H2905121926
K3006132027
Sz3107142128
Cs0108152229
P0209162330
Sz0310172431
V0411182501

Hogy ne maradjatok nélkülem

2010/10/01

Ripacs akcióban

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://bastya.blog.hu/2010/10/01/ripacs_akcioban

 

Kapok fényképeket otthonról, amely azt a hamis illúziót keltheti az imperialista társadalmakban, hogy Magyarország fejlődő és jómódú ország. Az országba érkező turisták egy hamis látszatot kapnak az országról, hogy itt minden rendben van, az ország fejlődik, épül, szépül, hogy a rendszerváltás sikeres volt és ma már az ország jobban él, mint húsz-harminc éve.
 
Azonban kapok leveleket is, amelyek ennek az ellenkezőjéről árulkodnak. Az ország lakosainak egy kis része, a burzsoázia, kizsákmányolja a magyar népet és a külföldi, imperialista tőke és politika védelme mellett szinte bármit megtehet. Őket szolgálja, ahogy mindig is szolgálta őket.
 
Mi, illegalitásban élő hithű kommunisták úgy döntöttünk, hogy megalapítjuk a Rendszerellenes Internacionalista Phenjani Akció Csoportot (RIPACS), amely felveszi a harcot a horthysta-klerikális reakciósok, a soviniszta-nacionalista csoportok, a szociáldemokraták és az imperialista nagytőke, valamint ezen csoportok kiszolgálói ellen. Lehet, hogy sokan elcsodálkoznak, hogy milyen politikailag inkorrekt és elavult kifejezéseket használunk, de látnunk kell, hogy a történelem ismétli önmagát, és míg ezen csoportok kommunistázhatnak, lenézhetik és sárba tiporhatják a baloldali elkötelezettségű dolgozó embereket, addig úgy érezzük, hogy számunkra is megengedett ezen szavak használata.
 
Messze van még az a Magyarország, amelyről mindannyian álmodunk. Kiváltságos csoportok váltják egymást a hatalmon, amelyek úgy tűntetik fel magukat, mind egymás ádáz ellenségei, de jól tudjuk, hogy erről szó sincs. Háttéralkuk során osztják fel egymás között a hatalmat, hogy megakadályozzák Magyarország felemelkedését.
 
Húsz év alatt tették tönkre a magyar kultúrát, az egészségügyet, az oktatást, az ipart, a mezőgazdaságot, a közösségi közlekedést és még sorolhatnánk, hogy mi mindent. Húsz éve tartják egy hamis illúzió foglyaiként a magyar társadalmat, hogy hamarosan jobb lesz. Már csak két-három év, mondják idestova húsz éve. Egy generáció tűnt el és nőtt fel úgy, hogy a rendszerváltás idején beígért fejlődésből és nyugati életszínvonalból semmi nem lett, de még a közelébe sem értünk.
 
A magyar társadalom legnagyobb része elszegényedett, míg az úri közép- és felsőbb osztályok egyre csak vagyonosodtak és egyre távolabb kerültek a néptől. De nem csak anyagilag szegényedtek el, hanem kulturálisan és gondolkodásban is. Ma Magyarországon büntetlenül lehet Kánaánt és jobb életet ígérni, aztán ha nem jön össze, akkor a másikra mutogatni és türelmet kérni az emberektől. De vajon mikor fogy el a nép türelme és mikor veti le magáról a láncot? Egyszer mindenkinek elfogy a türelme és nem tud már hinni semmiben, a hitefogyott és kiábrándult ember pedig vad dolgokra képes, hiszen nincsen veszíteni valója.
 
Mi, akik féltjük az országot, nem szeretnénk, hogy idáig fajuljanak a dolgok. Nekünk, illegalitásban élő kommunistáknak nincs más fegyverünk, mint az ország politikai életének folyamatos figyelemmel követése és a hibák feltárása.
 
 
 
 
Bástya elvtárs
A RIPACS főtitkára
 

 

sarok.org

2010/05/12

Vona Gábor lázadása

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://bastya.blog.hu/2010/05/12/vona_gabor_lazadasa

 

Virág Árpád részére
 
Kedves Árpád!
 
Remegve, izgalomtól remegve várom május 14-ét, az új országgyűlés első napját. Nem azért, hogy ki lesz a miniszterelnök, vagy hogy elfogadják-e a kormányprogramot és még csak nem is azért, mert annyira érdekel, hogy melyek lesznek az új kormány első intézkedései. Ennél sokkal nagyobb dolog van készülőben: Vona Gábor, a Jobbik elnöke, gárdamellényben fog bevonulni az első ülésnapra.
 
 
Természetesen ezzel újra témát ad a különböző oldalon álló sajtónak, amely egyik oldalról hősként fog rá tekinti, az Emberre, aki élete kockáztatásával is kiáll a hite mellett, hogy ország-világ előtt megmutassa, hogy ő, Vona Gábor, egy erős személyiség, egy olyan ember, aki magasról tesz a magyar törvényekre. Neki senki élő ember nem mondhassa meg, hogyan öltözzön és hogy mit viseljen, a másik oldalról pedig újra jönnek a fasiszta-náci riogatások, hogy látjátok, ennek az embernek semmi sem szent, még a törvények sem, hiszen egy betiltott szervezet egyenruhájában parádézik. Lesz itt örömünnep, pezsgőbontás és jajveszékelés egyszerre.
 
Tudod Árpád, ez a dolog hasonlít egy kicsit arra, mint mikor a boldog átkosban a iskolában a diák levette a köpenyét és ezzel fejezte ki a rendszer elleni tiltakozását. Amikor viszont megkérdezte tőle a szigorú arcú nevelő, hogy miért nincs rajta köpeny, akkor összehúzta magát, és alig hallható hangon nyögte, hogy otthon felejtette. Nem lehetek biztos benne, de nagy valószínűség szerint meg fogják magyarázni, hogy ez nem is az, ez csak hasonlít rá, de ha jobban megnézik, akkor kettővel kevesebb gomb van ezen a mellényen, mint a Gárda mellényen és egyébként is kár erre a szót fecsérelni, hiszen mindenki láthatja hogy ez a mellény nem az a mellény.
 
Mert ez úgy szokott lenni, hogy ha megkérdik, akkor tereljük a témát és megmagyarázzuk, de később, a barátok között már azt meséljük, hogyan is sikerült átverni a tanári kart vagy a parlamentet (egykutya), és boldogok vagyunk, hogy a haverok megveregetik a válladat, hogy nagy voltál, a lányok pedig csillogó szemmel néznek a hősre, a Hősre, aki nem fél semmitől.
 
Kedves Árpád, boldog lehet az az ország, akiknek ilyen hősei vannak. Akik mindent kockára téve szembe mennek az előírásokkal, törvényekkel, hogy mutassák, hogy ők erősek, de a törvények gyengék.
 
Boldog lehet az az ország, akinek ilyen képviselői vannak, mert nyugodtan hajthatja álomra a fejét, hogy nem kell félni, a hős megvédi őt.
 
Remélem, hogy ott, az illegalitásban lehet tévét nézni, mert örülnék, ha te is megtekintenéd május 14-én ezt a világraszóló eseményt.
 
Ölellek,
 
Bástya

 

sarok.org

2010/04/15

Talán még két pofon sem kell

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://bastya.blog.hu/2010/04/15/talan_meg_ket_pofon_sem_kell

 

 
Virág Árpád részére
 
Kedves Árpád!
 
Már többször is értekeztem arról, hogy a Jobbik komoly bajban lesz, ha elkezd elitesedni és nem viszi tovább azt a radikális és gyűlölködő hangnemet, amelyet eddig folytatott. Nekem ugyan szent meggyőződésem volt, hogy ez egy nagyon jó választási taktika, amely arra irányul, hogy ők, fiatal és parlamenten kívüli párt lévén, könnyebben, mondhatni felelősség nélkül mutathatnak rá létező és megoldásra váró problémákra, mégpedig radikálisan, hiszen az ország egy része maga is igen radikálisan gondolkodik erről. Ők felvállalták, hogy teret adnak ennek a beszédnek, sőt, ők maguk is hitet tettek ezen problémák radikális megoldása mellett. Azonban eljött a választás napja és ők bekerültek a parlamentbe.
 
Azóta kiderült, hogy a Jobbiknak vannak zsidó tagjai is, meg hallottam azt is, hogy cigány gárdisták is vannak, sőt, Gaudi-Nagy Tamás az merészelte nyilatkozni, hogy nem tesz rosszat a demokráciának, ha az LMP bekerül a parlamentbe. Hallottál te már ilyet?
 
Na, ez a Szabad Népnél, akarom mondani a kurucinfo-nál kiverte a biztosítékot, és élesen támadják mind Morvait, mind Gaudit, aki egyébként Budaházy védője. Nem tudom, hogy mi lesz ennek a vége, hiszen minden kapcsolatban vannak problémák, ezért aztán kíváncsian várom, hogyan oldják meg ezt.
 
Azt azonban nem hallgathatom el, hogy én még most is úgy gondolom, hogy a Jobbik szerepet játszott. Nem azt mondom, hogy nem radikális párt, hanem inkább azt, hogy nem olyan radikális párt, mint amilyennek igyekszik, vagy igyekezett magát beállítani. Azok az emberek, akik azért álltak mögéjük, mert engesztelhetetlenül gyűlölik a zsidókat és a cigányokat, egy ilyen kijelentés után könnyen kihátrálhatnak mögülük. Tartok tőle, hogy lassan a Magyar Gárda is lépni fog, talán kérdéseket is tesznek fel ezzel kapcsolatban és ha nem kapnak rá kielégítő válaszokat, akkor könnyen véget érhet a nagy barátság. Nem elképzelhetetlen, hogy a Gárda párttá szerveződik, ha a Jobbik nem talál ki valamit gyorsan és az bizony a Jobbik végét jelentené. Legalább is ennek a Jobbiknak bizonyosan.
 
Lehet, hogy Orbán Viktor ezt nagyon jól tudja, és erre vár. Nem kell, hogy ő adjon két pofont, felpofozzák ők magukat.
 
Ölellek,
 
Bástya et.

 

sarok.org

2010/04/07

Az úgynevezett baloldali újságokról

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://bastya.blog.hu/2010/04/07/az_ugynevezett_baloldali_ujsagokrol

 

Kedves Árpád!

Először nem is neked akartam írni, hanem Uj Péternek, Németh Péternek és Bojtár B. Endrének, de aztán rájöttem, hogy úgysem olvasnák el a levelemet, ezért aztán neked írom le a véleményemet a baloldali, vagy legalább is nem jobboldali sajtótermékekről.
 
Sokszor éri a vád ezeket a sajtótermékeket, hogy túlságosan elfogultak. Ez a kritika főként az úgynevezett nemzeti oldalról szokott érkezni a tőlük balra elhelyezkedő lapokhoz, portálokhoz. Megmondom neked őszintén, sosem értettem ezt a fajta kritikát, hiszen az ember általában be szokta határolni a politikai nézeteit, és mivel az újságokat általában emberek csinálják, hát úgy alakult ki az idők folyamán, hogy a sajtótermékek is igyekeznek valamelyik irányba húzni, még a magukat függetlenként feltüntetni próbáló lapok is. Ez van, függetlenül attól, hogy helyes-e vagy sem. Bár szerény véleményem szerint másként nem lehetséges, mert hát emberek vagyunk.
 
Azonban rászántam magam, hogy megnézegessem a nemzeti oldal újságjait, honlapjait is. Megmondom őszintén, mielőtt még mondandómat kibontanám, hogy a Jobbik feltűnése után már nem igazán tudom, hogy most ki tartozik a nemzeti oldalhoz, de azt hiszem, hogy már csak ők, így a Fideszhez húzó lapokat nem is néztem, hiszen azok tőlük már balra helyezkednek el. Látod Árpád, hogy milyen könnyű sok baloldali pártot létrehozni? Csak a jobboldaliság kezdőpontját kell helyesen kijelölni.
 
Szóval, meglátogattam ezeket a honlapokat, újságokat és kiderült, hogy amit a jobboldali (találd ki, hogy most már kikre gondolok) érzelmű honfitársaink kérnek, sőt követelnek a másik oldaltól, az náluk teljes mértékben megvalósul. Hogy mire gondolok? Például az elfogulatlan tájékoztatásra, a hiteles információkra, a saját célközönségükön kívül állók teljes elfogadására, a kemény és kegyetlen kritikára a saját pártjaikkal (vagy fene tudja, pártjukkal) szemben és nem utolsó sorban arra, hogy tartózkodnak attól, hogy politikai ellenfeleiket lejárassák, és különböző vallási, etnikai bélyegekkel jelöljék meg őket.
 
Kedves Árpád. sosem gondoltam volna, hogy egyszer még igazat adok a nemzeti oldalnak, ezért is akartam írni a fent említett három úriembernek, hogy vegyenek példát róluk és tanuljanak. Mert tanulni soha nem szégyen.
 
Ölel régi barátod és harcostársad,
 
Bástya et.
 
 

sarok.org

Az úgynevezett baloldali újságokról

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://bastya.blog.hu/2010/04/07/az_ugynevezett_baloldali_ujsagokrol

 

Kedves Árpád!

Először nem is neked akartam írni, hanem Uj Péternek, Németh Péternek és Bojtár B. Endrének, de aztán rájöttem, hogy úgysem olvasnák el a levelemet, ezért aztán neked írom le a véleményemet a baloldali, vagy legalább is nem jobboldali sajtótermékekről.
 
Sokszor éri a vád ezeket a sajtótermékeket, hogy túlságosan elfogultak. Ez a kritika főként az úgynevezett nemzeti oldalról szokott érkezni a tőlük balra elhelyezkedő lapokhoz, portálokhoz. Megmondom neked őszintén, sosem értettem ezt a fajta kritikát, hiszen az ember általában be szokta határolni a politikai nézeteit, és mivel az újságokat általában emberek csinálják, hát úgy alakult ki az idők folyamán, hogy a sajtótermékek is igyekeznek valamelyik irányba húzni, még a magukat függetlenként feltüntetni próbáló lapok is. Ez van, függetlenül attól, hogy helyes-e vagy sem. Bár szerény véleményem szerint másként nem lehetséges, mert hát emberek vagyunk.
 
Azonban rászántam magam, hogy megnézegessem a nemzeti oldal újságjait, honlapjait is. Megmondom őszintén, mielőtt még mondandómat kibontanám, hogy a Jobbik feltűnése után már nem igazán tudom, hogy most ki tartozik a nemzeti oldalhoz, de azt hiszem, hogy már csak ők, így a Fideszhez húzó lapokat nem is néztem, hiszen azok tőlük már balra helyezkednek el. Látod Árpád, hogy milyen könnyű sok baloldali pártot létrehozni? Csak a jobboldaliság kezdőpontját kell helyesen kijelölni.
 
Szóval, meglátogattam ezeket a honlapokat, újságokat és kiderült, hogy amit a jobboldali (találd ki, hogy most már kikre gondolok) érzelmű honfitársaink kérnek, sőt követelnek a másik oldaltól, az náluk teljes mértékben megvalósul. Hogy mire gondolok? Például az elfogulatlan tájékoztatásra, a hiteles információkra, a saját célközönségükön kívül állók teljes elfogadására, a kemény és kegyetlen kritikára a saját pártjaikkal (vagy fene tudja, pártjukkal) szemben és nem utolsó sorban arra, hogy tartózkodnak attól, hogy politikai ellenfeleiket lejárassák, és különböző vallási, etnikai bélyegekkel jelöljék meg őket.
 
Kedves Árpád. sosem gondoltam volna, hogy egyszer még igazat adok a nemzeti oldalnak, ezért is akartam írni a fent említett három úriembernek, hogy vegyenek példát róluk és tanuljanak. Mert tanulni soha nem szégyen.
 
Ölel régi barátod és harcostársad,
 
Bástya et.
 
 

sarok.org


grof



©2009 Sarok.org

Search marketing