H2906132027
K3007142128
Sz0108152229
Cs0209162330
P0310172431
Sz0411182501
V0512192602

--Valaki, valahol--

2013/05/12

Felháborodás

Egyszer régen már írtam egy hasonló bejegyzés, hogy fel vagyok háborodva, hogy az egyetemen mindenért fizetni kell. Nos, ez abban az irányban változott, hogy most már mindenért dupla annyit kell fizetni. Nagyon nagyon sok pénzt akasztanak le a diákokról. Persze, egyfelöl megértem, de ha az én helyzetemet nézem akkor nem. Én valahogy mindig önhibámon kívül nem jönnek össze a dolgok. De én legalább akarok. Elhiszem, hogy valahogy csökkenteni kell a diplomások számát (persze ezzel is vitatkozhatnék, hogy miért, mert mit ér ma egy diploma?). 

Szóval nem egyszerű. De az élet sem az.

Kulcsszavak: suli

2012/09/03

Első nap..

..az iskolában.

Történt pár érdekesség, leírom.

Első órán, tőlem kérdezte meg a Professzor Tanár Úr, hogy nem haragszom-e, hogy nem zakóban fog előadást tartani. Mondtam, hogy nem. Ez csak azért érdekes, mert ő tudja az illemet. 

Azután érdekes óra volt, mert érdekes videókat vetített az előadó bácsi, meg gondolkodtató kérdéseket vetett fel. Lehet beposztolom, de youtubon még nem találtam meg. 

Még egy előadás, ami érdekes lett volna, ha már nem lettem volna túl kettőn, és nem ragadt volna le a szeme.

Következett egy szünet, gondoltam megpróbálom elintézni a diákigazolványomat. Rohannom kell át a másik épületbe, sorszám, kb 30-an voltak előttem és már csak 20 percem volt a következő előadásig. De sikerült, és még közben 2 Erasmusos diákot is útba igazítottam, mert megmutattam neki hol van az épület amit keresnek. (angolul kellett volna beszélnem neki de pár közhelyet tudtam csak kinyögni)

Utána még két előadás levegőtlen termekben. Matekkal kínozni lehetne.

Nem működött a mikrofon, az előadó azt mondat, azért mert "a csúszkákon, a többi előadó kiélik saját egyéniségüket!"

Ja meg azt is megtanultam, hogy van olyan foglalkozás, hogy "autista exelmaszírozó"

Kulcsszavak: suli

2007/02/08

Nem akarom

Nem akarom, hogy elkezdődjön a suli, nagyon, nem akarok, minden nap bevánszorogni Pestre és ott ülni reggel nyolctól este ötig és agyfaszt kapni a tanárok papolásától. Nem akarom. Olyan jó itthon, (vagyis inkább a szabadság jobb, nem is az itthon lét, hogy szabadságból vagyok itthon), meg hogy sokat alhatok és az édes semmittevés. Ami tudom, hogy nem lesz öt hónapig. ajaja ez szőrnyű.

Meg a neptuntól is tiszta idegbeteg vagyok, mert ezek az aljasok (jelzőket hosszan sorolhatnám), egyik tantárgyból áttettek egy olyan kurzusra ahol a lehető legszemetebb tanár van. És persze mennyit küszködtem, hogy bekerüljek abba a kurzusba, ahol eredetileg voltam a legjobb tanárnál. De ezek a szemtelenek (jelzőket hosszan sorolhatnám) Csak úgy áttettek egy másik csoportba és most egy jó szemét tanárnál vagyok. Még jó hogy megnéztem a neptunt, hogy miújság, azt hittem agyvérzés kapok amikor megláttam, hogy "nem indul ez a kurzus". Hát remélem mindegyik neptunfelelős anyukája erősen csuklik mert megérdemlik.

Ja és kellene egy gondolat felfevő, ami felveszi és megjegyzi a gondolataimat, mert nem tudok olyan gyorsan írni.

Kulcsszavak: neptun semmittevés suli

2007/01/30

Vizsgák

(avagy az utolsó egy hónap története)

Nagyon nyögvenyelősen kezdődött a vizsgaidőszak. Jól meg voltam fázva. Első vizsgámat lázasan tettem le. Reméltem össze kaparok egy hármast de nem sikerült. Ha nem lettem volna beteg talán még össze is jött volna.
Szóval volt három darab vizsgám erre a félévre. Ez pont olyan volt, mint egy magasugrónak a három darab magassági szint. Az elő egy olyan magasra tett léc volt amire azt lehetett mondani, hogy a versényző (mármint én) már begyakorolta az edzéseken, szóval nem kellett hogy gond legyen. Nem is nagyon volt, csak a leérkezésnél (szóbelin) egy kicsit akadékoskodtak.

A második magasság egy nem túl magas léc volt, amit készületlenül akart átugrani a versenyző, mivel nem volt magas az akadály így sikerült is.

A harmadik legmagasabb és legnehezebb akadály maradt a végére. Magasugrásban is úgy van, hogy három nekifutás lehetséges. Nekem is volt annyi. Elsőre rezgett rezgett, aztán leesett. Van ilyen. Gondoltam majd másodikra. Hát ott totális leverés született. Utolsó esély. Meg kell hagyni van úgy, hogy a sportolók doppingoznak. Hát most nekem is volt egy kis dopping szerem egy bizonyos MM személyében akinek olyan frankó számológépe van, hogy az ő és az én vizsgámat is megírta kettesre. Szóval ez a rövid története pályafutásomnak, de én örülök, hogy minden akadályt sikerült leküzdenem, és ott lehetek a következő versenyeken.

De azt meg kell hagyni, hogy az agyam az úgy nézett kis mint egy ezerszer kimosott szivacs. Teljesen tropára ment és szakadozik szét.

De szerencsére van egy kis pihi és igyekszem úgy eltölteni ezt a pár napot, hogy egy csepp tudás se kerüljön az agyamba.

Azért hozzátartozik a dolgokhoz, hogy annyira nem vagyok májer gyerek, mert a "könnyü" félévközis tárgyakat meg elbuktam. Mert nálunk a félévközis tárgyból nem kell vizsgázni, "csak" egy zéhát írni, ami az egész félév anyagából van, tehát tulajdonkáppen egy vizsgazéhá. Meg persze mivel ezek félévközisek, félév közben is kell egy csomó házit leadni. Na mind egy. Most nem akarok suliról beszélni többet egy darabig.

A neptunba van egy olyan rész, hogy leckekönyv föntről lefelé nekem így néz ki: 1, 3, 2, 1, 2, 2, 1, 2.

Szóval katonás, meg így nem is lesz ösztöndíjam, de majd a következő félévben (mindig ezt mondom...)

Kulcsszavak: suli vizsgák

boszi



©2009 Sarok.org

Search marketing