H2905121926
K3006132027
Sz3107142128
Cs0108152229
P0209162330
Sz0310172431
V0411182501

Összes blogok

2010/03/09

Nyílt levél Dávid Ibolyához

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://bastya.blog.hu/2010/03/09/nyilt_level_david_ibolyahoz

 

Kedves Dávid Ibolya elnökasszony!
 
Örömmel olvasom és hallgatom a rádióban, televízióban, hogy a politikai életnek mára egyetlen igazán színes egyénisége maradt, aki ráadásul még nő is. Igen, kedves Ibolya, Önre gondolok. Megmondom őszintén, hogy már évtizedek óta nem láttam olyan bátor és eredményes pártmunkát, mint amilyet Ön végez, csak azért, hogy a pártja eredeti koncepciójától teljesen eltérő akaratot véghezvigyen.
 
Mostanában azzal kacérkodom, hogy belépek az Ön pártjába, hiszen nagyon sok hasonlóságot vélek felfedezni az Ön és a mi munkamódszerünk között. Lenyűgöző, ahogy a párt  szellemétől tökéletesen idegen két ideológiát próbál meg elfogadottá és helyessé tenni.
 
Amikor Bokros Lajost behozta az MDF-be, megmondom őszintén, hogy egy kicsit meglepődtem. Talán nem is a meglepődés a jó szó erre, hanem inkább az értetlenség. Addig nem is gondoltam volna, hogy a bokrosi politika lehet az MDF számára az egyetlen lehetőség a talpon maradáshoz. De az EP-választások után úgy tűnt, hogy Ön, asszonyom, jó döntést hozott. Egy kicsit olyan volt ez, mint amikor mi annak idején csak egy posztot kértünk magunknak, a belügyminiszterit. A sejtés azonos volt, hogy elég egy fontos poszt (jelen esetben egy ember), aki aztán megforgatja a világot. De úgy látom, hogy Ön ennél többet akart, mégpedig egy új szavazótábort. Csak időközben a bekebelezni kívánt párt már csak nevében létezett, mögötte szavazótábor már nem igazán volt, aki meg ott állt mögötte, azokat sajnálatos módon nem lehet az urnákhoz kényszeríteni.
 
Ha azt mondom, hogy személyi szinten jó döntést hozott drága Ibolya, akkor azt kell mondanom, hogy a liberális párttal történt házasság (vagy eljegyzés, vagy csak vadkapcsolat) bizony nem tartozott a jó döntések közé. Azonban ez hozta meg azt a mérhetetlen tiszteletet, amit én, egy régi elvtárs, Ön iránt érez. Boldogan tapsolva figyeltem, ahogy leszereli a belső ellenzéket, ahogy keményen és már-már Margaret Thatchert idéző akarattal szorítja az öklét a férfiak nyakán, akikről aztán kiderül, hogy tehetetlenek az Ön erejével szemben és sorban hagyják ott a pártot.
 
Jól teszi Ibolyka, hogy fegyelmet és rendet tart, higgye el, hogy az idő Önt fogja igazolni. Most úgy tűnik, hogy egy romhalmazon üldögél, de ha továbbra is ilyen keményen és céltudatosan rombolja le a rombolni valót, akkor ott egyszer egy gyönyörű palota is épülhet.
 
Ehhez kívánok Önnek erőt és egészséget.

Egy őszinte híve

Bástya elvtárs

 

sarok.org