H2804111825
K2905121926
Sz3006132027
Cs3107142128
P0108152201
Sz0209162302
V0310172403

Miért nem válaszol, Hamil úr?

2014/11/02

Álmatlanság

Összefolyik az elmúlt három nap. Reszketek, lassan visszatér a hőemelkedés.
Fagylaltos dobozból eszem a kakaós pennét, közben számolom csendben a pulzusomat: 110-120. Belefér. A brazil vendég hangosan maszturbál, valahol lent a Blahán verekszik két csöves. A gyomorsav megint szétszedi a gégémet, de még nincs begyulladva, tehát tudok magamban beszélni. Teszem. A gyógyszereim otthon maradtak, tehát ez lesz még ennél rosszabb is.

Holnap jön haza a kisfiam. Igyekszem majd barátságosan hajtani el a bús picsába, hogy “papa alszik, buszozzál az új szőnyegeden addig”. Hasonló emlékek rémlenek a saját gyermekkoromból, de homályosak, kép nélküliek. Talán csak bemesélem magamnak. Az mindenesetre rémlik, hogy Papa sokat dolgozott, és aztán hagyni kellett aludni. Ha felébredt, mindig nagyon szeretett. Addig visszafogottabban.
Cigarettázni kéne, esetleg inni. Igen, inni most kimondottan jó lenne. Akkor talán tudnék aludni, vagy legalábbis azt hazudni, hogy ez már félálom, nem delírium. Persze ez vagányul hangzik, igazából nem vagyok “valódi” alkoholista. Azok vagy Béla bá’ szintjén vannak, vagy távoli, elegánsan haldokló alakok, mint Fjodor Mihajlovics. Én sajnos a kettő közé esem, átlagos, csendes bukás. Megújítom a “talpraesett” definícióját. Mindenesetre nem remegek az alkohol hiányától, ami tulajdonképpen jó jel. Pláne így harmincon innen. Tesco Gazdaságos Optimizmus. Azért jólesne.

Reszketek. Lázas tétlenség. Összefolyik az elkövetkezendő három nap is.

gaul



©2009 Sarok.org

Search marketing