H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2007/01/10

Csillagpor a Holnapföldjén

Emberek és gyémántok 

Nyár elején minden évben összeül egy bizottság a Cambridge Bay-i városháza bádoglemezes épületében. Az ülés zárt, sohasem hirdetik meg nyilvánosan. A tanácskozás célja, hogy felbecsüljék, hány üreg és beteg ember van a városban, akik az elkövetkező évben elhaláloznak. Az előzetes becslésre azért van szükség, mert a város Kanadának az Északi-sark felőli, apró szigetekre töredezett részén található. Cambridge Bay 450 kilométerre északra fekszik az északi sarkkörtől és szinte állandóan fagyott, úgynevezett permafroszt talajra épült. A föld egész évben csupán két rövid nyári hónap erejéig olvad fel annyira, hogy ásni lehessen benne. Miután a hivatalnokok titkos ülésükön megállapodnak a számban, a közmunkarészleg kiküldi embereit a várostól északra fekvő temetőbe, ahol aztán megássák a kikalkulált sírokat. Ilynkor is legfeljebb 120 cm mélyen lehet leásni, utána márványkeménységű, fagyos rétegbe ütközik az ember. A sekély sírhantok aztán benépesülnek a tél folyamán -a temetéseken mindenki félelemmel teli szívvel tekinget a még üres gödrök felé. A halottak azonban sokszor még nagyobb fejfájást okoznak a falunak: a koporsók ugyanis nem mindig maradnak a föld alatt. A permafroszt talaj a levegő hatására megduzzad, így a sírok tartalma a temetés után a terméketlen sarkvidéki föld és mészkőrétegeken keresztül gyakran a felszínre tör. Itt van a világ harmadik legnagyobb gyémántbányája. Két fő gyémántbányájában, melyhez hatalmas kiszolgálótáborok tartoznak a becslések szerint mintegy évi 1,2 milliárd dollár értékű nyers gyémánt nyerhető ki, melyek drágakő minőségűek, tiszták, mint a vodka, meséli el Tom Zoellner A szívtelen kő c. munkájában, mely a kongói, kanadai, sarkköri gyémánt kitermelésről, csempészetről és többek közt az Északnyugati átjáró titkáról, felfedezésének történetéről szól. 1893-ban a Wisconsini Egyetem geológiaprofesszora, William Henry Hobbs az újságból értesült arról, hogy egy kukoricatáblán játszó ötéves kisfiú 33,83karátos gyémántot talált. Hobbs gyűjteni kezdte a Nagy-tavak vidékén felbukkanó gyémántok adatait és minden előfordulást jelölt a térképen. Elmélete szerint a köveket gleccserek szállították ide, így az igazi lelőhelyeknek még északabbra kell lenniük. Itt már azonban nehezen találna magának tűzifát az ember, a hőmérséklet –4O fok. Ezen a hőfokon az acél is könnyen törik már. A kanadai polgárok csak Holnapföldjének nevezik. A kifejezés a kanadai időjárás jelentésből fakad: a kanadai térkép északi részét ugyanis általában a „holnap” és egyéb feliratok takarják ki -megtehetik, hisz senkit nem érdekel, hogy milyen idő lesz arra.1895 nyarán Chuck Fipke, egy brit-kolumbiai geológus utazgatott arra, napi hétszáz dollárért szállítatta magát az északi síkságra. Mindig készpénzzel fizetett, de csak akkor adta meg az irányt, amikor a levegőben voltak. Utasítására a pilótáknak  a tavak felszínén kellett leszállniuk. Fipke derékig érő csizmában a part mentén a vízbe gázolt, iszapot és homokot gyűjtott jutazsákjaiban. „Homokember”-nek keresztelték el a pilóták és meg voltak győződve arról, hogy nem egészen normális. Tény, hogy Fipke viselkedése túllépte a puszta szeszélyesség határait, de végső soron az ő személye vezetett a kanadai gyémántok rejtélyének megoldásához. A Fipke által gyűjtött bizonyítékok elegendőek voltak ahhoz, hogy egy ausztrál bányászóriás megvásárolja a felfedező anyagi gondokkal küzdő vállalkozásának jelentős hányadát. Felállítottak egy fúrótornyot Misery Pointnál és nekifogtak. Ez volt a kanadai gyémántbányászat kezdete.

Zoellner hasonlóan szédítő tempóban és könnyed stílussal mesél a gyémántok eredetének történetéről, Bokassáról, Kongóról, a gyémántok keletkezésének elméleteiről, a csempészetről, a férfiak és nők viszonyáról ehhez a kőhöz, melyről eleinte azt hitték, hogy az emberekhez hasonló anyagból keletkeztek, de inkább valószínű, hogy csillagpor.A gyémánt csempészetéről, csiszolásáról, kereskedelméről is sok újat tudhatunk meg. Szenzációs. A kiadó utószava: Mit tehet az oknyomozó újságíró, ha mennyasszonya visszaadja a tőle kapott gyémántgyűrűt? Bejárja a világot, hogy megfejtse ennek a milliókat nyomorba taszító, csillogó drágakőnek rejtélyét. Lebilincselően regényszerű beszámoló az afrikai és brazil gyémántbányák rabszolgamunkájától az indiai kasztrendszer és a gyémántok összefüggésein keresztül, a vegyi úton előállított gyémántokig.  Zoellner: A szívtelen kőHVG Könyvek  Kerekes Tamás
Kulcsszavak: gyémánt