H2703101724
K2804111825
Sz2905121926
Cs3006132027
P3107142128
Sz0108152229
V0209162330

Mocsári békahír

2018/08/28

Ha majd

lesz újra normális nappalim, minden nap, vagyis majd időnként 😀 veszek virágot a vázába. 

Ha majd lesz nappalim. 

2018/08/23

Facebook

Megosztottam a  National Geographic videóját a fák kommunikációjáról és kaptam levelet, hogy kéretlen tartalom, ezért törölték. Írtam, hogy nem az, visszarakták.

Nem is ez a lényeg, hanem, hogy valaki érzékenységét sértette... de miért, vajon? És kiét?

  

2018/08/21

Világok választják el

Világok választják el egymástól az embereket... 

Végezzük ki az öregasszonyt, aki először egy csizmát ajánl fel egy másik szerencsétlennek megvételre, majd, miután nem kell a portéka, az unokáját adná el egy éjszakára. 

"Mi az, hogy fel KELL vennie 3 millió forintot kölcsön? Miért kéne? És mi az, hogy egy nyugdíjasnak nincs pár millió forint megtakarítása? Neked se lesz?"

"Dehogy van itt szegénység, tele vannak a plázák, soha ennyi autó nem volt még az utakon!"

"Talán jelentkeznem kéne gátőrnek... 3 év múlva lejár az ösztöndíjam az akadémiától, amíg írtam a doktorit az nem számít bele a nyugdíjba, egy csomó évem nem számít bele, mit csinálok 3 év múlva?"

 

2018/08/18

Kahlo

Pár éve, na jó, pár évtizede a kutya nem ismerte Frida Kahlot mifelénk. Én ismertem (ez most nem hencegés), de nem igazán tudtam mit kezdeni vele. Nekem akkoriban nem jelentett mást, csak külföldi Dudás Juli volt. Nem igazán csíptem soha ezeket a kidolgozatlan figurákat, az egyszerűséget, a kifestőkönyvszerű rajzokat, színezéseket. Szóval nem volt soha az én világom. 

Most viszont nincs ember, aki ne ismerné a nőt. És nem tudom nem látni, hogy ez végtelen elüzletiesedéssel járt együtt. Hogy most aztán ömlik ránk a színező, a kitűző, táska, textil, lófüle. És hálás, könnyű alapanyag is az efféle transzformációhoz, hasonlót csakugyan bárki tud rajzolni, a leegyszerűsítés direkt jót tesz ennek a műfajnak, lehet nemezelt Frida fejeket csinálni, szegény volt annyira karakteres, hogy elég hozzá egy konty meg két összenőtt szemöldök... 

Picasso legalább életében tudott pénzt keresni, sokat a leegyszerűsítéssel.  

2018/08/14

Láttam egy hajléktalan vagy olyasmi férfit a közkútnál mosakodni.

Ismerem az embert, sok-sok éve látom ahogyan csoszogva közlekedik. Fekete, csapzott haja van, manószerű jelenség, nehezen, egyre nehezebben jár. Időnként tiszta, máskor nagyon mocskos ruhákban. Biztos hajléktalan vagy ilyesmi, a kerületben lakhat. (Lakhat? Vicces. Élhet.) A környéken szokott mászkálni. Öregembernek látom. Lehet, hogy alig több nálam. 

A közkútnál mosakodott letolt gatyával. Egy nagyforgalmú út mellett van ez a nyomós kút, először nem is hittem a szememnek, hogy tényleg ott mosakszik. De igen. Arra gondoltam, hogy ez az első. Ezt kell legelőször elengedni, ha rossz helyzetbe kerül az ember: a szégyenérzetet. Kérni kell, a testedet mutogatni kell, mert intim tered nincs, nincs hová elbújnod, nem engedheted meg magadnak azt a luxust, hogy szégyent érezz, mert koszos vagy, mert naponta fordul elő veled, büdös is vagy adott esetben és nincs se szappanod, se fogkeféd. És, mint látszik, vized sincs. Egy paravánod sincs, hogy amögé bújj. Arra is gondoltam, hogy esetleg mehetett volna egy másik, közelben lévő kúthoz, ott kisebb a forgalom, de aztán rájöttem, hogy tök mindegy. Ha nincs szégyenérzet, akkor azzal sem kell foglalkozni, hogy meglátnak-e gyerekek vagy sem. Különben is, legfeljebb elviszik az embert a rendőrök, ahol jobb dolga lesz, mint az utcán lenne. Mennyit lehet kapni közszeméremsértésért? 

Jó nekem, hogy ilyeneken tudok agyalni.  

2018/08/01

Viszont. Nem volt egy olyan oldal, ahol az összes megszületett írást (persze az adatvédelmi bigyók betartásával) el lehetett olvasni? Szóval egyfajta közös oldal, ahol fentről le mindenki legutóbbi bejegyzéseit olvasni lehetett? Szerintem volt. Nem?

Mivel írni kéne ide

ezért hát azt írom, hogy milyen érdekes visszaolvasgatni pár éves történeteket. Hogy anyámról mennyit írtam, hogy semennyire nem segített nekem a gyerekekkel, de viszont anyagiakban igen, és, hogy mostanra talán ha lehet, és lehetett, még inkább öreg és megtört és rettentőn ... erőtől, áldástól, mindentől elhagyatott lett és nemrég, mikor meghívtam őket családilag egy étterembe, megnézte a kicsi, autósülésben ülő gyerekeket és elmélázott rajtuk hosszasan, majd ájult gyönyörrel közölte velem, hogy ő úgy szeretne babázni, neki mennyire jó lenne és, hogy mennyire képes is lenne rá... 

És megálltam, hogy ne dörgöljem az orra alá, hogy a saját unokáira nem volt képes annak idején ilyen idős korukban vigyázni, pedig ég és föld az akkori és mostani állapota közti különbség. 

 

Aztán olvasom, hogy milyen bajaim voltak a fiammal, hogy egyáltalán elvégezze az iskolát és az új suliban négyesre érettségizett matekból és halál jól keres, egy teljesen kiegyensúlyozott, magabiztos, önértékelési gondokkal még véletlen sem küzdő, elképesztően színes társasági kapcsolatokkal rendelkező, mindenkivel remekül kommunikáló és segítőkész, megbízhatóan dolgozó fickó lett. Most is épp 16-od magával van külföldön nyaralni, a saját autójával, a saját pénzéből. És mindenre van embere, mindenféle kapcsolatokkal bír, fiúkkal, lányokkal egyaránt jóban van, öregekkel, fiatalokkal, bárkivel szót ért. Az ügyfelek szeretik, a főnökei szeretik, a kollégák is. Csak a tesójával nincs jóban. :DDD Vagy inkább :((

 

A lányom is sikertörténet abszolút, azzal együtt, hogy megvágták matekból, de nem aggódom érte. Nagyon elszánt és eltökélt a szakmájában, jobb az összes vele egykorú osztálytársánál, de az iskolában is egyfajta példakép a hozzáállása. Ezt véletlenül tudtam meg, nem én találtam ki, meg őt is meglepetésként érte. Amúgy is feltalálja magát, nagyon kedves barátja van, velem is teljesen normalizálódott a kapcsolata, sőt. Kimondottan meleg anya-lánya, érzelmes kapcsolatban állunk, pedig ő inkább visszafogott. Amúgy is szép lány, ügyes is, dolgozott is a nyáron okosan, csinos is, értelmes is. Szavam nem lehet. 

 

Párkapcsolat... Azt meg hagyjuk. :)

 

Személyes élet, vagy mi... a rettenet sok sikertörténet után azért... inkább ezt is hagyjuk. :)

Mindenesetre eljárok továbbra is heti többször edzeni, háromszor próbálok, van, hogy csak kétszer sikerül. A munka olyan, amilyen, hogy jó felé nem mennek a dolgok, az egyértelmű. 

Derekam továbbra is pocsék, nyomi lettem, de ha beveszem a fájdalomcsillapítót, nem látszik, annyira. :) Jövő héten új gyógytornászhoz megyek, meglátjuk az eredményt. 

Más érdekes és leírható talán nincs is, amit tudnék írni az annyira nem vicces, hogy kár belekezdeni. 

 

Na, remélem tesztnek jó lesz ez. :) 

2015/10/23

Nekem hiányzik a Sarok, mint közösség. Vagy mint közönség. A fene tudja. Írok ugyan blogot, magamnak, mert a kutya sem olvassa, minek is olvasná, de hiányzik a mások blogjához való kommentelés lehetősége, az, hogy én is elgondolkodjak mások által felvetett problémákon, esetleg elcsodálkozzak azon, hogy mennyire különbözően állunk a világhoz. Olvasok persze én is blogokat, vadidegen emberekét, ez a rácsodálkozás megvan, csak valamiért mégis, ez a jó kis langymelegség, ez hiányzik, ami itt van/volt. Meg cygne bölcsessége, ütközéseket, konfliktusokat elsimító keze. 

A Fb sem ugyanaz azért. Ezt mindenki tudja.  

2015/04/17

Tegnap még mindig a kutyával ... bajmolódtunk, elvittük megint az állatorvoshoz, aki leszedegette a sebeket a varratáról, a varrat egy részét is kiszedte és lekezelte az egészet. (Azért kellett leszedni, mert gennyes volt és állítólag ez így majd jó lesz, jobban tud gyógyulni.)

Néha oda kellett pillantanom nekem is a sebre, nem volt szép, na.

Éjjel csupa olyanokat álmodtam, hogy valaki lemetszett borotvával mindenféléket élő húsokról. Állatokról szárnyakat, mindenféléket ketté szikével.

Ma elvágtam elég rendesen az ujjamat. 

Beszélgettek ma csajok az edzőteremben. Az egyik panaszkodott, hogy nem megy le róla az utolsó másfél kiló a szülés után. Nem tudom mikor szült. Mesélte a másik lánynak, hogy az edzőjének is panaszkodott, mire az kérdezte, hogy a tejről lemondott-e már. Mert a tej visszatartja a salakanyagokat(?) meg mindent a bélben és ezért nem tud lefogyni. És, hogy le kell mondania a kukoricaevésről is, mert a kukorica hizlal. Pedig azt tette a nem tudom mibe amit evett, hogy legyen valami íze.

 

Nekem ez a sztori arról szól, hogy egy szült nőnek pont úgy kell kinéznie mint szülés előtt és, hogy az az igazi jóléti társadalom ahol azokat az ételeket nem szabad enni, amelyek örömet okoznak és amelyek eltelítenek és hagyományos tápláléknak számítanak. Olyan kifordult világ ez, annyira fura, hogy az emberiség egy része épp csak meg tudja tölteni a hasát vagy még azt sem, a másik része pedig olyan szempontok szerint választ a kaják közül, hogy melyek okozzák a legkevesebb élvezetet és adnak minimális energiát (a munkához). 

 

Ja, meg volt még egy nő, olyan 40-es, talán 30-as forma. Mutogatta az edzőnek a kislányát, aki volt vagy 8-10 éves, hogy ő is pont ilyen csontsovány volt és sajnos már nem ilyen. És, hogy a kislány 25 kiló, ilyen balettos fajta. Én meg néztem rá megint hülyén, hogy ilyenkor az nem számítódik bele, hogy ő egy felnőtt nő totálisan más hormonháztartással mint a kicsi? 

 

Ehh... igen, én egy kövér nő vagyok, tudom. Csak az irigység szól belőlem. 


brekkancs

< <


©2009 Sarok.org

Search marketing