Henri Matisse
Henri
Matisse „Ha Matisse művén három színt találsz egymás
mellett -mondjuk zöldet, ibolyakéket ás türkizt-akkor találkozási
pontjuknál egy újabb szín látható, a szín. Ez a színek nyelve.
Matisse azt mondja:” Minden színnek meg kell hagyni a saját
felségterületét.” Ebben teljesen egyetértek vele. Vagyis a szín
túlmutat önmagán: ha egy színt –mondjuk -fekete ívvel határolsz,
akkor megsemmisül (legalábbis a színnyelv szempontjából) , mert
megfosztódik minden terjedési lehetőségtől. A színnek nem kell
bizonyos formához kötődnie. Ez nem is kívánatos. Az a lényeg,
legyen esélye a kiterjedésre. Ha egyszer eljut a ponthoz, amely
éppen csak túl van a határain, akkor máris a terjeszkedő képesség
érvényesül -egyfajta semleges sáv jön létre, amelybe a szomszédos
színnek kell belépnie, amikor kiterjedése határához él. S, ha ez
megtörténik, a szín lélegezni kezd. És Matisse éppen így
fest.”(Pablo Picasso) Henri Matisse (Le
Cateau-Cambrésis, 1869. december 31. – Nizza, 1954. november 3.) -
francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb
alakja.„Ha az eszközök úgy megkoptak, mint a huszadik
század festészetében, hogy kifejezőerejük kimerült, akkor vissza
kell térni az alapokhoz... Akkor képeink megtisztulnak...
közvetlenül a szép kékkel, a szép vörössel, a szép sárgával
beszélnek, az elemi tartalmakkal, amelyek az emberi lélek mélyét
érintik meg. Az a fauvizmus kiindulópontja: A bátorság, hogy
visszataláljunk a tiszta eszközökhöz.” A fauve-ok („vadak”) festészeti
mozgalma - az impresszionizmus után - a legfontosabb lépés volt a
modern festészet történetében. A fauve-ok a színek térhatást keltő
tulajdonságait kutatták. Lemondtak a perspektíva alkalmazásáról. A
kép felületén kétdimenziós, tiszta színfoltokat
alkalmaztak.„A fauvizmus egy rövid pillanat volt, amelyben
úgy gondoltuk, hogy az összes színt egy szintre kell emelni
anélkül, hogy egyet is feláldoznánk közülük..."
-Matisse-Matisse a modern festészet történetében Cézanne
után és Picasso előtt a legnagyobb hatású festő volt. Jogi diplomát
szerzett. Egy gyomorműtét (1890) után kezdett el festeni és
festészetet tanulni. 1903-ban részt vett az első Őszi Szalonon,
képeivel gyakran felháborodást keltve. 1912-ben Morozov, orosz
műgyűjtő vásárolt tőle először. Morozovnak és Scsukinnak hála
Moszkvában, a Puskin Múzeumban ma 48 Matisse-festmény
látható.Henri-Emile-Benoît Matisse 1869. december 31-én
született az észak-franciaországi Le Cateau-Cambrésisben. Szülei
festék- és gabonakereskedelemből éltek.[1882- 1887-ig Saint-Quentin-ben
járt gimnáziumba. 1887-1888-ig Párizsban jogot tanult és diplomát
szerzett. 1889-től ügyvédbojtárként dolgozott a Derieu ügyvédi
irodánál Saint-Quentin-ben, és az École Quentin de La Tour
rajzkurzusára járt.Az 1890-as évet gyomoroperációja miatt
betegágyban kellett töltenie, ezalatt kezdett komolyan festeni,
édesanyja egy festékkészlettel is meglepte. 1891-ben abbahagyta
jogi tanulmányait hogy csak a festészettel foglalkozhasson. Előbb
gyógyszerész lett, csak később ügyvédbojtár. Egy vakbélgyulladás
ágyba kényszeríti, a betegágyban kezd
festeni.Párizsba utazott, ahol beiratkozott az Académie
Julian-ra, és elkezdett készülni az Ecole des Beaux-Arts felvételi
vizsgájára.1892-ben otthagyta az Académie Julian-t.
Felvételizett az Ecole des Beaux-Arts-ra - elutasították.
Beiratkozott az Ecole des Arts Décoratifs esti tanfolyamára, ahol
összebarátkozott Marquet-val. Ez év végén Gustav Moreau szárnyai
alá vette, tanítása alapvető szerepet játszott Matisse
festészetének kialakulásában. Moreau műtermében dolgozott és sok
időt töltött a Louvre-ban mások (pl.: Raffaello, Chardin, David)
műveinek másolásával. A tiszta színt vette űzőbe,
véleménykülönbsége a szimbolista Moreau-val ezen
alapszik.1894-ben megszületett lánya: Marguerite, akinek
édesanyját; Amélie Parayre-t csak később, 1898-ban vette feleségül.
Később még 2 gyermekük született: Jean 1899-ban és Pierre
1900-ban.1895 áprilisában végre felvették az Ecole des
Beaux-Arts-ra. 1896-ban sikerrel állította ki négy képét a "Salon
de la Société Naionale"-on, két képét meg is vásárolták. Moreau
halála után Matisse otthagyta az Ecole des Beaux-Arts-t. Derainnel
együtt Carriére festőakadémiáját látogatta és szobrászatot
tanult.1898-ban megházasodott, felesége: Amélie Parayre.
Nászútra Londonba mentek, ahol Matisse Pissaro tanácsára Turner
műveit tanulmányozta. További utazásaik állomásai: Toulouse,
Ajaccio. Korzikában támadt fel a dél iránti szenvedélye. Itt
többnyire kisméretű tájképeket, enteriőröket
festett.1901-ben kiállított a 'Salon des
Indépendants'-on, megismerkedett Maurice de Vlaminck-kal és André
Derain-nel. 1903-ban két képével részt vett az első Salon
d'Automne-on, mely anyagi hasznot nem hozott, de remek
bemutatkozási lehetőség volt.1904-ben tartotta első saját
kiállítását Ambroise Vollard galériájában. Ezév nyarát
Saint-Tropez-ban töltötte, Paul Signac villája mellett lakott.
Ekkor festette híres "Luxe, calme et volupté" ("Fény, nyugalom és
gyönyör") c. festményét, melyet Signac megvásárolt tőle. Az ez évi
Salon d'Automne-on 13 képét állította ki. Sora nehéz volt, felesége
divatáru üzletéből nem tudtak megélni, hiába vállalta el a párizsi
Grand Palais kidíszítését a párizsi világkiállításra, abba akarta
hagyni a festészetet. A Padlásműterem képe árulkodik erről a belső
harcról.1905 nyarát Matisse Collioure-ban töltötte
Derain-nel. Az ezévi Salon d'Automne-on Matisse, Derain, Friesz,
Manguin, Marquet, Puy, Rounault, Valtat és Vlaminck képeit együtt
állították ki. Az eseményen jelen volt a "Gil Blas" című lap
kritikusa: Louis Vauxcelles - ő nevezte őket írásában ironikusan
"Fauves" ("vadak") - nak. Az elnevezés gyorsan elterjedt, az
1906-os Salon des Indépendants-on már mindenki így hívta őket.Sőt a
kiálllításon Matisse képe, a Nő kalappal, vbált a kritikusok
céltáblájává.1906-ban tartotta Matisse második önálló
kiállítását, 55 képpel, 3 szoborral, rajzokkal és metszetekkel, a
Druet galériában. Részt vett az 1906-os Salon d'Automne-on. Ezévben
találkozott először Picassoval Párizsban, mindketten Gertrude és
Leo Stein műgyűjtők kedvenceivé váltak. Matisse sok technikai
tanáccsal segítette Picassót, bemutatta néhány műgyűjtőnek, közösen
kiállítottak.1907-ben kiállítások: tavasszal a Salon des
Indépendants-on és ősszel a Salon d'Automne-on. 1908-ban, Párizsban
megnyílt a l'Académie Matisse. Nagy sikere volt, sok diákkal, de
Matisse-nak nagyon nagy munkát jelentett, ezért 2 év után
otthagyta. A támadások ellen nagy segítséget jelentett Kandinszkíj
véleménye.” Matisse: szín. Picasso –forma.” Biskrai utazása során
nagyban hatott rá az iszlám forma és
színvilág.1906-tól sok helyre utazott (inspiráció gyűjtés
céljából is): Algériába, majd Olaszországba, Németországba,
Marokkóba és Oroszországba. Aligha van olyan modern festő, akinek
világában olyan nagy szerepet játszanának a szőnyegek, kelmék, mint
az övében.1908-ban megnyíltak első kiállításai New Yorkban,
Moszkvában és Berlinben.Ez évben festette a "La Desserte rouge" ("Vörös
harmónia") c. képét.
1909-ben Šukin, a moszkvai műgyűjtő megrendelt Matisse-tól 2 képet: Tánc és Zene címekkel. Ezévben Párizsból Issy-les-Moulineaux-ba költözött; házat vásárolt és műtermet épített. Ezzel az épülettel tudja bebizonyítani apjának, hogy meg tud élni festészetből.
Matisse számára a díszítés eszköz: a szellemiségnek a tiszta színnel, az absztrakt arabeszkkel, s a szűk térrel és a ritmussal való kifejezésének eszköze.
1907-től 1910-ig tanít, a végén már hatvan diákot, de bezárt. El kellett döntenie, hogy festő akar-e lenni, vagy tanár. Az előbbit választotta.1910-ben nagy, retrospektív kiállítása nyílt Párizsban, a Bernheim-Jeune Galériában. 1910-1912 utazásai: München, majd Spanyolország, Moszkva, Marokkó, Tanger.1913- részt vett a New York-i Armory Show-n és Berlinben a Secession Kiálításon.1914-ben a háború kitörésekor festményeit elkobozták. Nem hívták be katonai szolgálatra.1916-tól rendszeresen járt Nizzába. Először csak a teleket töltötte a Côte d'Azur-ön, később az év egyik felében Párizsban, a másik felében Nizzában élt.1918-ban Picassoval közösen állított ki. Antibes-ban meglátogatta Bonnard-t, Cagnes-ban pedig Renoirt.1920-ban Sztravinszkij: "Csalogány" c. balettjéhez díszleteket és kosztümöket tervezett. Az Orosz Balettal Londonba utazott.1922-ben Odaliszkokról sorozat - 1919 és 1929 között mintegy 50 odaliszkot ábrázoló kép készült. Ekkor volt Matisse modellje Henriette Darricarrére, aki 1920-1927-ig modellkedett neki. Legtöbb odaliszk témájú festményét - köztük a "Figure décorative sur fond ornamental"-t ("Dekoratív alak ornamentális háttér előtt") - és több szobrát róla mintázta.1927-ben szervezett számára fia (Pierre Matisse) először kiállítást New York-ban. Később, 1934-35-ben több kiállítása is volt fia New York-i Galériájában.1930- utazások: New York, San Francisco, Tahiti. Albert Barnes-tól felkérést kapott egy freskóra - ez lett a "La Danse" (A tánc), melyen 3 éven át dolgozott. A freskó előkészületei során színes papírkivágásokat használt.1931-33- nagy retrospektív kiállítások: Berlin, Párizs, Bázel, New York.1935-36- több aktot festett, modellje ezidőben: Lidia Delektroszkaja- később a titkárnője lett, ő segített neki a papírkivágásoknál is. Róla mintázta a "Le nu rose" ("Rózsaszínű akt") c. festményét.James Joyce "Ulysses"-éhez rézkarcokat készített, és Sosztakovics "Vörös és fekete" c. balettjének díszletein, jelmezein dolgozott. A balettet Monte Carlóban, New Yorkban és Párizsban mutatták be.
’Modelljeim nem egyszerűen statiszták egy enteriőrben, hanem emberi figurák. Bennük találom meg a fő témát. Jóllehet formáik nem tökéletesek, de mindig kifejezőek. A bennem keltett érdeklődés nem feltétlenül testük ábrázolásában fedezhető fel, hanem többnyire a vonalakban, vagy a vászonban, vagy a papír egészét beborító milyenségben, amely a témának egyfajta zenei vagy architektonikus kiteljesítése is.”1939-től, a háború kitörésétől Nizzába költözött. Elvált feleségétől. Matisse sosem foglalkozott politikával, ezért a Vichy-kormány hagyta alkotni.Felesége és lánya az ellenállásnak dolgoztak, amiért felesége 6 hónapot töltött börtönben, lányát koncentrációs táborba tartó vagonba zárták, de a szövetségesek érkezésekor kiszabadult.1941-ben nyombélrákkal operálták a Lyon-i kórházban. Felgyógyult és újult erővel dolgozott Nizzában, bár gyakran ágyban vagy tolószékben festett.1943-ban Vence-ba költözött. 1948-51-ig dolgozott a Vence-i Rózsafűzér kápolnán, amely a dominikánus nővérek tulajdona. Az épület eredetileg egy pajta volt.[szerkesztés] "Papiers découpés" - PapírkivágásokMatisse 1920-ban használt először papírkivágásokat, amikor "A fülemüle éneke" c. balett táncosainak ruháját tervezte, de ekkor ezt a technikát még csak segédeszközként használta.1943-tól lett a papírkivágás a fő technikája, jelentős újítás volt, és ágyhoz kötött egészségügyi állapotában kerekesszékéből is tudott így dolgozni. Asszisztensnőjére bízta a papír gouache-sal való befestését, melyből aztán kivágta figuráit, formáit, majd kollázst készített belőlük.Matisse ezt a technikát "ollóval való rajzolás"-nak nevezte.Emmanuel Tériade görög könyvkiadó felkérése 1943-44-re 20 papírkivágásos képpel készült el, melyeket 1947-ben "Jazz" címmel ki is nyomtattak Párizsban. A könyv 250 példányban jelent meg.A "Kék aktok" sorozata 1952-ben készült.1953-ban kiállítása nyílt papírkivágásaiból Párizsban.1954. november 3-án szívroham következtében hunyt el Nizzában, halála pillanatáig dolgozott. Nizzában, a cimiez-i temetőben temették el.„Az embernek tudnia kell, miként őrizze meg a gyermeki frissességet és ártatlanságot. Maradjon egész életében férfi, aki a világból meríti energiáit,” Henri Matisse Kerekes Tamás MatisseTaschen /Vincze kiadóBudapest3 hozzaszolas
