H2905121926
K3006132027
Sz3107142128
Cs0108152229
P0209162330
Sz0310172431
V0411182501

Összes blogok

2011/01/30

Háháá, Viszlát Offline Élet!

Az első és nem utolsó bejegyzés, hajnalok hajnalán. Persze, nem meglepő. Általában ilyenkor szoktam odáig eljutni, hogy naplóírás - vagymijjafene. De aztán megtalál az álmosság, és inkább elhalasztom.  Ezentúl másképp lesz. :D Ami azért annyira nem túl jó, hiszen ez még több időtöltést feltételez a gép előtt.. oda se neki.

Szóval az elmúlt 20 évem történései:

áhh, dehogyis! Leépülne a kezem, mire leírom. :-P Majd ha valami olyasmiről lesz szó, ami visszaköthető egy régebbi történéshez, akkor max leírom, addig kuss lesz. A napok eseményei viszont eléggé bennem vannak. Az egyik, hogy rájöttem valamire: nagyon szeretem a páromat! És akárhogyis alakul az életem, mindig meg fogom becsülni.  Mert megérdemli. Sokan itt rontják el. Nem gondolnak bele, milyen értékesek az őket körülvevő dolgok, személyek, érzések. És most nem csak arra gondolok, hogy mi kapunk valamit, hanem hogy adjunk is. Még most is összerándul a gyomrom (jó értelemben!), mikor eszembe jut, hogy ott fekszik mellettem, tisztán, ártatlanul. Én meg csak simogatom, és nézem őt. Ne tűnjön ez gyerekesnek vagy perverznek. Csak az is sokszor jár a fejemben, hogy pl. egy hét múlva sétálok az utcán és egy autó felrepül a járdára én meg ott maradok. És most nem pesszimista akarok lenni, sok dolog történt már meg velem, amire azt mondtam, hogy áá, ilyen csak a filmekben van. Lassan két éve annak, hogy megtudtam, beteg vagyok és műtétre kell mennem. A sebész nagyon rendes volt, megnyugtatott, hogy minden rendben lesz. Hittem is neki. De abban a pillanatban, ahogy kiléptem a vizsgálóból, valahogy minden megváltozott. Kikerülés a nagy világba, a "gonosz folyamatok közepébe". Tartottam magam egy darabig, már a lépcső irányába haladtam, mikor egy idős házaspár mellett mentem el. A hölgy rám nézett, én erre lehajtottam a fejem, és elsiettem. De hallottam, ahogy azt mondja a férjének: "Szegény..". Tudta, hogy hol voltam. Sejtette, hogy valami súlyosat közöltek velem. Ott szakadt el a cérna és ott tört el az a mécses. Kiszaladtam az utcára, gondoltam szívok egy kis friss levegőt, és jobb lesz. Én naiv. Mélyeket lélegeztem, de mintha egyre csak fulladtam volna jobban és jobban. Uramatyám! Most kapok észbe! Ilyen későn ilyen dologról írni, wáh! A kommunikáció prof.-tól tanultam, hogy lefekvés előtt csak a szépre, a pozitív emlékekre szabad gondolni. Igaza van. De még mennyire! :) Komolyan mondom, nem vagyok leszbikus, de imádom azt a nőt, annyira okos! =)

2:42. Nagyon lefáradtam. Tudom, nem írtam le, hogy mi az a másik dolog. De abban biztos vagyok, hogy nem fogom elfelejteni, mert nagyon fontos a személy, akivel kapcsolatos. Éppen erről lesz szó. Majd legközelebb. Most megyek aludni, holnap egy hosszabb utazás vár rám és reggel még össze kell csomagolnom.

 

Jó 8, Online Élet! :)

Kulcsszavak: első párom sebész

2008/06/24

És visszajött hozzám. És boldog vagyok újra! November 3-a óta először vagyok ilyen boldog. annyira örülök hogy nemtudom leírni sem. Visszajött hozzám életem szerelme. És erre vártam! Hogy vissztérjen! És boldogan ébredek és boldogan alszom el. Jó érzés ha szeret akit szeretsz. És én voltam a hülye azért ment el. De megint itt van és azt mondta nem tud elfelejteni. Nem érdekli a múlt. Semmi csak az hogy újra mellette legyek. Ezt mondta. Imádom.

azablak ahol nézek ki reggel ammikor náluk vagyok:)

 

 

Jah és vero, szeretnék a barátod lenni.