H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Film naplója

2010/07/21

Szindbád

10:18:40, alma irta film naplójába

A haldokló Szindbád, tündérmesék lovagja, lét és nem lét határán bolyongva keresi az élet értelmét. Az organikusan átlényegülő természetben, érzéki örömökben, kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Életre kelnek emlékei: megbarnult fényképek, elszáradt virágok, elsárgult szerelmes levelek. Sorra látja a szívének kedves asszonyokat: Florentint, Lenkét, Fruzsinát, a kis virágáruslányt és a többieket. Felrémlik, hogyan mesélt a diszkrét Vendelin pincér a feleségéről velős csont és fácánsült között, s hogyan átkozta az ismeretlen urat - őt, Szindbádot -, aki megszöktette és az öngyilkosságba hajszolta az asszonyt. Szindbádot autonóm szelleme, tökéletességvágyó keresése nem engedi egyetlen nő tartós szerelmében megállapodni...

Krúdy, Huszárik, Sára Sándor, Latinovits Zoltán Szindbádja képköltemény. Férfiszóló és női hangok zeneműve, az örök idő festménye, vizuális kompozíció tájakra, utcákra, szobákra, életre, halálra. "A mese ejtett rabul... Egy gáláns lovag tette a szépet, ette a jót, kóstolt bele a fonnyadó avarba és a fanyar borokba. Az ódon városokat, szalonokat, kocsmákat, színes nyomatként raktározza az emlékezet... többszólamú, fátyolos közlése mögött akkor éreztem meg a férfias szemérmet. Mit akar Szindbád? Elsősorban élni, minden életközegben benne lenni - tájban, nőben, tárgyban, az ételek jóízében, kifakult borospoharak tükrében, temetők mohos kertjeiben... Nem hagy maga után mást csak a pillanat szétroncsolt emlékműveit.'' (Huszárik Zoltán)

magyar filmdráma, 90 perc, 1971

imdb

tegnap volt a filmmuzeumon

Kulcsszavak: Huszárik Zoltán

2006/09/04

Csontváry

12:21:10, alma irta film naplójába
sarok.org
A patikus egyszer égi sugallatot kapott: festővé kell lennie. Odahagyott csapot-papot, külföldre utazott, hogy a nagy motívumot megtalálja, megfesse. A kortársak őrültnek tartották, de Csontváry Kosztka Tivadar korszakos jelentőségű műveket festett...

Miközben életútjának filmes forgatása zajlik, az őt megformáló színész magánéletében is megjárja a poklok útjait. A feleség és az anya szemrehányásai, az őrültekháza betegeinek ijesztő-vonzó világa teszi a filmen kívül is drámaivá a színész napjait.

Huszárik Zoltán egész - sajnálatosan rövid - filmalkotói pályafutása során a nagy témákat kereste. Így jutott el előbb Krúdy Szindbádjához, majd egy másik huszadik századi példaértékű magyar géniusz életéhez. Köztudott, hogy eredetileg Latinovits Zoltánnal akarta játszatni a címszerepet, csak a színész váratlan tragikus halála akadályozta meg ebben. Így csak az elkészült művét ajánlhatta emlékének. A mű ősbemutatója a pécsi játékfilmszemlén volt l98o-ban. A különleges élmény eléggé megosztotta nézőket. Voltak, akik lelkesen fogadták, és a Szindbáddal egyenértékűnek gondolták Huszárik új alkotását, ám szép számmal akadtak olyan hivatásos nézői, kritikusai, akik ellenérzéseiknek adtak hangot. Abban az időben meglehetősen rossz volt a filmművészek és a kritikusok viszonya. Jó néhány olyan cikk is megjelent, amely sértette a rendező érzékenységét.

Azóta eltelt két évtized. A Csontváry-film a sokszori újra- vetítések során méltó helyére került a magyar filmművészet történetében. Most a Huszárik-évforduló alkalmából kerül újra műsorra. A hetven éve született rendező, filmköltő munkáiból ezen a műsorhéten hétfőn este is láthatnak válogatást, és más rövidebb riportokkal is emlékeznek munkatársai illetve családtagjai.
magyar filmdráma, 112 perc, 1980
22:10, Hétfő (szeptember 4.), m2
imdb
Kulcsszavak: Huszárik Zoltán

film



©2009 Sarok.org

Search marketing