A vágy titokzatos tárgy
A történet hőse egy ötvenes, dúsgazdag
nagypolgár, aki eszeveszetten beleszeret a szobalányába, s meg
akarja vásárolni. Amikor ez nem sikerül, követni kezdi, sőt
üldözni, kutatni álmainak titokzatos tárgyát. A lányt fürkésző
megszállottsága olykor irtózatosan megalázó helyzetekbe
sodorja.
A frivol, pillekönnyű vígjáték burkába Bunuel rengeteg
élettapasztalatot, emberismeretet (pontosabban: férfi- és
nőismeretet) épített be.
"A logika leteszi a fegyvert, mint Bunuelnél annyiszor: a világ
sokkal mélyebb és szövevényesebb, semhogy logikával be lehetne
világítani. Pontosabban: más logikák is elképzelhetők, mint
amelyeket az ok és az okozat köznapi összefüggései sugallanak. Ezt
már uralmuk alá hajtották a tabuk. A fennálló világ, a maga teljes
ésszerűtlenségében, leírható, sőt igazolható az ok és az okozat
felszíni összefüggéseinek alapján. Bunuelnél a logikára beállított
közönség folyvást csalódik, hiszen ugyanazok az előítéletek és
praktikusan becsomagolt igazságok alakították ki várakozásait,
amelyeket e filmek támadnak és rombolnak. De éppen ez a csalódás
vezet tovább: egy nő vagy két nő, nem ez a kérdés, hiszen olyan
igaz módon jelenik meg az öregedő vágy természete, és olyan megrázó
közönnyel, szeretettel vagy kegyetlenséggel sebzik meg a nőiség
változatai ezt a vágyat." - Eörsi István
spanyol-francia filmdráma, 100 perc, 1977
tegnap volt a filmmuzeumon