Összes blogok

Most azt fogom tovább játszani, hogy az indexen jó régen megjelent Nagy Szar című listán szereőlő könyvekről leírom a véleményemet. Előzmény.

 

1. Kafka, Franz : A per

Erről kb. ugyanazt tudom mondani, mint a Bovary-néről. Azért olyan nyomasztó és kelet-európai, mert nyomasztó és kelet-európai akar lenni. Ha valaki csavarlazítózik, akkor utána nem érdemes arról panaszkodni, hogy nem olyan volt, mint a kokain.

 

2. Kalevala

Ezt nem olvastam, de nem csak én nem, hanem a finnugristákat kivéve senki, a tankönyvekben kb. három oldalnyi részlet van belőle. Ahogy a Gilgames-eposzból is. Gondolom ha lenne saját őseposzunk, akkor az lenne a tankönyvben, dehát nincs, így marad a legközelebbi olyan rokoné, akinek van.

 

3. Katona József: Bánk bán

Ez nekem se tetszett, habár a "prószit a fölöstököm" szerintem zseniális duma. Viszont a nyavalygó Tiborc és a pofátlan udvarló, akinek most nem jut eszembe a neve elég jó figurák, nem beszélve a lézengő ritterről meg Miska bánról. Tényleg nem annyira jó darab, de ez egy ilyen magyar narancs, kicsit savanyú. Ha lenne jobb a korból, akkor biztos az lenne a tananyag.

 

4. Kerouac, Jack: Úton

Erre nem nagyon emlékszem, úgyhogy biztos tényleg nem olyan jó. Valami rémlik, hogy a narrátor iszonyúan felnéz az elég faszfej főszereplőre, meg hogy lázadó kamaszként kicsit tetszett, de nem nagyon. Valószínűleg tényleg szar.

 

5. Kertész Imre: Sorstalanság

Ez teljesen túl van spirázva, minden oldalról, nagyon érdekes és egyéni hangvételű könyv, meg jó a teljesen szenvtelen - ezzel egyedi - stílus is, de azért nem lenne benne a top50-ben, amit magammal vinnék a lakatlan szigetre. Mindenesetre elolvasni szerintem érdemes.

 

6. Knight, Eric: Lassie hazatér

Hát ez halál giccses, nyálas, minden, nem is értem, hogy voltam képes elolvasni, még olyan kiskoromban sem. Remélem, ha most olvasnám, nem azt mondanám rá, hogy bájos.

 

7. Mann, Thomas: A varázshegy

Igen, egy kicsit unalmas, és kicsit sznobnak kell lenni az élvezetéhez. Viszont ha például a sznob olvasó beteg egy hétig, de nem nagyon, akkor eléggé élvezetes is tud lenni.

 

8. Marquez, Gabriel Garcia: Száz év magány

Hát nem tudom, ennek a könyvnek szerintem akkora húzása van, hogy nehéz nem élvezni. Úgy a 70-80%-nál egy nagyon-nagyon picit leül, de ennél rosszabbat nem igazán lehet rá mondani.

 

9. May, Karl: Winnetou

Ha egy kisfiú soha nem akar annyira májerül rejtélyes csávó lenni, mint Old Death, annyira jó arc, mint Sam Hawkins vagy annyira kúl mellékszereplő, mint Dick Stone vagy Will Parker, akkor egy szánalmas lúzer lesz belőle nagy korára. Külön érdekessége a könyvnek, hogy Winnetou a legnyomibb szereplő.

 

10. Melville, Herman: Moby Dick

Na, ezt nem olvastam. Viszont egyszer elkezdtem és meguntam, úgyhogy nem lehet valami jó könyv.

Most azt fogom játszani, hogy az indexen jó régen megjelent Nagy Szar című listán szereőlő könyvekről leírom a véleményemet.

1. Coelho, Paulo: Az alkimista

ezt a könyvet nem olvastam.

2. Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics: Bűn és bűnhődés

erről az jutott eszembe, hogy mintha Szerb Antal mondott volna valami olyasmit, hogy Dosztojevszkijt nem tud mindenki olvasni, ahhoz valami spéci lelkialkat kell. az biztos, hogy kamaszként nagyobb hatást tud tenni az emberre, meg az sem árt, ha egy kicsit szélsőséges lelkiállapotban van. de azért ezen túl is van benne gondokodnivaló, például a cél szentesíti-e az eszközt, mint kérdés, mert ugye ha mindenki féreg, akkor igazán rendben van, ha a ritka nem férgek egyikre megöli a pénzéért az egyiket...

3. Eco, Umberto: A Foucault-inga

a könyv valóban egy nagy intellektuális maszturbáció, éppen ezért ha valaki nem szeret intellektuálisan maszturbálni, akkor nem fogja szeretni, míg viszont ha élvezi az ilyesmit, akkor hatalmas élvezetet okoz. a könyv a felszín alatt nem arról szól, hogy milyen szeretne lenni Eco, hanem arról, hogy ha túlságosan rákattansz valamire, akkor beleőrülsz, illetve arról, hogy ha sokat szuggeráljuk magunkba a hülyeséget, akkor valóra válik.

ja, arról is szól egyébként, mint ilyen nagy kérdés, hogy egy nagy terv szerint zajlanak-e a dolgok, vagy csak úgy véletlenül, ami azért például a van-e Isten kérdés formájában elég sok embert szokott foglalkoztatni.

emellett még egy csomó minden egyéb apróságot is bemutat, mint mondjuk a fasisztázás, a nők lehengerlése elegancia és úriemberség segítségével, meg ilyenek.

4. Esterházy Péter: Harmonia Caelestis

hát erre nehéz mit mondani, egyrészt zseniális a stílusa, a szerző kb. hatvanezerszer annyira tud írni egymagában, mint az index összesített szerkesztősége együttesen, amely tény gyakorolhatna valami hatást egy írással foglalkozó valakire, mint például az újságíró. másrészt eléggé frankón bemutatja Magyarországot, mint olyat. és hát remek sztorik is vannak benne.

5. Fielding, Helen: Mindjárt megőrülök

hát ha ez a Bridget Jones naplójának a címe, akkor egy ilyen nyaralás során olvasható, közepesen unalmas könyvecske egy béna nőciről. ha nem, akkor nem olvastam.

6. Flaubert, Gustave: Bovaryné

a Bovaryné egyirányú, dekadens, sivár történetében a főszereplő valóban egy frigid picsa, mivel a regény azt ábrázolja, hogy milyen egy frigid picsa egyirányú, dekadens és sivár élete. a kitűött célt kiválóan meg is valósítja, meg ott van a kiváló társadalomkép is.

arra nem emlékszem, hogy magyarul ez mennyire jön át, de ehhez hozzá kell tennem, hogy Flaubert nagyjából a legjobban írni tudó író a francia irodalomban. ezt egy kicsit nehéz átérezni, mert mai szemmel régies a nyelvezete, de tényleg így van.

7. Goethe, Johann W.: Werther szerelme és halála

ezt a könyvet nem olvastam.

8. Hemingway, Ernest: Az öreg halász és a tenger

erre nem nagyon emlékszem, tehát nem gyakorolhatott valami nagy hatást rám. valami olyasmi homályos érzés dereng, hogy arra gondoltam, hogy milyen értelmetlen az ember élete, mert csak rakja bele a kurva nagy melót, aztán nem lesz belőle semmi.

9. Homérosz: Iliász

ezt én is untam, de aztán amikor latinul tanultam, akkor megtanultam értékelni azt, ha valaki megcsinál 200 oldalnyi hexametert. amúgy emlékeim szerint az iskolában az Odüsszeia volt jobban nyomva, és az érdekesebb is volt.

egyébként meg az van, hogy ha mittudomén hány száz évig a klasszikus kultúra ismerete számított műveltségnek, akkor nyilván ebből a körből meg kell ismerkednie a középiskolásoknak néhány alapművel. vagy pedig azt kell mondani, hogy erre az egészre nincs szükség. de akkor úgy a 20. század elejéig el kell vetni az egész irodalmat, mert ugye aki az Odüsszeiából nem tudja, hogy mi az a Charybdis és Scylla, az Berzsenyinál se fogja érteni...

10. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

szerintem ez teljesen jó, kalandos, romantikus, szerelmes, arra nevel, hogy ne légy geci, meg a nemzeti érzés, stb.

ja és emellett Jókainak is zseniális a stílusa.

 

 

na, most egy kicsit meguntam.