H3006132027
K3107142128
Sz0108152229
Cs0209162330
P0310172401
Sz0411182502
V0512192603

Piszmogány

2010/11/28

Zik zik zik...

Az első gondolatom, mikor valaki mondta, hogy havazik, amerre ő van, az volt, hogy "dejóó, ideisideisideis!" :) Megkaptam, örültem neki. Gyönyörű, szeretem és élvezettel feledkezem bele a kavargó hópelyhek figyelésébe. 

Mikor hazafelé battyogtam a hóesésben, az jutott eszembe, hogy akkor lesz valami nagy baj, ha már majd a hóesésért sem lelkesedem. Ha már rögtön az jut eszembe, hogy fújj, beázik a cipőm, vagy nehéz a közlekedés, vagy tiszta latyak lesz minden, hideg, nyirkos, mleh... Ha ide eljutok valaha, lőjjetek le! :D

Régen az esőnek is mindig örültem. Gombának hívtam az embereket, aki esernyővel jártak (ez máig megmaradt) , és nem voltam hajlandó gomba lenni. Másik kabátot,és cipőt vettem, de semmi esernyő. Tenyérkitárás, cseppcirógatás a bokrokon, mosoly, vízgyűrűkön elbambulás. Ma már ügyes "felnőttként" ernyővel mászkálok, ha borult az ég és bár még mindig szeretem a záport, nyári esőket, az aranyőszi leveleket élénk nyirkosságát, a nagy, zúgó viharokat, azért van ami már le tud hangolni. Nem csak elgondolkodtat és más hangulatba ringat, hanem kinézek és azt gondolom én is, mint a többiek, hogy mleh... szürke, tocsog, hideg. 

Szóval ebből kiindulva, ha eljön valaha, hogy már majd a ködnek, a viharoknak, és végső soron a havazásnak se tudok örülni, akkor valami baj lesz, valahol elveszítettem egy fontos részét a bennem lakó kisgyereknek.

De most még jó. Most még vigyorgok mint a tejbetök - most is munkába jövet gyönyörködtem, pedig itt full-latyak minden. Kit érdekel? Azért van a bakancs. Felfelé kell nézni! A fákat fehérre kontúrozta a délután és most ahogy olvad, vízgyöngyök ülnek az ágak végén. Meseszép. :)


feleri



©2009 Sarok.org

Search marketing