Összes blogok

Csütörtök, péntek egész nap nem volt áram. Karbantartás miatt. Hát mit mondjak elég frusztráló érzés. Persze nem azt mondom hogy elvonási tünetek, de a régi beidegződéseken nem lehet változtatni. Értem itt ez alatt, hogy az ablaktalan WC-nkben sötétben végezni a dolgot csak egy dolog, de amikor kijövök a kapcsolót ugyan úgy lekapcsolom mint ha lenne áram és világított volna a körte. 

Pénteken aztán már két házzal lejjebbről hallottam, amikor az ott lakó nő kiabál a szomszédjának, hogy van áram most már tudok főzni. Tehát ők még jobban szivatón voltak, a tűzhely sem működött. Mi legalább tudtunk ételt melegíteni. 

Revolution! Átérzem

Bluetooth headset. Tűzd a hajadba. Imádom :-) – with SE MW600

Furcsa volt ez a mai nap. Szombat-hétfő. Azt gondolná az ember, hogy ha már el van rendelve, hogy munkanap, akkor szépen megy mindenki melóba húzni az igát. De ahogy láttam, nem sokan voltak azok, aki tényleg dolgoztak. Csak ezért teszem ezt szóvá, mert kiszúrás azokkal szemben akiknek rendes munkanap szerint kellett végig dolgozni ezt a pangós napot.

 

Suliba is pangás volt, de órán azért sokan voltak. 

És furcsa dolog történt. Előadó bácsitól kaptam egy csokit, mert hozott be demonstrációs eszközöket, és mivel elöl ültem és nekem adta oda, és én tudtam tovább adni... :-)

Itt jegyezném meg, hogy bár egy gyerek is gyerek, azért az élet nagyságrendekkel lightosabb egy gyerekkel, mint kettővel. Ádám fiam ezt a hetet a mamájánál tölti Kisbéren, mert hogy őszi szünet van, úgyhogy hajlandó voltam őt pár napra bérbe adni a nagyinak. Hétfőn este hagytuk őt ott, és holnap este érkezünk hozzá. Mindamellett, hogy a csajos napok nagyon vidámak és kettesben lenni Lénuszkával az felér egy tengerparti nyaralással, ami a kikapcsolódás szintjét illeti, azért be kell vallanom, hogy a fiam hiányzik. Nagyon fura, hogy nem zsezseg itt állandóan, hogy nem hisztizik, nem kedveskedik, nem bújik, nem inzultálja Lénuszt (aki szerintem ezt nagyra értékeli), és nem csacsog nekem aranyosságokat. Szóval ambivalens érzés ez az egy gyerekes dolog nekem. Azt is be kell vallanom, hogy amióta Ádám megszületett, nem voltak ennyire könnyed napjaim itthon. Mikor ő ekkora volt, mint most Léna, akkor Lénával már bőven terhes voltam, ami azért testileg nem ugyanaz, mint így. Szóval egy 14 és fél hónapossal, aki ráadásul Léna, tehát egy eléggé könnyen kezelhető kis lény, fáklyásmenet a mindennapi élet. El is határoztam, hogy nem csinálok semmit ezekben a napokban, csak élvezem az életet. Nem főzök, nem próbálom behozni az elmaradt takarítást, lazán szarok bele az egészbe, és csak sétálgatunk meg játszunk Lénusszal naphosszat, és ezt legfeljebb arra az időre vagyok hajlandó abbahagyni, amíg elolvasok vagy 3 újságot és amíg alszom. Természetesen délután is :) Ehhez tartottam is magam, és elárulom, hogy nagyon jót tett! Az elmúlt időszakom amúgy is a feltöltődésről szólt. Úgy jött ki a lépés, hogy a múlt héten és azt azt megelőző héten egy csomószor elmentem itthonról esténként (mozi, nőparti, bulizás, csajos este, jóga), hétvégén kirándultunk Gáborral kettesben a Bakonyban, tegnap este lementem az edzőterembe, aztán még megnéztünk egy filmet is, szóval csupa olyan dolog volt, ami ekkora "töménységben" már vagy három éve nem történt velem, és most úgy érzem magam, mint akit kicseréltek. Energikus vagyok, a gyerekekkel végtelenül türelmes, Férjbe végtelenül szerelmes. Olyannyira pörgök, hogy elkezdtem karácsonyi ajándékokkat kitalálni, pedig ez nekem sosem szokott menni decembernél előbb :) Sőt, tovább megyek, VAN KEDVEM VASALNI!

 

Vannak ilyen áldott időszakok, mikor úgy érzem, hogy minden a helyén van az életemben. Tartson ez jó sokáig!

Ígérem, soha többet nem biciklizek át locsolókocsi járdát mosó szökőkútján gyorsan részegen.

Ma egészen széles spektrumú információkat gyűjtöttem össze.

- tanultam a tudományszociológia dolgozatomra,

- utánanéztem az otthoni tanítás lehetőségeinek és módjainak

- letöltöttem néhány könyvet

- utánanéztem nyújtógyakorlatoknak és futótechnikáknak

- sétáltam egyet ebben a gyönyörű nyári krakkói vasárnap délutánban, és közben feltöltődtem napfénnyel és gyönyörűséggel.

- valamint közben mindig próbáltam visszaülni a tananyaghoz.

...mindazonáltal szeretem az ilyen okos napokat.

amikor nem kellett volna felkelni, hanem egyszerűen átaludni.

:(

MSN beszélgetés

Fiú: és mit csinálsz így munkaidőben?

Lány: épp ebédeltem, de amúgy dolgozom

Fiú: dolgozol? akkor ilyen komoly nő lettél?

Lány: igen, dolgozom, és ha a munkától lesz komoly az ember, akkor úgy néz ki az lettem :)

Fiú: kedvelem a komoly nőket...

Lány nem válaszol semmit, 5-10 perccel később

Fiú: örülök, hogy jól vagy. megyek keresek kvt.

Annyi ismerős, jóbarát született szeptemberben, hogy egyik szülinapi buliról kell a másikra menni, hihetetlen :) És ez a munka rovására fog menni, ha így marad :) Még szerencse, hogy péntek van :)

Amúgy érdekes, hogy ennyi a születésnap szeptemberben. Szeptember a 9. hónap. Ha visszaszámolunk kijön, hogy a fogantatás karácsony és szilveszter környékén lehetett. Végülis mikor máskor, mint ünnepek alatt, mikor együtt van a család, nincs munka, mindenki ráér... :)

Állítólag sok a születésnap tavasszal is, az pedig a nyaralásokra és nyári szabadságokra vezethető vissza :)

de csak holnaptól, ma még egy hatalmas alvás. :)

Jó volt nagyon távol lenni, történt sok sok csudijó és rengeteget pihentünk.

És holnaptól feltöltődve jöhetnek a dolgos hétköznapok.