H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Azt hiszik, hogy könnyű a zseninek. Pedig milyen nehéz a sok hülyét elviselni magunk körül.

2014/01/30

a faluról még

Egy szomorú apropó folytán vettem észre újabb pozitívumot, de legalábbis szempontot, ami miatt más egy kicsi faluban élni.

Ugyanis ma, szerencsére hosszú hónapok óta először, temetés volt, egy falubeli idős nénit temettek. Nem mondom, hogy temettünk, mert én nem voltam ott, de nem is ismertem őt, mármint nem személyesen, mert hát már régóta nagyon beteg volt.

 

De ugyebár ha valahol halott van, főleg ha idős ember hal meg, akkor harangoznak. Ha mélyen vallásos volt, akkor ugyebár többször is egy nap, sőt, napokon keresztül többször. 

Amíg városban éltem (akárhol is), sosem figyeltem, hogyha harangoztak. Max feltűnt, hogy aha, dél van, harangoznak. Veszprémben pedig az ember már nem is veszi észre még a déli harangszót sem, hiszen ott mindig harangoznak. Van is egy vicces megállapítás, miszerint ha Veszprémben nem szólnak a harangok, akkor ott már nagy a baj, eljött a világvége.

 

Azt hiszem, hogy az sem tudatosult bennem soha, hogy ha nem délben harangoznak, akkor az halott miatt van, esetleg jégeső miatt.

De amióta ebben a kicsi faluban lakom, már én is meg tudom állapítani, hogy halottért harangoznak, vagy "csak" évfordulós mise van, esetleg tényleg jégeső jön.

 

Ez az egész harangozás dolog nagyon izgalmas. Egyrészt, mert elképesztő, hogy egy (kettő, három) haranggal mennyi mindent képesek jelezni! Egy haranggal! Egy olyan óriási tárggyal, amit nem könnyű kezelni, és csak egyfajta hang kiadására képes. Én ezen mindig ledöbbenek. Már azt is kitaláltam, hogy biztosan tudtak ezer dolgot jelezni a lakosságnak, amikor háború volt, és amit csak a helyiek értettek, a megszállók pedig csak harangszónak hallottak. Ez tök izgalmas lehet, még ha ilyen amúgy nem is volt esetleg.

Másrészről azért is izgalmas, mert ez ugye egy csendes falu, szószerint. Így ha megszólal a harang, azt bizony észre veszed. És rögtön elindul a gondolkodás, átsuhan az agyadon a gondolat, hogy "ki halt meg?". És elkezdesz fülelni, hányat csendítenek, csendítenek-e egyáltalán, hány óra van, stb. És közben végiggondolod, hogy van-e a faluban beteg, ugye nem ő halt meg, ugye nem? Mert akár ismertem az illetőt, akár nem, az mindig szomorú.

 

Amikor kiderül (mert ugye hamar kiderül), hogy halott van, akkor mindig olyan furcsán csend lesz, kicsit mindenki megrendül, elszomorodik, mert hiába, hogy nem voltál különösebben kapcsolatban az illetővel (ez inkább csak rám vonatkozik, nem a régi lakosokra), akkor is falubeli. És ha már falubeli, akkor picit mindenki a családod, de legalábbis "egyike a tieidnek", és ha meghal, akkor az neked is gyász, ha csak egy perc erejéig is. És bár a temetések nem pozitív események, de egy kicsit mégis lélekemelő, amikor látod a falubelieket, ahogy mennek, és elkísérik utolsó útjára egyik "sajátjukat".

 

Ezt egy városban sosem fogod átélni, akár nagyváros, akár kisváros. 

2014/01/28

(vad)állatok

Tegnap 8 őzet számoltunk össze a vetésben, most éppen négyet látok. Nemrég meg egy hatalmas róka bandukolt a nádas felé. Sajnos nem volt nálam se látcső, se jó fényképezőgép. De az agyammal lefényképeztem őket.

 

A rókát úgy vettem észre, hogy észre vettem, hogy Sárga kutya nagyon figyel valamit a vetésben. Követtem a tekintetét, és akkor láttam meg a róka komát. Pénteken autóval jöttem haza Polgárról, és Ároktő környékén előttünk futott át az úton egy nagy példány. Pont ezért mentünk csak 60-70-nel, mert itt tényleg van vadjárás.

 

A birkáim kaptak új etetőt (bőgőrácsot, ahogy szaknyelven mondják), Luca már nagyot nőtt, igazi stramm birkácska. Sajnos nem lesz egy darabig játszópajtása, mert Bori mégsem vemhes. Pedig két, egymástól független gyakorló birkás is egyből azt mondta rá, és mi is úgy tudtuk. Dehát már mindegy. Majd tavasszal várható kettő. Márciusban ellik majd Pihe is, talán Luna is, Perec pedig majd áprilisban. 

2014/01/13

You're the wonders of my world...

Már biztosan írtam korábban, hogy ahhoz képest, hogy ez egy kicsi falu, mennyiféle ember lakik itt. Elképesztő alakok amúgy, de most csak annyit akarok írni, hogy örülök, hogy Kati és a lánya, Eszter az utamba kerültek és bár még tényleg pár hónapja ismerjük egymást, máris nagyon megkedveltem őket, és örülök, hogy egy faluban lakunk :)

 

Igyekszem mindenkire, akivel csak találkozom mosolyogva és vidáman ráköszönni, még olyan nénikre is (főleg rájuk), akiket a mai napig nem tudok pontosan, hogy kik, de látásból azért ismerem már őket, többé-kevésbé be is tudom azonosítani, de mondjuk a keresztnevüket nem tudnám megmondani. És olyan jó, hogy ők is mindig megörülnek, amikor látnak, vidáman köszönnek vissza, szerintem még akkor is, ha látszik rajtuk, hogy belemélyültek a problémás hétköznapokba. De az, hogy valaki vidáman, hangosan és mosolyogva rájuk köszön, az valahogy máris szépíti az aznapot. Nálam legalábbis így működik.

Na és ezek a nénik persze tökéletesen tudják, hogy én ki vagyok. És olyan jó csak fél percre is megállni és megkérdezni, hogy hogy vannak, mi újság velük. És mindig olyan lelkesen mesélik, hogy mi újság, mi az aznapi tervük, és tényleg képesek pár mondatban összefoglalni, mert tudják, hogy amúgy nekem mennem kell, de ha már megkérdeztem, akkor szívesen válaszolnak.

 

Ezt amúgy nagyon nagyon szeretem. Hogy olyan kicsi ez a falu, hogy tényleg muszáj vagy mindenkit ismerni, még ha csak úgy nagyjából is. Sokan kérdezik, hogy jó-e itt lakni egy nagyváros után, és mindig csak azt tudom mondani, hogy igen, jó itt, mert itt nyugalom van és az emberek sokkal kedvesebbek és figyelmesebbek egymással, és úgy érzed, hogy tényleg egy közösség tagja vagy, akár akarja az a közösség, akár nem. Mondjuk szerintem engem inkább akar a közösség, mint nem, hogy itt legyek :))

 

Szóval hogy örülök, hogy Kati és Eszter itt vannak, illetve hogy én vagyok ott, ahol ők, és hogy ilyen jól kijövünk és hogy ilyen normálisak :) 

2014/01/01

nyugis

Békésen, nyugisan telt a szilveszter, mindkét kutya és mindkét macska bent töltötte az éjszakát a lakásban. Mushu meg volt ijedve, folyton anyám lábánál volt (ő volt otthon), nem mozdult el mellőle :)

 

BUÉK! 

2013/12/18

vital signs

Amikor pár éve elkezdtem szedni a fogamzásgátlót, az akkori házidokim azt mondta, hogy csak akkor fogja nekem felírni, ha félévente laborvizsgálatot csinálunk, hogy figyelemmel kísérhesse a májfunkciót és a trombózis-veszéllyel kapcsolatos értékeket (ez utóbbi a szívbillentyű-hibám miatt nagyon fontos, nem kockáztatunk). A mostani házidokim elismeréssel adózott az előző dokinak, hogy milyen alapos és figyelmes, és javasolta, hogy tartsuk meg ezt a jó szokást itt is.

Így hát múlt héten vérvétel volt, ma jöttek az eredmények. Azt mondta, hogy most is nagyon jó lett, nincs ok aggodalomra. A kálcium szintem picit alacsony, de semmi komoly, éppen csak pont alacsonyabb lett, mint az alsó határ.

 

Az tény, hogy mostanában nem iszom tejet, pedig hát van itthon mindig friss :) És a joghurt is ritkábban fogy, de komolyabb okom nincs a hiányosságra.

Úgyhogy tejtermékre fel!

 

Egyébként nem csodálom akkor, hogy minden apróságtól orrviszketéses allergiázás lesz, ha még az a minimális kálciumszint sincs meg, ami normál esetben kellene :) 

2013/12/17

munka

Van ez az új PTR, ahová fel kell vinni a szociális ügyben keletkezett határozatokat. Egyelőre "csak" az idén keletkezett megállapítókat, de hogy később ezt mennyire kell pontosítani, azt nem tudom. Annyi biztos, hogy a jövőben, azaz igazából már mostantól már mindent rögzíteni kell ott is.

 

Az egészben az a szép, hogy ez az egész rögzítéses munka megint ránk (vagyis a kolléganőmre, aki az egyetlen igazi dolgozó, én továbbra is csak kisegítem őt) lett hárítva, méghozzá úgy, hogy a PTR használatához a kolléganő magán(!) ügyfélkapus adatai kellettek hozzá, jelszóval együtt.

 

Pénteken kaptuk meg a használati engedélyt úgy, hogy vasárnapig volt az eredeti rögzítési határidő. Hihető, hogy az eleve rövidített munkaidős napomon lesz elég időm egy teljesen új (oké, amúgy logikus) rendszerbe felvigyek nagyjából 100 határozatot (nem számoltam meg azóta sem pontosan, nem is merem) úgy, hogy feltételezzük, hogy nincs más dolgom egyébként (pedig van).

 

Az lett belőle, hogy akkor pénteken felvittem 10 ügyet, aztán szevasz. Hétfőn pedig nekiláttam a további munkának, egészen addig, amíg hibaüzenetet nem kaptam az arcomba újra és újra. Ma délután jött a válasz a panaszra, miszerint legyek türelemmel, mert az átmeneti időszakban (ez most van) túlterhelt a rendszer (vajon miért, b+?!), és olyankor időbe telik, mire reagál. Igen, annyira időbe, hogy kezdhetem előlről a folyamatot.

 

Annak szintén a k.anyját, aki még mindig nem volt képes visszaküldeni a hónapok(!) óta elküldött határozatokat, pedig abból kellene most dolgozni. És csak a kolléganő precizitásának, előre látásának és rendszeretetének köszönhető, hogy minden határozatból másolattal rendelkezünk egy külön gyűjteményben, mert "jó lesz az még valamire".

Így hát több iratból, és a biztonsági másolatokból összeollózva tudtam feltölteni egy csomó ügyet, amit egyébként nem tudtam volna. És persze mi lennénk a hibásak, ha nem lennének felrögzítve.

 

Mellesleg, nagyon jófej a rendszertől, hogy megengedi, hogy a vasárnap lejárt határidő után még pár napig engedi az ügyek migrálását. Aha, tényleg jófej, hogy nem fél nap alatt kell mindent megcsinálni, ugye?

 

És amúgy meg én mentettem meg a seggünket, amiért már csak egy témakör maradt, amit rögzíteni kell, és lefogadom, hogy ezt egyik környékünkön lévő Hivatal sem tudja majd utánunk csinálni.

 

Néha viccesnek és kihívásnak találom azt, amikor jön a parancs, hogy csináld meg ezt meg azt, te visszakérdezel, hogy mégis hogyan, és akkor az a válasz rá, hogy "Leszarom, oldd meg!". Mert oké, megoldom az esetek többségében, de az nem vicces, hogy utána meg semmi elismerés.

De én vagyok a hülye, hogy mindezek ellenére is az esetek többségében szívesen indulok reggel munkába 49e forintért.

 

Jajaja, és hogy az ember munkamoráljára milyen rossz hatással tud lenni, amikor azt látja, hogy a többiek, akik szintén közmunkások, mint én, 11 órakor már hazaindulnak, mivel a polgármester hazaküldi őket, mondván nincs mit csinálni, menjetek haza főzni, délután sem kell visszajönni. És ezt napokon keresztül.

Én meg bazmeg ott szopok, küzdök ezerrel kolléganővel együtt, és azon agyalok, hogy vajon ezt nyáron és ősszel nem lehetett volna megcsinálni, amikor például nekem is voltak napok, hogy nem volt különösebb tennivaló? Engem eddig kétszer engedtek haza. Kétszer.

2013/12/10

Cronos már gazdás lett

Újra itt a sarok :)

 

Cronos időközben gazdisodott, Miskolcra került egy tapasztalt staffi-s sráchoz. 

2013/11/06

újra gazdit keresünk!

Örökbefogadót keresünk!

Cronos, az 5 éves mentett staffordshire terrier kan gazdát keres! Előző gazdája nemes egyszerűséggel magára hagyta, egy jóérzésű család fogadta be, de nem tudják hosszú távon megtartani, így olyan családot keresünk neki, ahol állandó helyre találhat. 

Cronos nagyon barátságos, értelmes, jelenleg csontsovány (felhízlalása folyamatban van), gyerekeket szereti, macskákkal közömbösen viselkedik, más kutyákkal kerítésen keresztül nem foglalkozik, személyes találkozón még nem volt tesztelve.

Szállításban tudunk segíteni, akár az ország másik végére is! Jelenleg Négyesen, a Tisza-tó északi csücskénél él.

Kérlek, osszátok meg a bejegyzést, szóljatok barátoknak, ismerősöknek, találjunk neki egy jól megérdemelt békés, szerető gazdát!

Figyelem! A kutyát nem minden áron adják örökbe, így ha várhatóan nem viselnék jó gondját az új helyen, akkor nem kaphatja meg!

 

 

2013/11/04

munka

Kormányunk ugye szereti a statisztikákat javítani, ezért minket is érint a parancs, hogy mindenkit foglalkoztatni kell. Nálunk ez úgy néz ki, hogy kb öt emberen a Vízüggyel kellett csatázni, hogy ki foglalkoztassa őket. Nekik is kellett volna virítaniuk a számokat, és nekünk is. Végül mi nyertünk, mert az Önkormányzat csak a saját hatáskörében élőket foglalkoztathatja közmunkásként, a Vízügynek viszont nincs ilyen megkötése.

 

Próbálom követhetően leírni a helyzetet. Nekünk 3 napunk és két készletnyi agyunk ment rá az egészre, négyszer kellett átdolgozni a számokat, a kérelmeket, mindent. Agyrém.

 

Szóval az ún. Start munkaprogramban (amiben én is foglalkoztatva vagyok) 14 fő kapott munkát 2013.03.11-től 2013.12.31.-ig. 

 

Az új, ún. Átmeneti téli közfoglalkoztatásban 10 főt küldünk tanfolyamra (parkgondozó, településkarbantartó, kisgépkezelő, motorfűrész-kezelő, házi betegápoló), 8 főt pedig foglalkoztatunk. A tanfolyamosok 2013.11.01-2014.03.31-ig lesznek szerződésben (napi 8 órás bérért, ami nettó 49.452Ft), a foglalkoztatottak pedig 2014.01.01.-2014.04.30-ig (napi 8 óra ugyanúgy, mint a tanfolyamosok, és mint most is).

 

Mint az látható, 14 főnek már van élő szerződése dec.31-ig (Start). A trükk az egészben, hogy fel kellett(!) venni 10 új embert azok helyett, akik novembertől tanfolyamra mennek. Hiszen a Start munkára 14 fő kapott pénzt, ezt nem lehet megszegni. Ha az újonnan belépő 10 embert küldenénk el tanfolyamra, akkor az se rövid, se hosszútávon nem éri meg az Önkormányzatnak, hiszen ez a 10 ember nagyrésze a Vízügynél szokott dolgozni, így a Vízügynek lenne "képzett" munkaereje, nem az Önkormányzatnak.

Mindez azzal jár, hogy október 30-cal fel kellett mondani közös megegyezéssel a 10 jövőbeli tanfolyamosnak, akiket aztán nov. 1-gyel vissza is vettünk Átmeneti téli közfoglalkoztatásba. Mondanom sem kell, hogy ez mennyi papírmunkával jár, és hány helyre kell mindent jelentgetni, és figyelni, hogy semmi se maradjon ki.

Az újonnan belépő 10 embert is fel kellett venni a Startba, szintén rengeteg papírmunka. Még az a szerencse, hogy márciusban egyszer már túlestünk ezen a sok papírmunkán, így nekem sem teljesen ismeretlen a folyamat, jól tudunk haladni ketten. Csak hát 2 óra ment el arra, hogy új jelenléti íveket gyártsak, a szabadságolásokat még nem szerkesztettük meg (még azt se tudom, kinek mennyi jár), munkanaplót is át kellett szerkeszteni, fénymásolás ezerrel, iktatás, lejelentés, stb. Mondjuk annyi előnye van, hogy van mit csinálni. És persze közben minden mást is, ami egy hivatalban előfordul és esedékes. Mint például hogy jegyzőkönyvet kell még írni testületi ülésről, mely feladat például határidős.

 

Amúgy maga a tanfolyam csak valamikor decemberben kezdődik, addig a tanfolyamosoknak is rendesen jönni kell dolgozni. Jelenleg most 25-en vagyunk, mivel egy korábbi 6 órás emberünk átkerült a tanfolyamos 8 órások közé. Ja, és elvileg még több embert kellett volna felvenni, csak már nem volt kiből válogatni.

 

És egyébként, hogy fair legyen, és gondolom, hogy majd később is kell a jó statisztika... a tanfolyamosokat április 1-30-ig ismét foglalkoztatni kell az átmeneti téli közfoglalkoztatásban, mint foglalkoztatottak (mivel nekik hamarabb ér véget a tanfolyam). Májustól pedig várhatóan újraindul a Start...

 

Jó oldala, hogy folyamatos a munka, így a munkabér is, és mint munkavállalót, mindenkit csak ez érdekel. Újabb jó oldala, hogy olyan sok működési költséget kaptunk, hogy attól tartok, hogy szószerint nem fogom tudni elkölteni munkaruhára a pénzt!

 

Rossz oldala, hogy a tanfolyamosok közül egy kivétellel mindenki rinyál, hogy ők nem akarnak tanfolyamra menni, mert akkor ott tanulni kell, és majd vizsgázni a tanultakból... Na ezzel tudnak az őrületbe kergetni! Én tök szívesen mennék tanfolyamra, sőt, két munkatársam is szívesen menne. Érdekes, hogy nekünk hármunknak van legalább érettségink plusz legalább egy szakmánk. A rinyálósoknak meg persze az se jó, ha dolgozni kell. A legtöbbjük még fel is háborodott, hogy őket miért írtuk be tanfolyamra (mintha lett volna választásunk, baszki!), és hogy ők márpedig nem mennek. Mondtam, hogy rendben, ez is egy lehetőség, de hogy akkor repülsz a programból hosszú hónapokra, az is biztos, és keresheted az úton a mindennapi betevőt. Komolyan, úgy csinálnak, mint aki nem munkavállaló, hanem minimum egy fucking kibaszott princess! Hát nem, barátom, nem te vagy a főnök, nem te fogod eldönteni, hogy hová mész és mit csinálsz, hanem a főnököd (a polgármester).

 

Ezeknek soha semmi se jó, és úgy csinálnak, mintha ők diktálnák a feltételeket, meg mintha ez egy szociális jóléti intézmény lenne. Egyébként meg, ritka hogy ilyet mondok, de össze tehetik a két kezüket, hogy olyan főnökük van, mint a polgármester. Ezt be kell látnom, amellett, hogy amikor éppen rájön a hoppáré, akkor meg tudnám fojtani egy kanál vízben, és teljesen kiborít. De amikor normális, akkor meg jóformán bármit meg lehet vele beszélni, megegyezni, elenged, félrenéz, stb.

 

Szóval holnap is még lesz munka bőven, és fél év múlva is lesz még munkám bőven. Kár, hogy mindezt csak 49.452Ft-ért.

De nem panaszkodom, legalább van munkám, általában szeretem csinálni, általában jó a hangulat, stb.

2013/11/01

mentett kutya

Sikerült egy újabb kutya életét megmenteni és megkönnyíteni.

 

Ugyanis van a faluban egy srác, aki tök gyökér, börtönben is ült már, és egyébként valahonnan a szerb határmenténről való (mondjuk ez nem hiszem, hogy fontos).

Van egy kutyája, egy barna staffordshire terrier kan. Cronosnak hívják, legalábbis az állatorvostól kapott papíron ez van. És az, hogy 2008. januári születésű. Nem tudom, hogy mennyire igaz, de tételezzük fel, hogy igen.

Ez a srác fogta magát, és elköltözött Mezőkövesdre. A kutyát meg elegánsan itt hagyta egyedül. Mondván, hogy majd jön valami haverja érte és elviszi.

Hát a túróst vitte... csak azért nem halt éhen még a kutya, mert a faluból egy-két ember vitt neki kaját. Én nem tudtam róla, hogy még itt a kutya, ezért nem is foglalkoztam vele.

 

Tegnap reggel munkába menet szembe találkoztam a kutyával, csupa csont és bőr, de nagyon lelkes volt. Kérdeztem az ottaniakat, hogy mit keres itt ez a kutya még, ők mondták, hogy a srác itt volt a faluban a régi háznál, ő engedte ki biztos. Gyorsan beugrottam a boltba, vettem neki egy rúd (1kg) kutyaszalámit, és adtunk neki friss vizet.

A jegyző-helyettes aznap pont itt volt a faluban, azt mondta, hogy ha be tudjuk hívni a srácot, ő nagyon szívesen intéz hozzá egy-két keresetlen szót. De a fiúk közül se volt hajlandó senki sem átmenni, hogy legalább megpróbáljon szót érteni a gyerekkel. Remek. Mindenki milyen mérges, hogy így gyökér a gyerek, meg úgy, de ha oda kéne állni és csak közölni vele, hogy jelenjen meg a Hivatalban, akkor már senki se olyan bátor. Mentem volna én magam, de mivel kezdődött a testületi ülés, nekem a Hivatalban kellett maradnom.

Mire megbeszéltem volna a jegyzővel, hogy ballagjunk át együtt a sráchoz, hiszen itt van a sarkon a ház, már szóltak a többiek, hogy a gyerek már elment a busszal. A kutya persze maradt, ott jött-ment a közmunkás fiúkkal, kapott kaját a kocsmánál, elvolt, szem előtt volt. Ja, és egyébként végtelenül barátságos, értelmes, kedves kutya, úgyhogy nem volt vele gond.

 

Egy hirtelen ötlettől vezérelve megkérdeztem az egyébként szabadságon lévő, de pont a Hivatalban tartózkodó kollégát, hogy ideiglenesen befogadná-e a kutyát, amíg én izzítom az ismerősi köreimet, és helyet találok neki. Megbeszéltük, hogy állom a kaja árát, neki tényleg csak figyelnie kellene rá, meg játszani vele. Ezutóbbival nem is volt gond, mivel két tizenéves fia van, és tudtam, hogy ők imádják a kutyákat.

 

Így hát odakerült Rékáékhoz, Mushuék tápjából küldtem a srácokkal haza pár napra elegendő kaját, megbeszéltük, hogy fokozatosan etessék újra, mivel a napok/hetek óta tartó éhezés után nem szabad egyből teletömni a gyomrát.

 

Még aznap délután jöttek a srácok, hogy az anyjuk azt mondta, hogy hajlandóak végleg örökbefogadni a kutyát, ha megígérem, hogy amikor ők néha elutaznak, akkor én gondoskodom majd róla. Természetesen beleegyeztem.

 

Azért a biztonság kedvéért holnap még viszek neki egy 10kg-os tápot, adtam neki új nyakörvet is, és majd megbeszéljük, hogy miként járunk utána, hogy kapott-e idén oltást (valszeg nem) és hogy kell-e anyagi segítség a mikrochipezés és a későbbiekben hasznos ivartalanítás miatt.

 

Csinálok majd róla fotót, hogy legyen before-after kép.

 

Örülök, hogy egy fél nap alatt sikerült egy biztos helyet találni neki, ahol családban lehet és kiélheti azt a rengeteg szeretetet, ami van benne. 


csupika

< <


©2009 Sarok.org

Search marketing