(a "barátaim" az olvasóim, akik valaha érdeklődést mutattak bármi iránt, amit írtam - a legtöbb bejegyzést csak ti láthatjátok. felteszlek és leveszlek a listáról, ha akarod.)
---
Időközben rájöttem, hogy leírtam már, mit akarok tőletek:
"Beszéljetek, mondjátok, írjátok nekem ide le, hogy maradjon meg, hogy ha egyszer majd születik valaki, aki tud figyelni rátok, aki érti, amit mondotok, aki nem csak olvasni tud, hanem ismerni akar titeket, nem magam miatt, hanem miattatok, ha majd valaki egyszer mint egy szép rózsaszirmot, ki akar titeket majd hámozni a szavaitok közül, addigra majd meglegyen, mit mondanátok, mit mondtatok. Írjatok nekem, ide kiabáljatok, bele a fülembe, fogjatok meg, tépjétek ki a hajam, tapossátok meg a hasamat, pofozzátok véresre az ajkaim, törjétek be az orromat, a fogamat, fesztsétek hátra a karjaimat, de vegyetek rá, hogy figyeljek oda rátok, hogy ne a saját félelmeimet lássam bennetek, az előítéleteimet, ne az önigazolás, vagy a védekezés vezessen, hanem rátok figyeljek oda végre. Tépjétek ki a szívem, ha ez segít. Bármit."
Ezt.