A féltékenység
A féltékenység
zöld szörnyeteg
Könyv a féltékenységről
A „sárga szörnyeteg’” kifejezést Jack London lefoglalta az
alkoholizmus számára. Innen jut eszembe, hogy a féltékenység emberi
történelme olyan hosszú, hogy ha csak egy üveg whiskyvel lát az
elbeszéléséhez az ember, mire végére ér, garantáltan másnapos
lesz.
Ezért a féltékenység-a zöld szörnyeteg- genetikai, evolúciós
aspektusait vizsgálta
David. M. Buss: Veszélyes szenvedély (szerelem, szex, féltékenység)
című művében. Klinikai vizsgálatok is szerepelnek a műben,
mesterséges helyzetek, noha ennek a veszélyére maga a szerző hívja
fel a figyelmet, amikor elárulja, hogy egyik kísérletnél a szervező
terapeutát a féltékeny férj kis híján agyonverte. Külön erénye a
kötetnek, hogy a szerző nem restellte olyan kultúra-antropológus
körmére nézni, mint a vitathatatlan szaktekintélynek örvendő
Margarat Mead, az ő állítása szerint Szamoa szigetén nem ismerik e
gyötrő érzést. Mint kiderül, az állatvilág is ismeri, noha a
biológiai populáció mindössze 7%-a él promiszkuitásban.
A szerző felfogása néhol bizarr:
„Nem mindenki elmebeteg attól, hogy betegesen féltékenynek
diagnosztizálják. Egy pár terápiára jelentkezett, a férj beteges
féltékenységén akartak változtatni. A férj akkor kezdett
féltékenykedni, amikor a felesége ismét munkába állt,
fogyókúrázott, sokkal jobban öltözködött, egyszóval vonzóbb lett.
Különös ugyan, de elengedte a feleségét a legjobb barátjával együtt
egy floridai nyaralásra. Hazatértük után a barát elmondta, hogy
bizony időként összefeküdt az asszonnyal. A férj nem tett
szemrehányást a barátjának, ám annál inkább aprította a hűtlen
feleséget. Elvette telefonját, autóját, és azzal vádolta, hogy sok
más viszony is van a rovásán. Féltékenykedése tönkretette a
házasságot”
A kötet szerint a féltékenység az evolúció védelmi stratégiája a
betolakodás ellen, magva pedig vágyaink rejtett oldala, amelyet
minden erőnkkel titkolunk: vonzalmunk mások iránt. A féltékenység
adaptáció.
Az ősember férfi szemszögéből nézve társa hűtlenségének egyetlen
igazán káros, a génállomány fennmaradása szempontból
megbocsáthatatlan formája a szexuális hűtlenség. A nő szexuális
kilengése aláássa a férfi hitét abban, hogy genetikailag ő az apa.
Így a felszarvazott férfi évtizedekig energiáját fekteti be más
utódjának felnevelésébe. A nők, ha férjük más asszonyhoz és annak
gyermekeihez társult, elveszítette az általa élvezett biztonságot.
Mivel e végzetes csapás legbiztosabb jele az érzelmi érintettség, a
nők fokozott éberséggel figyelnek társuk érzéseire.”
A férj egyéjszakás szexuális kilengése természetesen sokkoló, ám a
legtöbb nő mégis azt tudakolja: „Szereted?”-
„A nők többsége könnyebben megbocsátja az egyszeri, érzelmektől
mentes kilengést, mint azt a nyomasztó tényt, hogy egy másik nő
birtokolja partnerük idejét és gyengéd szeretetét. Ősanyáink
féltékenysége a szerelem fogytán tört ki, és tetteik rugója a férfi
irántuk való elkötelezettségének biztosítása volt.”
A féltékenység egy evolúciós védekezési mechanizmus, hogy a
reproduktív sikertörténetben a legjobb körülmények közt
történhessen a genetikai génállomány átörökítése. Ezért van az,
hogy a félrelépő nők a tüszőérés idején lépnek gyakrabban félre,
szexuális csúcsformájukhoz igazítva titkos találkáikat, férjükkel
ezzel szemben a „biztonságos napokon” élnek szerelmi életet, mert
nem teherbe akarnak esni, hanem férjnél akarnak maradni.
A pszichiátriai skatulya: Othello szindróma, azaz házastársi
paranoia esetei:
Larry és Susan három éve éltek boldog házasságban. Larry mindig
csíkos nyakkendőt kötött, amikor munkába indult. Valami rejtélyes
oknál fogva Susan minden áldott reggel megfigyelte, hogy merre
állnak a nyakkendő csíkjai. Egy este aztán döbbenten vette észre,
hogy férje nyakkendőjén másképp állnak a csíkok, mint reggel,
amikor dolgozni ment: tehát a nap folyamán valamikor le kellett
vetkőznie.
Victor egyik napról a másikra szenvedélyes Beethoven-rajongó lett.
Felesége azonnal sejtette, hogy Victor viszonyba keveredett egy
zenebaráttal.
Egy férfi karácsony este kipillantott az ablakon. Látja ám, hogy a
szemközti ház ablakának adventi fényei ugyanabban a ritmusban
villognak, mint saját karácsonyfájuk izzói. Mérget mert volna rá
venni, hogy felesége a szomszéd szeretője.
Bármennyire is különbözőnek tűnek az esetek, van néhány közös
vonásuk: mindegyik kapott pszichiátriai címkét az orvosnál, s
mindegyik féltékeny házaspár gyanúja beigazolódott.
Kerekes Tamás
David. M. Buss: Veszélyes szenvedély (szerelem, szex, féltékenység)
Vince Kiadó, Budapest
A könyv fejezetei:
A veszélyes szenvedély - A féltékenység mint paradoxon -
Féltékenység a Marson és a Vénuszon - Az Othello-szindróma - Ha nem
lehet az enyém, ne legyen senkié! - Titkok és hazugságok - Miért
lépnek félre a nők? - Megküzdési stratégiák - Érzelmi
bölcsesség
(Fordította Ballér Piroska)
Részlet a könyvből:
A spermiumok versengenek egymással. Ez akkor is így van, ha két
férfi ondója kerül be a nő szaporító szerveibe. A spermiumok akár
hét napig is életképesek maradhatnak - nem pedig csupán egy-két
napig, mint azt a kutatók korábban feltételezték. Sőt, munkatársaim
azt is felfedezték, hogy a nők hüvelyének falában "kamrák" százai
rejtőznek, melyekben a nők elraktározzák a hímivarsejteket, majd
néhány nap múlva útnak indítják őket, mint maratoni futókat,
petesejtjük felé. Ha egy nő két férfival szeretkezik egyetlen hét
leforgása alatt, akkor a két férfi spermái versengeni és küzdeni
kezdenek egymással: a győztes jutalmul megtermékenyítheti a petét.
A spermaversennyel kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a
férfiak spermamennyisége - a testsúlyukhoz viszonyítva - kétszer
annyi, mint más, monogámként számon tartott főemlősöké. [...]
Ráadásul az emberi spermium többféle alakban létezik (polimorf),
különféle funkciók ellátására. A legnagyobb számban az úgynevezett
"petefogók" fordulnak elő; voltaképpen ők a főállású spermiumok:
csúcsos fejűek, hosszú farkúak, született gyorsúszók, a spermavilág
Mark Spitzei. A hímivarsejtek kisebb, de még mindig népes csoportja
viszont a bunkós farkú: ezek az úgy nevezett "kamikaze"-spermák.
Nem valami remek gyorsúszók, de nem is ez a dolguk. Amikor a női
test laboratóriumában két férfi hímivarsejtjei kavarognak, akkor a
kamikaze-spermák rávetik magukat az idegen petefogókra, és
megsemmisítik őket, miközben ők maguk is elpusztulnak. Ezek az
élettani megfigyelések hosszú evolúciós történet titkát tárják fel:
a férfiak a szó legszorosabb értelmében küzdöttek egymással, még a
nők testében is, hogy eljuthassanak a lényeghez: a petesejthez,
amelynek oly nagy szerepe van a gének átörökítésében. (Veszélyes
szenvedély)
Vince Kiadó