Összes blogok

...utááálom magam.:)))

3kor ébredtem.Próbáltam visszaaludni,de jobbnak láttam,ha felkelek-nem erölködök tovább.

A napokban sokat beszélgettünk egyik kolleganőmről.
Fiatal,csinos...ami ront a megjelenésén (is), hogy nem igazán láttam még őszintén mosolyogni. Felnőttekkel még csakcsak, de a gyerekekkel....

Miért kell folyton kiabálnia? A gyerekekkel annyiszor beszél lekicsinylőn,megalázva őket. Mitől ilyen ? Miért érzem az utálatot?_{...és akkor miért nem marad otthon,v csinál vmi mást?} - hisz fiatal, előtte még sok lehetőség van.
Mit és kinek akarja bizonygatni,hogy huuuu,de kemény..? Még agygutát kap a végén.

Tényleg nehéz és sok a butuska naés a szülői háttér...brrr... és sokszor kell megvívni a csatát. DE...!!
Ez nem cirkuszi idomítás. Bármilyen furcsa, emberkölykökről van szó :)) Lehet,hogy hazudik,néha lop is, verekszik, kiabál,sok kerül majd a törvénnyel szembe...ezt látja otthon is. Nem kéne azért kiölni a lehetőségét annak,hogy másként is lehet élni,mint apa vagy anya vagy a nagybácsi...

...és miért próbálja igazgatni a nála 20 évvel idősebb,tapasztaltabb kollegáját???
Ki a francnak képzeli magát?