Összes blogok

Amikor az életed bizonyos helyzetei el kezdenek hasonlítani a legszínvonaltalanabb fecsegős-szinglilányos-vásárlós-koktélszürcsölős sztorihoz, akkor meg kell állni (legalábbis nekem) és gondolkozni. 

 

...hogy a hétvégén megismert fickót miért is vitted haza.

...hogy aztán miért vártad hétfőn, hogy randit kérjen keddre.

...hogy aztán mikor felhívott és igent mondtál akkor miért is kötettek ki megint nálad.

...hogy miért ettetek együtt szőlőt és sajtot, majd mosogattatok el a legnagyobb egyetértésben, mintha ezer éve ezt csinálnátok.

...hogy aztán miért is nem hív fel már másfél napja.

...hogy miért is nem hívod fel. 

És ha mindezt végig gondolod, akkor sem kapsz választ saját magadtól csak egy nagy katymaszként zuhan rád minden, mert logikusan nem tudod megítélni.

 

...hogy azért vitted haza szombat este, mert kívántad őt és ő is téged, hát miért is mondtál volna nemet.

...hogy az igazi randit azért vártad, mert jó volt vele lenni. 

...hogy aztán azért mentetek hozzátok, mert későn végeztél a munkahelyeden és nem volt kedved még a város másik felére menni egy vacsi kedvéért, hanem inkább megkérted jöjjön érted, és vásároljatok valamit együtt.

...hogy talán azért nem hív fel, mert dolga van. De ebben valójában nem hiszel. Valójában úgy érzed, hogy soha többé nem fogod látni, de nem akarod elfogadni. Mert szépen lassan ráébredtél, hogy látni akarod őt, mindig.

...hogy azért nem hívod, mert gyáva vagy, nagyon gyáva. 

 

 

Nem vagyok beteg, ami óriási megnyugvás.

 

Szóval történt hogy kb. két hete egy szombati napon a féléves szokásaimnak eleget téve elmentem vért adni.
Tényleg csak a szokásos. Nem volt semmi bajom, nem lettem rosszul és nem ájultam el.
Aztán múlt héten csütörtön kaptam egy levelet a központtól, hogy minél gyorsabban jelenjek meg az egyik ellátó közponjukban (legjobb lenne a Karolina úton) egy ismételet ellenőrzésre, mert valami eltérést találtak a vérképemben a legutóbbi vérdásomhoz képest.

Ma bementem a Karolina útra. Gyomor györcs és hasonlók, mert hát az ember ugye néha meggondolatlan és követ el hibákat, amiket nem kellene. Tehát a betegségek összes lehetősége és vállfaja, valamint azok lefolyása is lepergett a szemem előtt.
Szóval beültem a doki nénihez. Levert a víz stb. Majd közölte, hogy igazából kutya bajom. Minden lehetséges vírust, baktériumot, amitől féltem kiszűrtek és nincsen bajom, de...
... és itt jött a legizgalmasabb része.
Szóval az a helyzet, hogy a szervezetem találkozott valamilyen számára teljesen új dologgal, ami lehetett baktérium, vírus, bármi a levegőben, vagy akár étel, vagy ital is, amivel eddig nem találkoztam. Ez ellen viszont a szervezetem elkezdett ellenanyagot termelni, annak érdekében, hogy ne betegedjek meg tőle. Ez az ellenanyag beépült a vérembe, hogy egy következő találkozásnál már ne legyen problémám és képes legyek ellene küzdeni.
Na már most ennek két vonzata van.
1. Egyrészt nem adhatok többet vért.
2. Ha nekem valaha is szükségem lesz vérre, akkor nagyon kell ügyelnie az orvosoknak, hogy ezt az antianyagot tartalmazó vért kapjam meg (vagy anélkülit), de még véletlenül se olyat, ami az én véremben megtalálható anyagnak a reciproka lenne, mert különben szétesnek a vörösvérsejtjeim.

Szóval most vért vettek tőlem, és megvizsgálják, hogy pontosan mi is ez a dolog, mely faktor más nálam, mint egy átlag embernél. És ha ez megvan, akkor kapok egy kártyát, amit mindig magamnál kell hordanom, hogy nekem ilyenem van, és erre figyeljenek.

Nagyon zajlik az élet körülöttem.

Mindenkivel történik valami.

K.K. szerelmes. Nagyon szerelmes. És én ennek nagyon-nagyon örülök. Remélem most jól lesz egy darabig, vagy akár örökre (ezzel csak az a bajom, hogy semmi nem tart örökké, úgyhogy...)

Hu. kidobta a barátját. Ami szerintem nagyon rendben van. Bírtam ezt a srácot, de valahogyan elkezdett furcsán viselkedni, így jobb lesz Hunak.

S. újra randizik, és egy nagyon kedves lányt talált magának.

G.G. szegény nagyon kivan. Beleszeretett Kr.be, nagyon. Kr. viszont attól félek ezt nem fogja viszonozni, mert még mindig fél egy kapcsolattól, mert még szabad akar lenni a legutóbbi után. De hülye indokokat talál ki, amiket senki nem hisz el neki. Vonzódik G.G-hez, de fél is tőle. Fél mert munkahelyi kapcsolat lenne, és nem akarja, hogy ez befolyásoljon bármit is az életében.

B.-nek lehetőségei vannak. Amiről nekem sokat kellett gondolkodnom. Most már tudom és megértettem, hogy neki erre van szüksége, mert akkor talán jobban fogja érezni magát. Nagyon drukkolok neki, hogy összejöjjön és azt csinálhassa és ott ahol szeretné. 

Én vagyok.

Sokat beszélgetek mostanában G.G.-vel. Levelezek GA-vel Floridából, és hamarosan talán megint erre jár majd.  K.I.-vel együtt töltünk néha egy-egy estét. M-mel nem történik semmi. K.H.-val ma kell beszélnem, hogy szombaton megyünk-e végre moziba, ha már két hete sikeresen lemondta.  M.T.-vel kedden együtt vacsorázunk. 

 

Hát ennyi. 

Zajlik az élet.

Visszajöttünk Prágából már több mint egy hete.

 

B. persze már jelezte, hogy újra meglátogatja a VÁROST (így nagy betűkkel), én meg irigykedem, hogy miért is nem megyek, de nem megyek.

Szeretném, ha B. élete rendben lenne. Ehhez azonban nagyon sok minden kell, és szerintem még ő sem látja az út végét. Tudja, hogy mit akar, hogy mi kell neki, hogy mi az egyetlen őt rendben tartó lehetőség, de túl fiatalnak érzem őt ahhoz, hogy erre tegye fel az életét; igaz azt is tudom, hogy ez egy sokkal bonyolultabb helyzet, mint azt én, vagy bárki más felmérhetné.

 

K.K. újra szingli, de szenved. Ennek ellenére jól érzi azért magát S.-sel, habár nincsenek együtt.

 

S. szakítása után M.-mel nehéz esetté vált. Folyamatosan pörög, ami persze nem igazi baj, csak már nagyon sok amit csinál. Elfáradok tőle.

 

K.H. újra jelentkezett. Tegnap szexről volt szó, csak úgy simán semmi flanc, vagy nagy bevezető nélkül, mert hogy amúgy sem lett volna hozzá kedvem, de persze szokás szerint megint csak a szája volt nagy. (ezt reggel 9-kor is tudtam, de még este 9-kor is akarta), aztán... a többi a szokásos.

 

Hu. jól érzi magát. Sokat bulizik. (Pénteken is elrángatott egy igen jó buliba.) Kedves barátja egyre szimpatikusabb nekem.

 

Én rendben vagyok. Élem az életem, és mostanában az eszemre hallgatok. Néha bejön, aztán rájövök, hogy az adott helyzetben jó döntés volt, de talán másképpen kellett volna döntenem, hiszen én nem veszíthetek.

G. írt. Most hívom. :)

Kíváncsi vagyok.

 

Nos hát a következők történtek mostaná és nagy vonalakban. Baromi régen nem jártam fenn itt, és még régebben írtam bármit is. De ez most nem is tartozik ide.

 

Szóval B. kilépett a cégtől, illetve állítólag közös megegyyezés volt, merthogy így majd mindenkinek jobb lesz, hát baromira nem az, főleg nekem nem, mert kicsit olyan Ő, mintha a nővérem lenne, és egy-egy fél szóból is ismertük egymást.

Aztán B. elhelyezketedett. Örültem. De mint kiderült az MofM-nél nem annyira könnyű, mint azt első látásra hinné az ember, és B. félt, hogy nem fog neki ez menni; így egy röpke hét után kilépett.

Most nincs vele semmi, illetve dehogynem, baromira maga alatt van. Én meg próbálom pátyolgatni a lelkét, már amennyire sikerül. Nem olyan egyszerű eset Ő.

 

A másik nagy eset Hu. Hu. 19 lesz és jelenleg egy 26 éves webdizájnerrel van együtt, ami egyszer aranyos, másodszor szörnyű, harmadszor pedig elgondolkodtató.

Aranyos, merthát Hu. talált valakit magának, aki talál tudja majd kezelni a fene nagy ambícióit.

Szörnyű, mert hát mégis csak 8 év köztük a különbség.

Elgondolkodtató, mert ilyenkor eszembe jut, hogy a kedves aranyos 20-on éveseknek mintha nem kellenének a kedves aranyos 20-on évesek, csak a nem kevésbé kedves és aranyos 30-40-esek, vagy éppen a 10-es éveik végén járók. Hát ezért.

 

A harmadik K.K. Kb. féléve szakítottak Cs.K.-val. Most összejött E.-vel, aki aranyos kedves, és igazából K.K. álma kb. 12 éves kora óta. Igaz kb. akkor találkoztak utoljára 2007 novembere előtt. Szóval most együtt vannak, és mindenki boldog. Kivéve persze Cs.K.-t, aki dühös, mert szerinte rajta nem lehet ennyire hamar túl esni. Pedig de.

Tegnap este azért sikerült mozi után normálisan beszélgetniük egy cignyó erejéig.

 

Aztán ott van S., aki imádja M.-et, de kérdés, hogy M. valóban őt szereti-e még, vagy inkább könnyed kapcsolatba bonyolódna Cs.K.-val. (Megjegyzem vele nekem is sikerült párszor könnyed kapcsolatba bonyolódnom, de magasabb szintre nem helyezném a kapcsolatunkat.)

 

És rögtön jön is K.H., akiről már sokat elmélkedtem ebben a blogban. Nos most újabb randira hívott. Mivel azonban nem hiszek nekik, majd meglátjuk, hogy tényleg akarja-e, és tényleg eljön-e, és ott lesz-e, és egyebek.

 

És végül, de nem utolsó sorban, M. M. sales-es. És azt hiszem ő kell nekem. De őt megszerezni nagyon nehéz, egyrészt félénk, másrészt kapcsolatban él.

 

Szóval mostanság ennyi.

:-)