Hogy ne maradjatok nélkülem

Azt mondja az Öreg, hogy ő teljesen egyetért a Szőcs Gézával, mert azt a véresszájú kommunistát, aki letette a majdani Rákosi-rendszer alapjait, meg előszót írt Kommunista Kiáltványoz, azt a Szabó Ervint, azt bizony el kell tüntetni a magyar kultúra egéről. Nehogy már ez a csökkentértelmű kommunista legyen a Fővárosi Könyvtár névadója. Most képzeld csak el, mit gondol rólunk a világ? Forradalom van és akkor a régi nagy kommunista vezérek neve meg ott díszeleg a levélpapíron, meg a homlokzaton, meg a közbeszédben. Megyek a Szabó Ervinbe, mi? Hát nem! Elég volt abból, hogy képtelenek vagyunk a múltunkkal szembenézni és még a legfájóbb lépéseket is megtenni. Nehéz lesz, de meg kell tenni. Uraim, a forradalomnak vannak áldozatai és ha az egy kommunista kultúrpolitikus lesz, akkor legyen. Végre, hogy valaki elkezdte a rendcsinálást.

 

Azt is mondja az Öreg, hogy Szabó Ervin műveit is indexre kellene tenni, nehogy valaki az ordas eszméi nyomán sajátítsa el a könyvtárpolitika és a szociológia alaptéziseit. Hogy nézne ki ebben a szép és új világban, ha folyamatosan ezekhez a teoretikusokhoz nyúlnánk vissza?

 

Nekem ne jöjjön senki azzal, hogy nem érte meg a Tanácsköztársaságot, meg hogy 1911-től a ma nevét viselő intézmény igazgatója volt. Ebből is látszik, hogy micsoda rafinált kis komcsi volt, még a Monarchiát is átverte mézes-mázas szavaival. Meg aztán Marx sem érte meg a Tanácsköztársaságot, meg Engels sem, aztán mégsem úgy tekintünk rájuk, mint tisztességes emberre.

 

Persze, majd a szakma tiltakozik. Hát ők csak ne tiltakozzanak, hanem menjenek vissza katalógust építeni, meg könyveket kiadni. Ne szóljanak bele a nagyok, a magasan képzett politikusok és igazi polgári szakemberek dolgába.

 

Mikor megkérdeztem az Öregtől, hogy mondd csak, 1990-től egészen 2010-ig miért nem zavarta ezeket a magasan kvalifikált elméket Szabó Ervin neve, elvörösödött fejjel közölte velem, hogy most érett meg az idő erre és most lett forradalom, amikor végre az egész ország felhatalmazást adott arra, hogy a kormány azt csináljon, amit akar.

 

 

Tárgy: Szabó Ervin és a könyvtár

Azt mondja az Öreg, hogy ő teljesen egyetért a Szőcs Gézáékkal, mert azt a véresszájú kommunistát, aki letette a majdani Rákosi-rendszer alapjait, meg előszót írt Kommunista Kiáltványoz, azt a Szabó Ervint, azt bizony el kell tüntetni a magyar kultúra egéről. Nehogy már ez a csökkentértelmű kommunista legyen a Fővárosi Könyvtár névadója. Most képzeld csak el, mit gondol rólunk a világ? Forradalom van és akkor a régi nagy kommunista vezérek neve meg ott díszeleg a levélpapíron, meg a homlokzaton, meg a közbeszédben. Megyek a Szabó Ervinbe, mi? Hát nem! Elég volt abból, hogy képtelenek vagyunk a múltunkkal szembenézni és még a legfájóbb lépéseket is megtenni. Nehéz lesz, de meg kell tenni. Uraim, a forradalomnak vannak áldozatai és ha az egy kommunista kultúrpolitikus lesz, akkor legyen. Végre, hogy valaki elkezdte a rendcsinálást.

 

Azt is mondja az Öreg, hogy Szabó Ervin műveit is indexre kellene tenni, nehogy valaki az ordas eszméi nyomán sajátítsa el a könyvtárpolitika és a szociológia alaptéziseit. Hogy nézne ki ebben a szép és új világban, ha folyamatosan ezekhez a teoretikusokhoz nyúlnánk vissza?

 

Nekem ne jöjjön senki azzal, hogy nem érte meg a Tanácsköztársaságot, meg hogy 1911-től a ma nevét viselő intézmény igazgatója volt. Ebből is látszik, hogy micsoda rafinált kis komcsi volt, még a Monarchiát is átverte mézes-mázas szavaival. Meg aztán Marx sem érte meg a Tanácsköztársaságot, meg Engels sem, aztán mégsem úgy tekintünk rájuk, mint tisztességes emberre.

 

Persze, majd a szakma tiltakozik. Hát ők csak ne tiltakozzanak, hanem menjenek vissza katalógust építeni, meg könyveket kiadni. Ne szóljanak bele a nagyok, a magasan képzett politikusok és igazi polgári szakemberek dolgába.

 

Mikor megkérdeztem az Öregtől, hogy mondd csak, 1990-től egészen 2010-ig miért nem zavarta ezeket a magasan kvalifikált elméket Szabó Ervin neve, elvörösödött fejjel közölte velem, hogy most érett meg az idő erre és most lett forradalom, amikor végre az egész ország felhatalmazást adott arra, hogy a kormány azt csináljon, amit akar.

 

 

Tárgy: Szabó Ervin és a könyvtár

Azt mondja az Öreg, hogy ő teljesen egyetért a Szőcs Gézáékkal, mert azt a véresszájú kommunistát, aki letette a majdani Rákosi-rendszer alapjait, meg előszót írt Kommunista Kiáltványoz, azt a Szabó Ervint, azt bizony el kell tüntetni a magyar kultúra egéről. Nehogy már ez a csökkentértelmű kommunista legyen a Fővárosi Könyvtár névadója. Most képzeld csak el, mit gondol rólunk a világ? Forradalom van és akkor a régi nagy kommunista vezérek neve meg ott díszeleg a levélpapíron, meg a homlokzaton, meg a közbeszédben. Megyek a Szabó Ervinbe, mi? Hát nem! Elég volt abból, hogy képtelenek vagyunk a múltunkkal szembenézni és még a legfájóbb lépéseket is megtenni. Nehéz lesz, de meg kell tenni. Uraim, a forradalomnak vannak áldozatai és ha az egy kommunista kultúrpolitikus lesz, akkor legyen. Végre, hogy valaki elkezdte a rendcsinálást.

 

Azt is mondja az Öreg, hogy Szabó Ervin műveit is indexre kellene tenni, nehogy valaki az ordas eszméi nyomán sajátítsa el a könyvtárpolitika és a szociológia alaptéziseit. Hogy nézne ki ebben a szép és új világban, ha folyamatosan ezekhez a teoretikusokhoz nyúlnánk vissza?

 

Nekem ne jöjjön senki azzal, hogy nem érte meg a Tanácsköztársaságot, meg hogy 1911-től a ma nevét viselő intézmény igazgatója volt. Ebből is látszik, hogy micsoda rafinált kis komcsi volt, még a Monarchiát is átverte mézes-mázas szavaival. Meg aztán Marx sem érte meg a Tanácsköztársaságot, meg Engels sem, aztán mégsem úgy tekintünk rájuk, mint tisztességes emberre.

 

Persze, majd a szakma tiltakozik. Hát ők csak ne tiltakozzanak, hanem menjenek vissza katalógust építeni, meg könyveket kiadni. Ne szóljanak bele a nagyok, a magasan képzett politikusok és igazi polgári szakemberek dolgába.

 

Mikor megkérdeztem az Öregtől, hogy mondd csak, 1990-től egészen 2010-ig miért nem zavarta ezeket a magasan kvalifikált elméket Szabó Ervin neve, elvörösödött fejjel közölte velem, hogy most érett meg az idő erre és most lett forradalom, amikor végre az egész ország felhatalmazást adott arra, hogy a kormány azt csináljon, amit akar.

 

 

Tárgy: Szabó Ervin és a könyvtár