H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2013/09/09

Gyilkos, gyilkos, gyilkos.

Kiterveltem mindent. Mentem haza a villamoson és elterveztem az egészet. Hogy hova fogok szúrni majd, ha kell. Hogy mennyit kapok érte.

Tudtam, hogy megcsal. Biztos voltam benne.

Minden nap hazamentem és arra gondoltam, hogy másnap megölöm. Csak finomítottam a részleteken.

A szép, fekete haja úszni fog a vérben. A szívébe fogok szúrni. Leülöm érte azt a pár évet. Hirtelen felindulásból volt.

Minden nap azon a kurva villamoson arra gondoltam, hogy épp most engedi ki a pasiját az ágyából, ahol nélkülem basztak. Minden áldott nap. Most csókolja meg, most kikíséri az ajtóig. Irkálgat neki. Minden nap. Azért húzott tiszta ágyat. Azért rakott tiszta törülközőt. Azért főzte a kedvencemet, hogy ne sejtsem. Azért főzte amit nem szeretek, mert nem nekem főzött. 

Péntek volt, bementem a kocsmába mielőtt hazamentem volna. Három sört ittam meg és két keserűt. Legalább el tudott tőle jönni a pasi. Miért az kell neki aki nem szereti? Miért nem vagyok neki elég? Meg fogom ölni.

Hazamentem, felmentem a lépcsőn. Kinyitottam az ajtót. Kinyílt. Már elment. Nem zárta magára, ahogy akkor régen. Vidám volt, nevetett. Biztos jót baszott. Kérdeztem tőle, hogy azért van jókedve? Mondta, hogy igen. Kérdeztem, jó volt? Mondta, hogy igen, nagyon jó volt. Hogy nagyobb az enyémnél a farka? Jobb? Akkor nevetett. Rázta azt a szép haját és villogtatta a szemeit. Meg akart csókolni. Biztos voltam benne, hogy megtette. Tudtam, éreztem. Bementem a konyhába, ahogy elterveztem. Kivettem szépen a fiókból a kést és beleszúrtam a szívébe. Haljon meg. Bele a szívébe. Összeesett. 20 évet is kaphatok. Nem érdekel.

Gyilkos, gyilkos, gyilkos.

Folyt a vér. Annyira folyt a vére, nem akart elállni. Nem halt meg, csak folyt a vére és sikoltozott. Néztem rá, minden csupa vér volt, a pólója, ismerem ezt az érzést, nem fáj nagyon, csak az ember nem érti és lassan távol kerül a világ, már nem is sikoltott. Felkaptam egy konyharuhát és rászorítottam a szívére. Kihívtam a mentőket. Mondtam, hogy megszúrtam, vérzik nagyon. Jöjjenek. Jöttek nemsokára, engem meg elvittek mellőle. Nem halt meg.

Kihallgattak, aztán hoztak ide. Ez nem börtön. Ez a pokolnál is rosszabb. A börtönnél is rosszabb.

Gyógyszereket adnak. Azt mondják gyilkos vagyok.

Gyilkos, gyilkos, gyilkos.

Nem halt meg. Megmentettem az életét. Kiterveztem. Tudom, hogy megcsalt. Lehet, hogy nem csalt meg, de a fejemben biztos voltam benne. Minden mozdulatát tudtam. Láttam, ahogy dug azzal a másikkal.

Gyilkos, gyilkos, gyilkos.

Nem engednek sehova. Teljesen egyedül vagyok, ide látogató se jöhet. Rácsok mindenhol, kamerák figyelnek rám egész nap. Kétszer lehet kimenni cigizni. Nem bírom itt ki. Ez nem a börtön, ez a pokol. Azt mondják skizofrén vagyok. Páran vagyunk itt. Nem lehet kibírni. 

Nem öltem meg. Mindenütt az a sok vér. Pedig láttam eleget. A sajátomat. Magamat is meg fogom ölni, ki kell jussak innen.

Gyilkos, gyilkos, gyilkos. 

Kulcsszavak: gyilkos történet

2008/11/26

Ezt meg szerettem, mert mások szerették

32 éves voltam mikor megismertem. Túl voltam már pár kapcsolaton, egy-két nagy szerelmen, szakításon. Kiégett voltam és kiábrándult. Ő 19 éves volt. Csodásan formás, üde, szinte harsogott a húsa. És úgy nézett rám, mint egy istenre. Nem tudom miért rajongott értem. Fogalmam sincs, tényleg. Tetszett a rajongása.
Az első időkben állandóan dugtam. Annyira vonzott a teste, az illata, hogy képtelen voltam neki ellenállni. Társaságban, liftben, moziban, bárhol. És ő telhetetlen volt. Elég sokáig bírtam én is. Ő meg aztán pláne. Azt utáltam, mikor beszámolt a barátnőinek, hogy hányszor és hogyan csináltuk, olyankor rászóltam. Néha abbahagyta, máskor nem.
Pár hét után összebútoroztunk. Illetve, röhögnöm kell ezen a szón, mert a csupasz, ám tagadhatatlanul formás és kemény kis seggén kívül mást nem hozott a lakásomba.
Jó volt vele lenni. Felvidított, üdítő változatosság volt az előző, korombeli nőimhez képest. Sokat jártunk bulizni, fiatalos helyekre. Ez is tetszett nekem. Mindig is ilyen életet akartam magamnak. Az előző nőmmel is azért szakítottam, mert gyereket akart tőlem, úgy éreztem meg akar láncolni, be akar törni, elegem volt belőle. Azóta persze már van gyereke egy másik pacáktól. De ez nem tartozik ide.
Szóval - elnézést, vehetek még egy cigarettát? - szóval az első időkben nagyon tetszett nekem ez az élet. De aztán elfáradtam. Dolgozni járok, nem bírtam minden pénteken, szombaton bulizni. Vasárnap is jobb szerettem volna kicsit sörözgetni, tévézni. Ő meg mindig menni akart. Meg dugni. Azt én is akartam volna sokszor, de már korántsem annyiszor, ahányszor ő szerette volna. Hajnalban, késő este, munka után, munka előtt... Persze, ő tanult, iskolába járt a lakásomból, igazán nem volt miben kifáradjon, de én dolgozni jártam. Néha olyan voltam mint egy hulla. Elfáradtam, na. Jólesett volna, ha hoz egy sört és kussol, de ő csak mondta, kapacitált, hogy menjünk ide, menjünk oda, nézzem meg, mit vett magának, és hogy az a hülye kispicsa barátnője mit csinált, mit mondott, és mászott rám. Sokszor úgy éreztem le kéne már löknöm. Menjen már a francba, hagyjon már legalább egy kicsit békén. A főztje is pocsék volt, néha azt sem tudtam, mi akar lenni, ami a tányérra kerül.
Meguntam és kész. Fárasztott már. Mondta, hogy akkor majd ő elmegy szórakozni egyedül. Felcsíp egy srácot. Mondtam neki OK. Tegye. Néha tényleg nem bántam volna, csak legyen egy kis nyugtom tőle.
Egyik nap nem akaródzott hazamenni. Csak ültem a kocsmában meló után, bámultam a meccset a tévén, dobáltam be a söröket. Órák múlva szedtem magam össze annyira, hogy elinduljak hazafelé.
Az ágyon találtam. Kisírt szemmel. Nem mozdult, hiába is keltegettem. Valami szart beszedett. Kicipeltem a fürdőszobába, ledugtam az ujjam a torkán. Hányt. Gyűlöltem érte. És mikor jobban lett sírt, zokogott, könyörgött, hogy ne hagyjam el, hogy ő engem szeret, mindig is szeretni fog, ő csak engem akar. És kapaszkodott belém. Úgy éreztem megfojt. Tépett, karolt, mászott rám. Bennem meg éreztem, hogy valami tör felfelé. Utálat volt és menekülési kényszer. Fejtettem le magamról, de nem hagyta. És csak könyörgött és zokogott és mászott és csókolt volna...
És akkor úgy éreztem, muszáj megütnöm. Nem akartam nagyot. Meglepődött a pofontól, de mintha fel sem vette volna. Azt mondta, látja, hogy szeretem, hogy pont ezzel mutatom neki, hogy még érzek valamit iránta. Hogy ő engem akkor is imád, hogy üssem csak nyugodtan, ő engem akar így is. Mindig és örökké. És akkor tényleg elöntötte a szar az agyamat. Ütni kezdtem, hogy fogja már be a száját, kussoljon már végre, legyen már vége, legyen csönd, másszon már le rólam. És akkor egy idő után tényleg csönd lett, nem mozdult már. Akkor éreztem, hogy fáj a kezem. Lezuttyantam mellé a kőre. Olyan fáradtság vett erőt rajtam. Ültem csak mellette. Bambán, kábán.

Hát így történt. Nem tudom mennyi idő telt el, mire kihívtam a mentőket. A többit meg már tudja. De higgye el, nem akartam.
Adjon még egy cigarettát.

 

2007.12.31.

Kulcsszavak: gyilkos szex történet

2007/10/16

Gyilkosos

 

 

Nincs kedve esetleg egy pár embernek hosszú lefutású e-mailes gyilkososat játszani?? Egyszer volt ilyen a iwiwen (amikor még i nélkül volt), sajnos már fogalmam sincs kikkel játszottuk, csak indított valaki egy topikot, abban voltak a játékszabályok, aztán e-mail címet cseréltünk és amikor megvolt a 10 fő játékos, indult a játék.

Ha jól emlékszem az volt a felosztás, hogy van egy játékmester, aki randomra kijelöli ki a gyilkos és ki a rendőr, a többiek a natúr ártatlan városlakók vagy ilyesmi, minden nap megy az emailezés, és minden éjjel megölnek valakit. A lakóknak szervezkedni kell a rendőrrel, hogy minél hamarabb rájöjjenek ki a gyilkos, és minél kevesebben haljanak meg (a halottak természetszerűen kiesnek a játékból).

 Az az izgi a dologban, hogy asszem csak a játékmester tudja, hogy ki a rendőr és ki a gyilkos, őt lehet ugyan nyaggatni, hogy valamit mondjon már, de ha jól emlékszem egyenes választ nem adhat, csak legfeljebb igennel vagy nemmel válaszolhat a kérdezőnek, és egy nap csak egy kérdést tehet fel minden egyes kérdező.

 Ha valaki netán tudja hogy is kell ezt pontosan játszani, nagyra értékelném, ha megosztaná velem/lünk, na meg azt is, ha volna kedve valakinek játszani, szerintem halálos móka lenne és itt amúgyis az emberek nagy többsége tök aktív.

 

Hmm?