H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2009/09/21

Citológia

Citológia 

A citológia (sejttan) az élőlények testét alkotó legkisebb alaki és működési egységet, a sejtet kutatja. Tanulmányozza alaktani sajátosságait, fénymikroszkópos és elektronmikroszkópos szerkezetét,

a szerkezeti elemek összehangolt működését és a sejtes szinten zajló biológiai folyamatokat.

 

Az élő szervezetet felépítő anyag a protoplazma.

A protoplazma rendkívül bonyolult, félig folyékony, kolloidális rendszer.

80%-a víz, ezen kívül tartalmaz még szerves és szervetlen anyagokat.

A legfontosabb alkotórésze a fehérje. (A fehérje aminosavakból épül fel, melyek polipeptidlácokat tartalmaznak.)

A protoplazma legdifferenciáltabb (legelkülönültebb) formája a sejt (cellula).

A sejt alkotórészei:

1.      citoplazma

2.      sejtorganellumok (járulékos alkotórészekből)

3.      mag

 

A sejt az élet legkisebb alaki és működési egysége.
A sejtek alakja rendkívül változatos. Formájukat részben környezetük, részben működésük szabja meg. Lehetnek pl. gömb, sokszögűek, kocka vagy henger alakúak.


A sejtek mérete igen eltérő lehet. A legkisebb sejt 4 µm (nyiroksejt), a legnagyobb sejt 600-700 µm (petesejt). Az emberi szervezet sejtjei átlagosan 10-30 µm között változik.

 

1.      A citoplazma a sejt alapállománya, a sejtnek a magon kívüli része.
A citoplazmában egy szilárdabb külső és kevésbé szilárd belső részt különböztetünk meg.

                        sejtmag

                                   sejthártya

                        citoplazma

A sejthártya elhatárolja a külvilágtól a sejtet. Továbbá ezen keresztül veszi fel a tápanyagot a környezetből és adja le a bomlástermékeket.

 

A citoplazma legnagyobb mennyiségben vízből áll, melyben szervetlen ionok, szerves sók, szénhidrátok, aminosavak, zsírsavak és nukleotidok találhatók.

A sejtplazma víztartalma a kortól függően változik.

 

 

 

2.      A sejtorganellumokhoz tartozik a citocentrum és a mitokondriumok.

A citocentrumnak a sejt osztódásában és mozgásjelenségeiben van fontos szerepe.
A mitokondriumok fehérje és lipid-molekulákból álló lemezes szerkezetet mutatnak, és fontos enzimrendszereket tartalmaznak. Elsősorban a sejtanyagcsere oxidációs folyamataiban vesznek részt.

A citoplazma nagy részét az endoplazmatikus retikulum (belső membránrendszer) tölti ki, melyeken riboszómák helyezkednek el.

 

Két eltérő endoplazmatikus retikulumot különböztetünk meg: durva felszínű vagy szemcsés (DER) illetve a sima (SER) felszínű típust.

A sejt működését tekintve a legfontosabb szerkezeti elem a sejtmembrán.

A Golgi-készülék kétpólusú: cisz-pólus, transz-pólus.

A Golgi-készülék biológiai funkciója sokrétű. Üregeiben történik a DER-ben termelt fehérjék szerkezetének módosítása és itt szintetizálódnak a poliszacharidok.

  

3.      A sejtmag (nucleus) általában a sejt közepén helyezkedik el.

Nagysága változatos, kb. 5-25µm átmérőjű.

A mag általában gömb alakú, de vannak pálcika és orsó alakú magvak is.
A sejtek lehetnek egy-kettő sőt többmagvúak is.

A magot a kettős membránból álló maghártya választja el a citoplazmától.

 

A mag belsejét a magnedv tölti ki. Ebbe ágyazódik be a DNS (dezoxiribonukleinsav), mely a géneket tartalmazza.  Az emberi kromoszómaszám 46.

Továbbá itt található még az RNS (ribonukleinsav) is.

 


 

 

A sejtek egy része membránjaik speciális átrendeződésével más sejtek, szerves maradványok, folyadékcseppek bekebelezésére képesek. Majd a felvettek anyag csomagoltan kerül a citoplazma belsejébe.  => endocitózis

 

Az exocitózis az endocitózissal ellentétes irányú folyamat. Emészthetetlen váladékszemcsék vándorolnak a sejtmembránhoz, a membránfaluk összeolvad a sejthártyával és a tartalmukat a sejten kívüli térben adják le.