemzeteket, birodalmakat. Az Allprint Kiadó már másodízben ad ki olyan kötetet, mely az USA világbirodalmi szerepének lehanyatlásával számol (Todd: A birodalom után)Piac kontra USAA piac a kapitalizmus érdekekeiből fakadóan világméretekben gondolkodik(vajh miért tulajdonít Attali a piacnak önmozgást?) A piac Attali szerint arról álmodik, hogy egyetemes hatalmat alkosson az amerikai hatalom igényeitől függetlenül. E korszakban a hipernomádok mozgatják a piacot, s egyszercsak területen kívüli birodalmat akarnak alakítani. Ők már nem ismernek el semmiféle nemzetiséget, csak a profit szavára hallgatnak, egyik nemzet sem bír befolyással felettük. A piac helyettesíti majd az államokat. Egy kereskedelmi világszervezet jön létre, mely helyettesíti majd az államokat. A világszervezet előírja majd segélyek és vámok eltűnését, a szabadalmak és szerződések tiszteletben tartását, és kötelezővé teszi minden ország számára, hogy megnyissa a közszolgáltatásokat a versenytársak előtt, mindez meggyorsítja majd az ősi népek pusztulását.Az egészségügyi, az oktatási és a védelmi magánszolgáltatások váltják fel azokat, amelyeket eddig az állam biztosított. Nomáddá válnak, mint a többi vállalat. A törvényeket szerződések váltják majd fel, az igazságszolgáltatást pedig választott bíróságok. Magánintézmények felügyelik majd a dolgozókat és a fogyasztókat azzal az ürüggyel, hogy a biztonságukat szavatolják. Saját magát felügyelő tárgyakkal körülvéve, mindenki önmaga rendőrévé válik. Bárkire, aki tiszteletben akarja tartani a magánéletét, arra a többiek gyanús egyénként fognak tekinteni. Az átláthatóság kötelezővé válik. A magánbürokráciák mindent tudnak majd mindenkiről. Az emberek nem lesznek szabadok, csak szolgaságukat választhatják a munkában és a fogyasztásban bekövetkezik az egyetemes bizonytalanság uralma. Szélsőséges egyenlőtlenségek jönnek létre, s a jövőben nem lesz eszköz, hogy harcoljanak a bűnözés és a kábítószer térhódítása ellen. A zűrzavar igényt támaszt a a stabilitásra, a biztonságra és az örökkévalóságra.Attali tulajdonképp a múltról, a népek és nemzetek történetéről, a történelem nagy korszakairól fest nagy tablót, használva a kulturális antropológia, a vallástörténet eszközeit. Nagy elméletalkotó igény munkál a könyvben. Bármennyire is érdekes mozzanataiban Attali könyve, mi a jövőre koncentrálunk. Mi az, ami Attali szemében a múltból következik, még akkor is, ha némely jóslat Nostradamus homályossságát is fölmutatja, azaz elhomályosítja bocs).Örök teljességA katolicizmus szembeszáll a piaccal, rámutat a fogyasztói birodalom túlzásaira, mert a kereszténység bűnként tekint a meggazdagodásra(Én úgy emlékszem, hogy Werner Sombart és Max Weber mást írtak a kapitalizmus és a protestantizmus kapcsolatáról). Azonban a kereszténység visszaszorulóban van a Földön. Világot uraló birodalommá az iszlám akar válni és tesz is érte.Nem azért, mert természetéből fakadóan hódítóbb lenne, mint a többi hit, hanem mert kezdetétől fogva választ akar adni az egyéni szabadság túlzott gyakorlásra és bizonytalanságára. Néhány szigorú szabályát -alkoholtilalom, a nők alárendelt helyzete-úgy lehet tekinteni, mint egyéni nem előírt formáit a kereskedő birodalom elutasításának és mint a testvériség ígéretét. Jótékony tevékenysége a szolidaritás népszerű üzenetét hordozza, amelytől a kereszténység a gyakorlatban egyre inkább megfosztottnak tekinthető. Legszélsőségesebb hívei még az összes nyugati kulturális érték elvetését is javasolják, legfőképpen a demokráciáét, és a piacét. Az emberek életének és munkájának semelyik felfogása nem tud elmenekülni ettől. Attali számítása szerint tíz év múlva minden negyedik ember iszlámhívő lesz. Szerepet játszik ebben a demográfiai növekedés, a vallási meggyőződés és a hódító szellem.DemokráciaA világméretű terv harmadik formája úgy jelenik meg, mint az amerikai birodalom, a kereskedő nomádság, a különböző totalitárius rendszerek és a vallás ellenhatása. Az egyénis szabadság kifejezését hangsúlyozva a piac keresletet teremt valamely területen kívüli, nomád, világ-és piaci méretű demokrácia iránt. Ebben mindenki élvezheti -bárhol legyen is-a világ polgárainak összes jogát. Ennek a nomád birodalomnak minden csoportban megtaláljuk a híveit. Az infranomádok arra törekszenek, hogy hallassák hangjukat a nemeztek közösségén és a vallások kórusán kívül, és arra, hogy demográfiai többségüket ráerőltessék a világra. Jóllehet politikailag kisebbségben vannak az összes országban, arról álmodnak, hogy alkalmazni lehessen a demokratikus elvet-„egy ember-egy szavazat”-minden nemzetközi intézményben és minden politikai szervezetben. A letelepültek kontinentális demokráciákat akarnak építeni, hogy jobban ellenálljanak  a piac uralmának. Ez valósul meg most Európában.  három nomád erőnek igaza lesz az amerikai birodalommal szemben.Attali szinte mindenről ír, ami az emberi történelemben fontos, leszögezi, hogy a szerelem harmincötezer éve alakult ki. Áttekinti az emberráválás folyamatától kezdve az emberi történelmet a jövőig, mindezt a nomád és letelepültség paradigmáin keresztül. Érdekes így látni a népvándorlás, a kereszténység, a világpiac kialakulásának folyamaátt, az gész emberi történelmet más megvilágításban látjuk, de számunkra most legfontosabb a jövő volt, az, hogy mi következik a jövőben Attali elméletéből.Kerekes TamásA kiadó előszava:

Vándorélet ...Az ember az utazások szülötte; úgy testileg, mint lelkileg vándorlásra teremtetett... A nagy ívű, érdekfeszítő könyv óriási, élményekben gazdag és kalandos időutazásra csábít. Olvasása közben az általában tanítottól egészen eltérő kép rajzolódik elénk a szkíták, a hunok, a magyarok kultúrájáról és e népek történelemben betöltött szerepéről. Az elmúlt dolgok összefüggéseinek rendezésével egyben rohanó korunk és civilizációnk jövője is új megvilágítást kap Attali mester gondolatainak fényében. ...Az ember mindig is nomád volt, minden lényeges dolgot (tűz, nyelv, vallás, állattenyésztés, lovaglás, mezőgazdaság, csillagászat, matematika, kerék, hajózás, demokrácia, kohászat, kereskedelem, zene, művészetek stb.) a nomádok fejlesztettek ki. A megtelepültek számára csupán az erőd kiépítését hagyták... ...Az utolsó öt évezred történelmét a letelepedett népek elbeszéléseiből ismerjük, kik úgy mutatják azt be, mint a civilizált nemzetek törekvését arra nézve.

Jacues Attali: A nomád ember

Allprint Kiadó, Budapest, 2005

www.allprint.hu,   info@allprint.hu

   http://www.thomaskerekes.blogter.hu/http://www.transycan.net/cafe

: thomaskerekes@msn.com

 
Kulcsszavak: jövőkutatás

kerekestamas



©2009 Sarok.org

Search marketing