H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2008/09/13

Toulouse-Lautrec



A cikk Dr. Czeizel Endre: -Festők, gének, szégyenek - című könyvéből tartalmaz néhány idézetet egyik kedvenc festőmről.
Czeizel a családfák elemzésével kutatja a kiemelkedő tehetségek okait és sok érdekességet tudtam meg a könyvéből.


„Ha meggondolom, hogyha valamivel hosszabb lábam lenne, talán sohasem festettem volna.”


Lautrec apja: Alphonse-Charles-Marie de Toulouse-Lautrec-Monfa gróf (188-1913).

Lautrec anyja: Adéle-Zoe-Marie-Marquette Tapie de Céleyran (1841-1930).


„Henri de Toulouse-Lautrec ősei a francia arisztokrácia nevezetes személyiségei, ezért családfájuk sok száz évre visszamenőleg ismert. A Toulouse-Lautrec grófok például a XI. századig, az albigensek egyik híres vezéréig vezették vissza pedigréjüket.


(Tovább...)

2008/02/05

Leonardo da Vinci mássága...

Dr. Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek
idézet



Az előző cikket azzal zártam, hogy azért Leonardónak is voltak gondjai.

"A kreatív géniuszokra a divergens („másképpen”) gondolkodás a jellemző. Az új eszméikkel azonban mindig a többség ellenállásába ütköznek, ami sok konfliktus forrása, ezért tartják őket nehéz embereknek. Leonardo a tudást és a tudományt fontosabbnak tartotta a hitnél és az egyházi dogmáknál. A leonardói kreatív géniuszság egyik sajátossága műveinek befejezetlensége is. Ennek több oka is volt. Egyrészt a tökéletesség iránti igénye, másrészt, ha már tudta egy probléma megoldásának elvét, akkor a gyakorlati kivitelezése már nem volt számára érdekes, nem volt hozzá türelme, inkább újabb kihívásokat keresett. Nem egyszer viszont azért nem tudta véghezvinni a tervét, mert technikailag megoldhatatlan volt.


(Tovább...)

2008/01/24

Érdekesség Picasso-ról...



„hogyha egy Picasso nagyságrendű géniuszpalánta születne ma Magyarországon ilyen fokú agyi károsodással, és emiatt bekerülne az értelmi fogyatékosok szakintézményeibe, lenne-e esélye kivételes”
Ez a kis részlet kedvcsináló a cikkemből. Megosztanám veletek, hogy megint újat tudtam meg, méghozzá igen érdekeset, és méghozzá Picasso-ról. Érdemes elolvasni az egész idézetet, még ha kicsit hosszú is, sőt, az egész könyvet is. Ez is karácsonyi ajándék volt. J

….A kis Pablónak már a világra jötte is nagy eseménynek számított – persze akkor még csak a családon belül. Diego Ruiz nagyapának ugyanis már több mint 10 unokája született, de mind lány volt. S abban az időben Spanyolországban is igazából a fiúk számítottak értékesnek. Így az első fiúunokaként megszületett Pablót nemcsak édesanyja, hanem az egész család nagyon kényeztette. Ami rá is fért, mivel születése balul sikerült. Az újszülött Pablo lilán és
élettelenül (nem lélegzett, nem is sírt fel) jött a világra, éppen ezért az édesanyja szülését otthon levezető bába halva születettnek nyilvánította. A bába ezért csak az édesanya ellátásával, meg vigasztalásával foglakozott. A szülésnél jelenlévő nagybácsi, Salvador Ruiz azonban – nem lehet tudni tudatosan, vagy véletlenül – szivarja füstjét az aléltan fekvő fiú arcába fújta, mire ő a macskanyávogáshoz hasonló hangokkal reagált. A bába ezt követően minden tudását latba vetve próbálta meg a mégiscsak élő fiú újszülöttet megmenteni – sikerrel.



(Tovább...)

2006/11/10

A féltékenység

A féltékenység

 zöld szörnyeteg

Könyv a féltékenységről




A „sárga szörnyeteg’” kifejezést Jack London lefoglalta az alkoholizmus számára. Innen jut eszembe, hogy a féltékenység emberi történelme olyan hosszú, hogy ha csak egy üveg whiskyvel lát az elbeszéléséhez az ember, mire végére ér, garantáltan másnapos lesz.
Ezért a féltékenység-a zöld szörnyeteg- genetikai, evolúciós aspektusait vizsgálta
David. M. Buss: Veszélyes szenvedély (szerelem, szex, féltékenység) című művében. Klinikai vizsgálatok is szerepelnek a műben, mesterséges helyzetek, noha ennek a veszélyére maga a szerző hívja fel a figyelmet, amikor elárulja, hogy egyik kísérletnél a szervező terapeutát a féltékeny férj kis híján agyonverte. Külön erénye a kötetnek, hogy a szerző nem restellte olyan kultúra-antropológus körmére nézni, mint a vitathatatlan szaktekintélynek örvendő Margarat Mead, az ő állítása szerint Szamoa szigetén nem ismerik e gyötrő érzést. Mint kiderül, az állatvilág is ismeri, noha a biológiai populáció mindössze 7%-a él promiszkuitásban.

A szerző felfogása néhol bizarr:
„Nem mindenki elmebeteg attól, hogy betegesen féltékenynek diagnosztizálják. Egy pár terápiára jelentkezett, a férj beteges féltékenységén akartak változtatni. A férj akkor kezdett féltékenykedni, amikor a felesége ismét munkába állt, fogyókúrázott, sokkal jobban öltözködött, egyszóval vonzóbb lett. Különös ugyan, de elengedte a feleségét a legjobb barátjával együtt egy floridai nyaralásra. Hazatértük után a barát elmondta, hogy bizony időként összefeküdt az asszonnyal. A férj nem tett szemrehányást a barátjának, ám annál inkább aprította a hűtlen feleséget. Elvette telefonját, autóját, és azzal vádolta, hogy sok más viszony is van a rovásán. Féltékenykedése tönkretette a házasságot”


A kötet szerint a féltékenység az evolúció védelmi stratégiája a betolakodás ellen, magva pedig vágyaink rejtett oldala, amelyet minden erőnkkel titkolunk: vonzalmunk mások iránt. A féltékenység adaptáció.
Az ősember férfi szemszögéből nézve társa hűtlenségének egyetlen igazán káros, a génállomány fennmaradása szempontból megbocsáthatatlan formája a szexuális hűtlenség. A nő szexuális kilengése aláássa a férfi hitét abban, hogy genetikailag ő az apa. Így a felszarvazott férfi évtizedekig energiáját fekteti be más utódjának felnevelésébe. A nők, ha férjük más asszonyhoz és annak gyermekeihez társult, elveszítette az általa élvezett biztonságot. Mivel e végzetes csapás legbiztosabb jele az érzelmi érintettség, a nők fokozott éberséggel figyelnek társuk érzéseire.”
A férj egyéjszakás szexuális kilengése természetesen sokkoló, ám a legtöbb nő mégis azt tudakolja: „Szereted?”-
„A nők többsége könnyebben megbocsátja az egyszeri, érzelmektől mentes kilengést, mint azt a nyomasztó tényt, hogy egy másik nő birtokolja partnerük idejét és gyengéd szeretetét. Ősanyáink féltékenysége a szerelem fogytán tört ki, és tetteik rugója a férfi irántuk való elkötelezettségének biztosítása volt.”

A féltékenység egy evolúciós védekezési mechanizmus, hogy a reproduktív sikertörténetben a legjobb körülmények közt történhessen a genetikai génállomány átörökítése. Ezért van az, hogy a félrelépő nők a tüszőérés idején lépnek gyakrabban félre, szexuális csúcsformájukhoz igazítva titkos találkáikat, férjükkel ezzel szemben a „biztonságos napokon” élnek szerelmi életet, mert nem teherbe akarnak esni, hanem férjnél akarnak maradni.

A pszichiátriai skatulya: Othello szindróma, azaz házastársi paranoia esetei:
Larry és Susan három éve éltek boldog házasságban. Larry mindig csíkos nyakkendőt kötött, amikor munkába indult. Valami rejtélyes oknál fogva Susan minden áldott reggel megfigyelte, hogy merre állnak a nyakkendő csíkjai. Egy este aztán döbbenten vette észre, hogy férje nyakkendőjén másképp állnak a csíkok, mint reggel, amikor dolgozni ment: tehát a nap folyamán valamikor le kellett vetkőznie.
Victor egyik napról a másikra szenvedélyes Beethoven-rajongó lett. Felesége azonnal sejtette, hogy Victor viszonyba keveredett egy zenebaráttal.
Egy férfi karácsony este kipillantott az ablakon. Látja ám, hogy a szemközti ház ablakának adventi fényei ugyanabban a ritmusban villognak, mint saját karácsonyfájuk izzói. Mérget mert volna rá venni, hogy felesége a szomszéd szeretője.
Bármennyire is különbözőnek tűnek az esetek, van néhány közös vonásuk: mindegyik kapott pszichiátriai címkét az orvosnál, s mindegyik féltékeny házaspár gyanúja beigazolódott.

Kerekes Tamás


David. M. Buss: Veszélyes szenvedély (szerelem, szex, féltékenység) Vince Kiadó, Budapest



A könyv fejezetei:
A veszélyes szenvedély - A féltékenység mint paradoxon - Féltékenység a Marson és a Vénuszon - Az Othello-szindróma - Ha nem lehet az enyém, ne legyen senkié! - Titkok és hazugságok - Miért lépnek félre a nők? - Megküzdési stratégiák - Érzelmi bölcsesség
(Fordította Ballér Piroska)


Részlet a könyvből:
A spermiumok versengenek egymással. Ez akkor is így van, ha két férfi ondója kerül be a nő szaporító szerveibe. A spermiumok akár hét napig is életképesek maradhatnak - nem pedig csupán egy-két napig, mint azt a kutatók korábban feltételezték. Sőt, munkatársaim azt is felfedezték, hogy a nők hüvelyének falában "kamrák" százai rejtőznek, melyekben a nők elraktározzák a hímivarsejteket, majd néhány nap múlva útnak indítják őket, mint maratoni futókat, petesejtjük felé. Ha egy nő két férfival szeretkezik egyetlen hét leforgása alatt, akkor a két férfi spermái versengeni és küzdeni kezdenek egymással: a győztes jutalmul megtermékenyítheti a petét. A spermaversennyel kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a férfiak spermamennyisége - a testsúlyukhoz viszonyítva - kétszer annyi, mint más, monogámként számon tartott főemlősöké. [...] Ráadásul az emberi spermium többféle alakban létezik (polimorf), különféle funkciók ellátására. A legnagyobb számban az úgynevezett "petefogók" fordulnak elő; voltaképpen ők a főállású spermiumok: csúcsos fejűek, hosszú farkúak, született gyorsúszók, a spermavilág Mark Spitzei. A hímivarsejtek kisebb, de még mindig népes csoportja viszont a bunkós farkú: ezek az úgy nevezett "kamikaze"-spermák. Nem valami remek gyorsúszók, de nem is ez a dolguk. Amikor a női test laboratóriumában két férfi hímivarsejtjei kavarognak, akkor a kamikaze-spermák rávetik magukat az idegen petefogókra, és megsemmisítik őket, miközben ők maguk is elpusztulnak. Ezek az élettani megfigyelések hosszú evolúciós történet titkát tárják fel: a férfiak a szó legszorosabb értelmében küzdöttek egymással, még a nők testében is, hogy eljuthassanak a lényeghez: a petesejthez, amelynek oly nagy szerepe van a gének átörökítésében. (Veszélyes szenvedély)
Vince Kiadó

Kulcsszavak: érzelem genetika