H2906132027
K3007142128
Sz0108152229
Cs0209162330
P0310172431
Sz0411182501
V0512192602

Összes blogok

2007/07/18

Jó ez az ártatlan nyugalom.

 

Jó a csend.

 

Az ablakban finoman hullik lefelé egy virágszirom. A szél tovább simogatja a leveleket. Halkan bejön az ablakon, felfrissíti az arcomat. Lágyan kényezteti felhevült bőrömet, akárha féltő szerelmesem volna. A szívverésem lassan megnyugszik. Már nem dobol a vérem. Azt érzem, szeretnek. Szeret a mindenség, szeret a semmi, szeret az élet, szeret a túlvilág...

 

Jó a fáradtság. Kellemes csak ülni, és hallgatni az életet. Lassan kattog tova az idő, selymesen hullámzanak fülemig jól ismert dallamok.

 

A hajamból még folyik a víz, csöndben átnedvesíti a ruhámat. A frissítő fürdő boldog elégedettsége is mosolyt csal az arcomra. A puha vízcseppek emlékként csorognak végig a hátamon, elmossák a fájdalmat is.

 

És szabadjára engedném a könnyeket, de csak halvány belenyugvás és remény buggyan elő eltompult testemből. A lelassult világban a gondolatok száguldanak, felkavarodnak a megmagyarázhatatlan érzések.

 

Hiányzol.

 

A nyugalomban csak neked marad helyem. Egy hangulat suhan át a végtelenen. Egy elérhetetlen álomkép, ami a jövő érzetét hordozza magában. Szemem elé vetül egy halk sóhaj, hallhatatlan lépések bársonyos zaja, az emlékekkel teli faajtó szeretetteljes surrogása...

 

Vágyom, hogy te legyél az. Belépnél az ajtón, átölelnéd nedves vállamat, örömteli csókot lehelnél hajam száradó szálai közé. Szükségem van rád. Várj még...hagyd élni a perceket.

 

Jó ezt érezni.

 

Jó ez az ártatlan nyugalom.

 

Tökéletes ez a pillanat...bár örökké ilyen lenne. Szeretném, hogy itt legyél velem. Hogy itt ülj mellettem, azért, hogy együtt öleljen körül bennünket a csend.

 

Mert ide tartozunk. Te is, én is. Részei vagyunk a mának. Különlegesek. Minden perc tökéletes...csak nem érzed. Zokognál...de nem mersz. Sírj kérlek. Gyönyörű vagy így is. És én melletted leszek. Bezárom mögötted az ajtót.

 

Mert szeretlek.

Kulcsszavak: ő pillanat