H250209162330
K260310172431
Sz270411182501
Cs280512192602
P290613202703
Sz300714212804
V010815222905

Összes blogok

2010/04/06

de annyi azért mégiscsak kikívánkozik belőlem, hogy két hete szakítottam a nőmmel, ő erre annyit mondott: Úristen. De aztán rájött, hogy az sem segíthet ezen a dolgon, úgyhogy közös beleegyezéssel kinyiffantottuk a kapcsolatot. Persze azért biztosra mentem:

 

- Te is így vagy vele, mármint szerinted is kapáltak ennek?

- Hát ja.

- Biztos?

- Hát ja.

- De egész biztos?

- Szakítsunk már, baszki!

 

Nem passzoltunk össze. Szerintem túlzottan is antidrogosnak tartott ( pedig azért... )  Most a gimi legnagyobb dílerével jár. Vagy repül, ki tudja. Arra sem emlékszik, hogyan jöttek össze. Pedig hányszor mondta régebben, hogy nem ér rá, tanulnia kell. Talán orvos lesz, mindig ezt mondta.

Kulcsszavak:

2010/03/05

Feng shui

Döntöttem, rendet csinálok és nem is akárhogy. Szigorúan a feng shui szabályai szerint. Úgyis itt a tavaszi nagytakarítás ideje, hát rajtam ne múljon, hogy az a csí rendesen áramoljon idebenn. Persze kíváncsi is vagyok, hogy lesz-e valamilyen változás, mert nem igazán hiszek benne, de hátha...

Ez olyan mint, mikor a szőke nő mondja: Igaz, hogy drága ez a reinkarnációs hipnózis, de hát egyszer élünk! (szakállas vicc tudom, de nekem tetszik)

 

 

 

 

 

 

 

 

2010/01/15

ma elköszöntem barátnőmtől, ő is hazament és én is, szóval külön élünk. Vasárnap meg elvileg egy hónapja fogunk külön élni, esélyes, hogy addig nem csinálok semmi bunkóságot, szóval gondolkodtam, mivel kéne ünnepelni ezt a hónapos fordulót.

 

Először úgy voltam vele, hogy szedek neki virágot itthon, na hát rövid úton kiderült, hogy tél van, január, szar se nő... 17-e az vasárnap, hogy ráncigáljak egy kis szál virágot végig egy túlzsúfolt buszon, anélkül, hogy egyetlen szirma se essen le. 

Lehet csoki lesz ebből, az úgyse olvadhat el...

 

világrendítő probléma.

Kulcsszavak:

2009/12/20

juhú, juhú, van barátnőm, és ezt le is kell írnom még ezerszer, hogy

 

 

VAN BARÁTNŐM és ÁGINAK HÍVJÁK és 

 

 

ez egy nagyon jó érzés, nem mintha nem jutna minden ujjamra vagy száz csaj, de basszameg, van barátnőm, egy igazi, nem gumiból van, nem két dimenziós, nem szerepel pornófilmekben, tisztára élő és nagyon jó illata van és nagyon szép, kedves és aranyos és addig nem nyugszom, míg egy szonettkoszorút nem írok hozzá.

 

 

 

Szóval ezt leírom, olvassa mindenki, ez egy felemelő érzés, ami persze idővel bizonyára el fog múlni, mert valamelyikőnk úgyis elszúrja, éljen az optimizmus, addig viszont jól akarjuk érezni magunkat... ráadásul téli szünet van pár órája, és nagyon messze lakik innen, de úgy vettem észre, hogy eléggé sajnálja, hogy most két hétig nem fogunk találkozni... basszus, két hét, ez eléggé rossz, az msn meg személytelen dolog,  de direkt befújattam a sálamat a parfümjével, és most az egész szobám Ági-illatú és ez tudom, hogy gyerekes, de december 17 óta úgy érzem magam, mint aki be van bszva, pedig annak ellenére, hogy évzáró bulizós hét volt, alig ittam valamit, most mégis szédülök és tekeregnek a hasamban a valamik, és ahogy ezt írom, izzad a tenyerem és tudom, hogy most sokan hülyének néznek, meg irigyelnek, és legyintenek, hogy elmúlik, mégis azt mondom, hogy van barátnőm, és Ági, és annyira szépséges, hogy az valami hihetetlen, százszor jobbat találna nálam, de komolyan, és valahogy mégis velem jár, és tényleg járunk, hihetetlen. És most minden más, pedig minden ugyanolyan, és messze van, de legalább itt a sál a nyakamban, nála meg ott a maci, amit tőlem kapott az én parfümömmel, és jaaaajjjjjj....és Kosztolányi Dezső jut eszembe, mert ilyen szépeket írt, hogy

 

" ... a lelke párna, puha selyemkendő.

Meséskönyv a szeme.

Halkan beszél, csak nékem, soha másnak.

Egy lány, ki én vagyok. Hozzám hasonló.
Különös, titkos és ritkán mosolygó.
Az éjbe néző. Fáradt. Enyhe. Csendes.
Csak széttekint és a szobánkba csend lesz... "

 

és azt még nem is említettem, hogy anya elveszíti az állását január 1-től... 

Kulcsszavak:

2009/11/05

Megpróbálkozom a visszatéréssel, hátha sikerrel járok...

 

Jó régen nem írtam már semmit. Nagyon sok gondolat fordult már meg a fejemben, amit kidobnék a jóöreg sarok (nem) közösség elé, csak hogy véleményezzétek.. Most túl hirtelen jött az ötlet, hogy újra belevágok, így csak egy kérdés jut eszembe:

Ha az etikett szerint, amikor egy hölggyel lépsz be egy kocsmába, a akkor neked kell elöl menned (férfi), hogy ha bent bunyó van, akkor a repülő széket te háritsd, ne pedig a párod. Emellett, ha a lépcsőn mentek, akkor is a férfinak kell alul mennie, hogy a kisasszony rá essen, ha megbotlik, és ne neki fájjon jobban. De mi van akkor, ha a kocsma az utca szint fölött van, és lépcső vezet fel hozzá?

Ez a kérdés réóta motoszkál bennem, de igérem lesznek ennél igéretesebbek is.. :) 

2008/12/04

Lakat a kézre :D

Miután ily nagy vihar kerekedett egy számomra ártatlannak tetsző kis írásból, úgy döntöttem, hogy visszafogom magam és nem hozok át egyelőre több ilyes jellegű íráskát, mert még a végén asziszik, valami perverz asszonyállat vagyok, kézben ostorral, hetykén, oszt majd jól nézhetek én itten. :D

 

Szóval a következő eresztés egészen más lesz, régi írás ez már nagyon, talán az első amit kipakoltam a fórumra. Egy kedves olvtársnő ihlette anno. :)

 

Kis mese egy nőről

 

Kellemes kis lakásban élt a nő. Bárki bement hozzá az volt az első ami eszébe jutott róla, hogy olyan kis takaros. Maga a lakás eléggé kicsike volt, tartozott hozzá egy parányi erkély is, nem állt többől mint egy nappaliból, aminek egyik sarka a konyha és az étkező szerepét is betöltötte, meg egy hálószobából. És persze az elengedhetetlen fürdőszoba-wc kettősből.
A kerek étkezőasztal mindig meg volt terítve két személyre. A fehér, csipkeszegélyes, vasalt abroszon két tányéralátét – szamócás –, azon két tányér, középen sütemények, ibolyadíszes teáskanna, benne illatozón gőzölgő tea. A tányérok mellé kikészítve a szintén ibolyás csészék, kis edénykében valódi citromlé és a cukor. Még barnacukor pálcikák is voltak A pulton kávéfőző, amelyhez két csésze tartozik. A kis asztal közepén mindig friss virág. A pult sarkában tejüveg burájú rézlámpa szolgáltatta a fényt a beszélgetéshez. Kellemes, otthonos hangulatú volt ez a kis sarok.
De a lakás legnagyobb attrakciója a hálószoba volt. Hatalmas franciaágy uralta. Gyönyörű, hívogató ágytakaróval volt letakarva. Igazi selyemből. Madarak és virágok, kuszán indázó növények díszítették. Az ágy fölött kissé pajzán festmények egy üvegpolcon, mellette aprócska figurák, az éjjeliszekrényen füstölő. A fal színe sem volt hétköznapi. Mintha a megtestesült bujaság ömlött volna ki rá festék formájában. A hálószoba függönye is csodálatos volt, kézzel szőtt, nehéz anyag, vastagon a padlóra omolva. Aki egy pillantást is vetett a hálószobára meg lehetett győződve róla, hogy itt aztán minden az érzékiségről szól, a szerelemről, a beteljesült vágyakról. Már a puszta látványával megindította az emberek fantáziáját. A kolléganők – akik néha vendégei voltak egy teára – szinte elszégyellték magukat, hogy be mertek tekinteni a szentélybe, amikor a háziasszony megmutatta nekik a lakást. És irigyelték ezt a szenvedélyes szerelmet, ami a nőt a párjához köti. Igaz, a férfiról sohasem hallottak, de ez csak fokozta a varázst.
Aztán leültek a kis asztalhoz, megitták a teát, csipegették a süteményt. Csevegtek kicsit, amolyan női dolgokról. Hazaérkezvén pedig megpróbálták újra elcsábítani a férjüket és elgondolkodtak egy új ágyterítő megvásárlásának, valamint a festetésnek a szükségességén.
A nő pedig a vendégség végeztével leszedte az asztalt és elmosogatott. Elpakolt mindent a konyhaszekrénybe. A maradék aprósüteményt fémdobozba zárta. Benyúlt a hűtőbe és kivette a rúd párizsit. Jó vastag szeleteket vágott, egészen pontosan hármat, majd a szeleteket kockákra aprította. Formás, egyenletes kockákra. Berakta egy kis tálkába és kiment az erkélyre vele, hogy odaadja az egyetlen férfinak, akit valaha a lakásába engedett: a szomszéd elhízott, lusta, fekete kandúrjának.

2008/12/03

nő, zene

Kulcsszavak: zene

2008/11/29

 


(Tovább...)
Kulcsszavak: zene

2008/09/27

jesszusom... megtaláltam a tökéletes nőt tegnap.... Jól néz ki és hihetetlenül aranyos:)
Kulcsszavak:

2008/03/01

fáj, azt hiszem nagyon, nagyon.azt hittem ez valami biztos, valami , valaki aki mindig ott lesz, mert ő mondta, és én elhittem, olyan sokára, és olyan nehezen, és mint egy lufi kipukkant az egész, és belül nem maradt semmi, csak egy nem, egy nem, ami korábban veled akarok görögországban élni, szeretném, ha te lennél a gyermekeim anyja, te vagy az. nem nem én vagyok, de én nem is hittem volna, de a fülembe lett súgva, és eltelt egy hónap, kettő, három, és megdobbant az a ketyere odabent, és kezdtem bizni, szeretni, odaadni magam, a lelkem, most meddig, mint egy darab összegyűrt papír, én heverek a földőn, mert kihúzták alólam a széket, és mit kezdjek ezzel? hová tegyem?hogyan szabaduljak meg mindentől?mikor? ja nem vagyok hülye, tudom, az idő, de igazából szarok bele, mert ha 2 hónap múlva már jobban is érzem magam, akkor is szar. visszacsinálnám, mert ez becsapás, lehet az ő önbecsapása, de nekem fáj így, engem ért ilyen hirtelen, ő átgondolta, én megtudtam. az élet fasza, én meg elrakom a barátaim mappából az anno mappába a képeit, elteszem egy sötét dobozba a papírvirágot, és a kisautót, a láv' levelét visszakapja, mert nem igaz, az agyam meg sajnos nem kompatibilis az erase parancsra, se a szívem, és most én is egy lány vagyok a sok közül, akivel ez megtörtént, így mondhatnánk, h majd úgyis elmúlik, sé elfog, de kegyetlen, és fáj. és gyűlőlök sírni, egyszer elfogy a könnyem, és hideg leszek, vele is, és ez még ijesztőbb lesz, hogy képes az ember erre..hogyan...manapság nincs harc nincs kitartás, ha okos vagyok én sme tartok ki. csak azt mondom, h nem vagyok szerelmes, hagyjuk, de én kitartottam. és most fáj.pont.köszönöm, h ezt leírhattam.

Kulcsszavak: fáj férfi láv