H2703101724
K2804111825
Sz2905121926
Cs3006132027
P3107142128
Sz0108152229
V0209162301

Hogy ne maradjatok nélkülem

2010/03/10

Holokauszt-törvény már van, de ki fogja betartatni?

 

A mai nap talán legérdekesebb híre, hogy Sólyom László aláírta a holokauszttagadás büntethetőségét. Hogy ennek aztán milyen következményei lesznek, azt még persze nem lehet tudni.
 
Miközben olvastam, elragadott a képzeletem és visszavitt 1945. január 20-ra, amikor is a magyar kormány  Moszkvában megkötötte a  fegyverszüneti egyezményt, amelynek 16. pontja kimondja, hogy
 
[Az] Időszakos vagy egyéb irodalmi termékek kiadása, behozatala és terjesztése Magyarországon, színielőadások rendezése, mozgóképek bemutatása, a rádióállomások, a posta, a távíró, a távbeszélő működése, a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnoksággal való megegyezés alapján történik.
 
Ezután nem sokkal a Dálnoki-kormány kiadta az 530/1945. számú rendeletet, amely alapján a könyvnyomdák, könyvkiadó-vállalatok, könyvkereskedők, könyvtárak valamint magánszemélyek birtokában lévő minden fasiszta, antidemokratikus és szovjetellenes sajtóterméket meg kell semmisíteni, nyelvtől függetlenül. Ezen sajtótermékek kiadása, utánnyomása, stb. tilos. A rendelet végrehajtására 15 napos határidőt szabott meg a kormány, ennyi idő állt a rendelkezésre ahhoz, hogy a törvényhatóság első tisztje által meghatározott gyűjtőhelyre szállítsák a könyveket.
 
Mondom, elragadott a fantáziám, és már éppen levelet készültem írni a Miniszterelnöknek, hogy felajánljam szolgálataimat egy, az 530/1945. rendelethez hasonló mű megírásához, amikor is eszembe ötlött, hogy nem fog menni. Nem ám, mert egy ilyen rendeletet betartatni bizony csak diktatórikus körülmények között lehetséges, hogyne mondjam, egy totalitárius állam privilégiuma.
 
Hiszen képzeljük csak el, hogy civilruhás rendőrök hada járja a könyvesboltokat és a magánszemélyek lakását (az előző rendszerben szocializálódott házmesterek előnyben!) és kigyűjtik, elkobozzák az indexre tett irodalmat. Arról már nem is szólva, hogy a könyvkiadásban jártas szakemberek segítségét is igénybe kell venni, hiszen akkor már össze kell állítani egy listát is azokról a könyvekről, amelyek tagadják a holokausztot, vagy csak kártékony irodalomnak minősíthetőek. Szóval a törvény módosítása megtörtént, de az egész nem más, mint egy szimpátia-módosítás, hogy lássák, hogy a törvény bármikor lecsaphat, csak azt nem tudjuk még igazából, hogyan és miként. Hiszen tagadni annyiféleképpen lehet, elég csak megkérdezni a régi rendszer elismert és kevésbé elismert íróit, publicistáit, satöbbieit, akik most már fennhangon hirdetik, hogyan is álltak ellent úgy, hogy közben úgy tűnt, hogy mellette állnak.
 
Lássuk be, hogy nehéz dolga lesz annak, aki ezt a törvényt nem csak riogatásra akarja használni, hanem be is akarja tartatni.

 

sarok.org


grof



©2009 Sarok.org

Search marketing