Itt jegyezném meg, hogy bár egy gyerek is gyerek, azért az élet
nagyságrendekkel lightosabb egy gyerekkel, mint kettővel. Ádám fiam
ezt a hetet a mamájánál tölti Kisbéren, mert hogy őszi szünet van,
úgyhogy hajlandó voltam őt pár napra bérbe adni a nagyinak. Hétfőn
este hagytuk őt ott, és holnap este érkezünk hozzá. Mindamellett,
hogy a csajos napok nagyon vidámak és kettesben lenni Lénuszkával
az felér egy tengerparti nyaralással, ami a kikapcsolódás szintjét
illeti, azért be kell vallanom, hogy a fiam hiányzik. Nagyon fura,
hogy nem zsezseg itt állandóan, hogy nem hisztizik, nem
kedveskedik, nem bújik, nem inzultálja Lénuszt (aki szerintem ezt
nagyra értékeli), és nem csacsog nekem aranyosságokat. Szóval
ambivalens érzés ez az egy gyerekes dolog nekem. Azt is be kell
vallanom, hogy amióta Ádám megszületett, nem voltak ennyire könnyed
napjaim itthon. Mikor ő ekkora volt, mint most Léna, akkor Lénával
már bőven terhes voltam, ami azért testileg nem ugyanaz, mint így.
Szóval egy 14 és fél hónapossal, aki ráadásul Léna, tehát egy
eléggé könnyen kezelhető kis lény, fáklyásmenet a mindennapi élet.
El is határoztam, hogy nem csinálok semmit ezekben a napokban,
csak élvezem az életet. Nem főzök, nem próbálom behozni az elmaradt
takarítást, lazán szarok bele az egészbe, és csak sétálgatunk meg
játszunk Lénusszal naphosszat, és ezt legfeljebb arra az időre
vagyok hajlandó abbahagyni, amíg elolvasok vagy 3 újságot és amíg
alszom. Természetesen délután is :) Ehhez tartottam is magam, és
elárulom, hogy nagyon jót tett! Az elmúlt időszakom amúgy is a
feltöltődésről szólt. Úgy jött ki a lépés, hogy a múlt héten és azt
azt megelőző héten egy csomószor elmentem itthonról
esténként (mozi, nőparti, bulizás, csajos este, jóga),
hétvégén kirándultunk Gáborral kettesben a Bakonyban, tegnap este
lementem az edzőterembe, aztán még megnéztünk egy filmet
is, szóval csupa olyan dolog volt, ami ekkora "töménységben"
már vagy három éve nem történt velem, és most úgy érzem magam, mint
akit kicseréltek. Energikus vagyok, a gyerekekkel végtelenül
türelmes, Férjbe végtelenül szerelmes. Olyannyira pörgök, hogy
elkezdtem karácsonyi ajándékokkat kitalálni, pedig ez nekem sosem
szokott menni decembernél előbb :) Sőt, tovább megyek, VAN KEDVEM
VASALNI!
Vannak ilyen áldott időszakok, mikor úgy érzem, hogy minden a
helyén van az életemben. Tartson ez jó sokáig!