H3006132027
K3107142128
Sz0108152229
Cs0209162330
P0310172431
Sz0411182501
V0512192602

Összes blogok

2010/07/16

Loser 1.3

Sosem lehettem nagyon büszke a főzőtudományomra, de a mai estén sikerült minden eddigi teljesítményemet alulmúlni. Eredetileg egy adag bolognai lett volna a terv, a szósz megvolt, feltettem a tésztát főni, szokás szerint mellette mást is csináltam, aminek meg is lett az eredménye. Szavak helyett sokkal beszédesebb a következő videó:
 
 
Sajnos az igazán nagy lángokról már lemaradtam...
Kulcsszavak: Loser

2009/08/18

Loser 1.2

Komolyan mondom, én tényleg a világ lúzere vagyok. Történt ugyanis, hogy mikor hazajöttem a kis vidéki nyaralásomból, akkor itt várt a villanyszámla, benne egy barátságos kis összeggel, ami kevesebb volt, mint 4000 Ft. Gondoltam is, hogy mennyire jó vagyok, valahogy kevesebbet fogyasztottam - biztos azzal, hogy nyáron a szokottnál többet voltam házon kívül. Aztán most eljött a hónap vége, megint jött egy csekk az ELMÜ-től, a szokásos 5000 Ft feletti összeg, kicsit ráncoltam a homlokom, de azt hittem, hogy korán diktáltam, hát korán is jött a számla. Elmentem, befizettem mindkettőt a többi sárga csekkel, és mikor szortíroztam itthon az igazoló vényeket, akkor látom, hogy nem az én nevem, de még csak nem is a lakás tulajdonosának a neve van a kis papíron. Megnézem jobban, erre látom, hogy a cím stimmel, csak nem 2/18, hanem 1/18 van rajta - a postás hozzám dobta be az alattam lakó számláját, én meg vidáman befizettem. Most komolyan, ha én nem csinálnék ilyeneket, akkor azt úgy kellene kitalálni...
 
Update: mivel senki nem volt otthon végül hagytam a szomszédnak egy levelet, mielőtt elindultam a reptérre, a befizetést igazoló cetlit is mellékeltem, kíváncsi vagyok, hogy válaszol-e, mire visszaérek Németországból.
Kulcsszavak: Loser

2009/07/24

Fatal Error (Loser 9.1)

Szeretek moziba járni, amikor csak tehetem elmegyek olyan filmekre, amelyek akár csak egy kicsit is felkeltik az érdeklődésemet. Ebből következik, hogy néha még nagyon pocsék alkotásokat is sikerül megnézem, ám ez egyáltalán nem zavar annyira, mint például az, hogyha olyan emberekkel kerülök egy terembe, akik egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. Hangosan beszélnek, telefonálnak, eszükbe sem jut, hogy mindezt mások szórakozásának a kárára. Sajnos a mai estén is sikerült kifogni egy párt tőlünk egy székre, amelynek a lány tagja a film közben folyamatosan fennhangon beszélt, és a mozi felénél nem zavartatta magát, felvette a telefonját, és lebonyolított egy majd egy perces beszélgetést, persze még véletlenül sem suttogtva, teljesen suttyó módon, a fickójától még azt is megkérdezve, hogy mit nézünk, hogy pontosan tájékoztathassa a vonal másik végén lévő egyént. 
 
A telefonálás persze már a leány párját is zavarta, aki be is szólt valamit, mire a kedves teremtés hangosan elkezdte lehordani a srácot, hogy neki ne magyarázzon. Ekkor telt be nálam a pohár és odaszóltam, hogy most már jó lenne ha befejezné, mert mi néznénk a filmet. Megrökönyödésemre a hölgy nem elhalgatott, hanem még neki állt feljebb és elkezdett nekem észt osztani, mire hülye fejjel ismét visszaszóltam, hogy most már tényleg ideje lenne csendben maradni. Nah, erre megint jött a riposzt, hogy nem is beszélnek a filmben, ne pofázzak neki. Erre ingerülten egy "kussolj már" hagyta el a számat, amire ő már a pasin áthajolva magyarázott. Ekkor hagytam el magam egy pillanatra és olyat tettem, ami még így a sokadszor visszagondolva is megdöbbent: fogtam a (már üres) kólás poharamat és egy "most már elég legyen" szisszenés kíséretében nemes egyszerűséggel hozzávágtam. Szerencsére a köztünk ülő pasija mindkettőnknél jóval okosabb volt, így a csajt helyre tette, nekem meg megmondta, hogy ez egy kicsit már sok volt - és ez ügyben nem nagyon tudnék vitatkozi vele.
 
Őszintén szólva teljesen hülyének tartom magam az esettől, eleve nagy lúzer voltam, hogy szóváltásba keveredtem a film közepén, az meg még külön dühít is, hogy ennyire elkapott az indulat és gyakorlatilag önkontroll nélkül cselekedtem, meglehetősen szánalmasnak érzem magam tőle. Tanulságos kis este volt a mai, bizton állíthatom, hogy nem ez volt életem legszebb önismereti pillanata - úgy tűnik kicsit több feszültség van bennem, mint ahogy én azt sejtettem, és a jövőben oda kell figyelnem, hogy ne kerekedjen felül rajtam az indulat. Mindenki másnak pedig itt az intő példa, miszerint velem moziba járni nem teljesen veszélytelen "üzem".
Kulcsszavak: loser

2009/07/13

Hogyan nem lett adókártyám... (Loser 8.1)

Hol volt, hol nem volt, megesett egyszer, hogy elhagytam a pénztárcámat, amiben jó szokáshoz híven benne volt minden személyes és hivatalos iratom. Telt-múlt az idő, és szépen pótolgattam a dolgokat. Lett megint személyim és lakcímkártyám, jogosítványom, meg ami kell. Csak a betegkártya és az adókártya nem akart pótlódni, mivel ezek beszerzéséhez el kellett volna hagyni a székesfővárost. Igenám, de az adókártya pont az az irat, ami ritkán kell, de akkor nagyon, így egy nap elhatároztam, hogy most aztán megszerzem, lesz ami lesz. Fel is mentem az Internetre, ahol a hivatalos információk azt sugallták, mégsem kell elmennem egészen Heves megyéig, hogy pótoljam a kis plasztiklapot. Ezen felbuzdulva le is töltöttem egy nyomtatványt, vettem megfelelő összegű illetékbélyeget, majd ellátogattam a XIII. kerületi APEH irodába, ahol végül kiderült, hogy sokkal jobb lenne, ha a bejelentett lakóhelyemhez legközelebbi kirendeltséget keresném fel a problémámmal.

 

Na mondom,ha már idáig eljutottam, akkor tényleg nem állok meg, kivártam a megfelelő alkalmat és hazalátogattam szülővárosomba, hogy pontot tegyek az ügy végére. Annak rendje és módja szerint kivártam a két órás soromat, és mikor végre az én számom jelent meg a kijelzőn, arcomon boldog mosollyal léptem be a bürokrácia burjánzó dzsungelébe. Odabenn nem más fogadott, mint egy letűnt kor szelleme, ugyanis a csinosnak és kedvesnek messziről sem nevezhető hölgyemény köszönés és anélkül, hogy a kezébe vette volna a nyomtatványomat, csak annyit mondott:

- Ez így nem lesz jó.

 

Néztem egy picit bután, s ez végül ez arra sarkalta a tetovált szemöldökű boszorkányt, hogy elmagyarázza nekem a dolgok állását. A probléma lényegét az adta, hogy nekik nem jó az Interneten meghirdetett illetékbélyeges módszer, csekken kellene befizetnem a nyamvadt 2200 Forintot és akkor minden a helyén lesz. Szóval ad nekem csekket, postán befizetem, visszajövök, megint számot tépek, várok pár órácskát és ha még ma beférek az ügymenetbe, akkor máris közelebb vagyok a kívánt dokumentumhoz. Mikor ezt elmesélte, már csak egyetlen kérdésem volt:

- Ugye viccel?

 

Mivel a válasz nemleges volt, sóhajtottam egy nagyot és felálltam, majd ugyanezzel a lendülettel távoztam, magamban elkönyvelve, hogy lelkesedésem az adókártya megszerzését illetően ismét porrá zúzódott a bürokrácia bástyáin.

Kulcsszavak: Loser Mindennapok

2009/05/15

Loser 7.1

Tudvalevő, hogy nagy rajongója vagyok a Coca Cola nevű szénsavas üdítőitalnak, s amikor tehetem, fogyasztom. A munkából hazafelé be is ugrottam a ház alatt lévő közértbe, ahol némi étel alapanyag mellett egy kétliteres kiszerelésű üveget is vettem a fent nevezett üdítőitalból. Semmiféle táska nem lévén nálam, a kezemben cipeltem fel mindent a másodikra és az ajtónyitást követően olyan szerencsétlenül tartottam a csuklóm, hogy a kóla egy pillanat alatt kipottyant az ujjaim közül. Az üveg Murphy törvényeihez híven kupakkal lefelé ért földet, és az ütésnek és a flakonban uralkodó nyomásnak köszönhetően a kis piros tető elpattant, a nedű pedig slag módjára szórta be az előszobaként is funkcionáló konyhát. Jutott szép mennyiség a falra, a székekre, az asztalra, a konyhpultra és természetesen a két liter pillanatok alatt beterítette az egész padlót. Szerencsére egy korty azért maradt az üveg alján, amit azon nyomban be is nyeltem a nagy ijedtségre.
 
Utóirat: Esküszöm, fel akartam én mosni a hétvégén, nem volt szükségem semmiféle külső indíttatásra.
Kulcsszavak: Loser

2009/04/21

Fúróblog (Loser 6.1)

Ma a szokásosnál is korábban megpattantam a melóból mert tökéletes volt a csillagok állása: van fúróm, megvannak a polcok, a képek és még azt is megtudtam, hogy az új lakásban hol lehet nekimenni a falnak és hol nem. Nem is pazaroltam az időmet, hazaértem, rákészültem és megindult a fúrás. Összesen nyolc lyuk. Egy-egy a képeknek és három-három a polcoknak. Igazából nem tudok nagy nehézségekről beszámolni, hiszen egy olyan falnak estem neki, amelyben egy fia tégla sem volt. Ez egyrészt jó, mert pillanatok alatt megvoltam, másrészt rossz, mert a polcok nem nagyon terhelhetőek és csak imádkozni tudok, hogy egyszer ne arra ébredjek, illetve arra érjek haza, hogy az egész kiszakadt a falból. A képek ügyében nem félek, de azért a polcok miatt még egy hétig biztos izgulok majd (pedig csak DVD-k és játékok vannak rajtuk...), ennyi idő után csak nem adják meg magukat...
 
Szóval a fúrás nem volt egy komoly menet, ellenben sikerült hoznom a béna formámat. A falra pakolás előtt sikerült összeroppantanom az egyik képem üvegfelületét, így mehettem az OBIba venni egy újat. Vettem is. Egy "rosszat". Persze ez csak a vásárlást követően futott át az agyamon, mikor már régen késő volt. Kicsit reménykedtem ugyan, hogy nem vagyok ilyen hülye, de hazaérve kiderült, hogy mégis: 60x80-as helyett 100x70-eset vettem. Káromkodtam egy kellemeset, majd cipő vissza és ismét irány az OBI - ilyen vagyok, ha valamit elhatározok, addig nem nyugszom, amíg olyan nem lesz, amilyennek szeretném. Ennek köszönhetően most kint van két ugyanolyan kép a falon, de emellett imádkozhatok, hogy a polcok a helyükön maradjanak, és kereshetek egy jó nagy képet, hogy az új képkeretem se hiába álldogáljon a sarokban...
Kulcsszavak: Loser

2008/10/31

Loser 5.1

Tegnap annyira zsúfolt volt a nap, hogy már azt sem volt időm megírni, hogy mennyire hülyére vettek a délután folyamán. Mentem ugye a Fallout 3-ért a shopba, és ezalatt sikerült legalább kétszer bőrig áznom, így mikor visszaértem az irodába már nem volt kedvem harmadszor is kimenni a zuhogó esőbe, így a kajarendelés mellett döntöttem, hogy  csillapítsam a mind erősebbé váló étvágyamat. Szokás szerint a netpincéren keresztül igyekeztem ételhez jutni, és találomra választottam egy vendáglátóipari egységet, ahol volt házhozszállítás. Egy 32 centis pizza és egy liter kóla. Jó egy óra múlva jött is a futár, épp egy cikket szerkesztettem, marha éhes voltam, na meg teljesen naiv, ugyanis mikor a futár azt mondta, hogy kilopták a kólát a kocsijából, akkor én azt simán elhittem. Persze mondta, hogy leszalad a közértbe, vesz egyet és azonnal itt is lesz. Én hülye, mivel alig vártam, hogy ehessek és folytathassam a munkát, igent mondtam, fizettem és még borravalót is adtam a gyereknek. Gondolom a címből kitalálható, hogy a liter kólám azóta sem érkezett meg...
Kulcsszavak: Loser

2008/07/31

Loser 4.1

Én ma nem akartam felmosni. Mosogatni és kimosni viszont igen. Hazaérvén a munkából erőt is vettem magamon és nekiláttam a feladatoknak: miután a konyhából eltűnt minden piszkos edény, fogtam a szennyes első adagját és bedobtam a gépbe. Mr. Hajdú készségesen végezte a dolgát, de nem gondoltam volna, hogy így megsértődik rám. Miközben ugyanis ő a második adagon csámcsogott, én bőszen nekiálltam játszani a Guitar Hero 3-al. Biztos túl hangos volt a rock és ez nem tetszett neki, s hogy ezt az értésemre adja, kivágta az elvezető csövet a kádból. Persze én ezt nem hallottam, tovább nyomkodtam a "húrokat". A csengőt azonban már meghallottam, és két centi vízben tapicskoltam el a bejáratig, ahol az alsó szomszéd fogadott, némileg morcos ábrázattal. Nagy mentegetőzésbe fogtam, majd nekiestem a katasztrófaelhárításnak. Én ma nem akartam mosni, de miután összelapátoltam három vödör vizet, azért csak végigszaladtam szinte az egész lakáson - most ragyog minden én pedig tiszta kosz vagyok. Persze a történet úgy lenne kerek, ha minimum elmegyek itthonról a mosás ideje alatt, vagy ha éppenséggel mindeközben még ki is zárom magam, de hát ekkora lúzer azért még én sem lehetek...
Kulcsszavak: Loser

2008/06/30

Loser 3.1

Egész nap úgy szaggatott a fejem, mintha legalábbis fizetnék érte, így hazaérvén a melóból bevackoltam magam az "ágyba" egy képregény és egy kávé kíséretében, s ez utóbbit annak reményében fogyasztottam, hogy majd áldásos hatásának köszönhetően elmúlik a konstans lüktetés a homlokom mögött. A számításból csupán az maradt ki, hogy elég hebehurgya vagyok és az "ágy" sem egy stabil környezet, így öt perc után egy váratlan mozdulatnak köszönhetően heves szitkokban törtem ki, miközben a kávé szétfolyt az ágyneműn és a testemen. Reflexeim nem a régiek, ennek köszönhetően sikerült a paplanra és annak huzatára egy hatalmas foltot varázsolnom, s ezen esemény fényét csak az emeli, hogy éppen a hétvégén mostam illatosra őket. Mostanra Mr. Hajdú már zúg, jómagam pedig abban bizakodom, hogy a mosást nem szívlelő paplan hamar elveszti majd a hirtelen kölcsönzött kávé aromáját, lévén alvást produkálni ilyen illatfelhőben nem a legkönyebb. Persze a történet úgy lenne kerek, ha az említett képregényt (Jodorowsky - Gimenez: Metabárók kasztja) is szétáztatom a fekete levessel, de hát ekkora lúzer azért még én sem lehetek...
Kulcsszavak: Loser

2008/06/25

Loser 2.1

Lehet le kellene feküdnöm, mert ez a mai nem az én napom. Hajnalban órákig utazgattam, mert csak hazaérve vettem észre, hogy a szerkesztőségben maradt a lakáskulcsom. Most délután kimentem a boltba, hogy főzzek magamnak valami étket, s mikor hazaértem, rendberaktam a konyhát a feladatok előtt. Kivittem a szemetet is. Tudni kell, hogy a lépcsőházból nyílik még egy ajtó a gangra, és utánna jön csak a bejáratom. A ledobó a lépcsőházban van - én meg, ahogy azt kell, hagytam, hogy becsapódjon a nagy fémajtó mögöttem. Természetesen most senki nem volt itthon az emeleten, így hiába csöngettem. Negyven percet szobroztam kinn, mire jött a szomszéd néni. Persze a történet úgy lenne kerek, ha legalábbis estig nem jön egy lélek sem és ha ráadásként még a főzést is elkezdtem volna a szemétkivitel előtt, na de ennyire azért én sem lehetek lúzer...
Kulcsszavak: Loser