Főz, mos nem szakás, Mi az?
De, a szakács az! ;]
Bevezetés: Ezúttal az alapkoncept az volt, hogy
Bogiék végre ráérnek, hát hivtam őket. És Mező barátomék is ráértek
végre, hosszú hetek után, hát igy esett, hogy ők is felkerültek a
vendéglistára. Azt már csak a szervezés közepén sikerült
összeépitenem alkohol rágta agyamban, hogy ők ismerik is egymást,
elvégre egyikőjük adminisztrátor másikójuk pedig Phd student egy és
ugyanazon tanszéken a BME berkein belül. 5 ember kevés lett volna,
Boginak meg igénye volt, hogy lássa végre Anna hugimat, úgyhogy igy
lettünk a végére heten mint a gonoszok.
A menü: Karfiolleves, majd utána
hagymás-tejszines-fehérboros pulykamell, krumplipüré,
paradicsomsaláta. Majd fagyi. Eredetileg egy tartármártás illetve
egy piskóta is leltárban volt, de idővel erodálódott.. :)
Előkészületek: Most sikerült kicsit szétszórtabbnak lenni. Spar-ban
megvettem a 60dkg sajtot, az 1.3kg pulykamell filét, póréhagymát,
paradicsomot, de aztán nagyon tovább nem ragoztam a történetet,
hisz a táskám űrtartalma véges, nem akartam zacskókkal a bicigli
oldalán hazatekerészni. A második fele a bevásárlásnak hátramaradt.
Kellett még krumpli, tojás, tej, meg üditő. Végül Mezőék voltak
olyan tündérbogarak, hogy leszaladtak a CBA-ba, és meghozták a
fontos alapanyagokat. Tejszinből fél literrel inditottunk, de az
végül kevésnek bizonyult, igy bicajjal gyorsan a sütés közepedte
leszaladtam a Mester utcára. Első helyen csak habtejszin volt, a
másodikon találtam főzőt, de VIGYÁZNI kell ám, mert van 20% meg
10%os is (/me újszülött), és bizony utóbbi túl folyós a
történethez.. :( :P Sebaj, ezt is megtanultuk.
A leves: Picit meg lett cheatelve a leves témája.
A múlt héten gyártott karfiollevest sóztam rá a bandára. Bár
nagyrészt nyulak voltak, és nem ettek belőle, hugimmal azért
bevállaltuk. A készülés módját meg mán egyszer leirtam, nem
ismételném magam :)
A pulyka: Mig vártam a kedves vendégekre, akik
sosem érkeznek pontosan, lereszeltem a füstöltsajtot. Utána a
salival, meg hagymaszeleteléssel volt a bibelődés. Ezt követően
szabadult fel az egy azaz 1 darab vágódeszka, és lódultunk neki a
husinak. Kikentük a rakottkrumplizós tálkámat vajjal, majd
felszeleteltük a pulykát. Ekkor jött a klopfolás, melynek
művészetét most próbáltam először igazán életemben. Egész megnyerő.
Tetszik ez a fajta nyers brutalitás, ahogy a húst szinte cafatjaira
trancsirozza az ember a jól bevitt ütésekkel. Khm, node vissza a
kajához. Bekektettük a tepsi aljára a husit. Ráment egy kis bors
meg só, aztán jött a hagyma. Utána tejszin, aztán a bor, megint egy
kis bors, aztán a teteje jól meg lett szórva sajttal. És ezzel a
tepsi szinte be is telt. Jó nagy adag sikeredett, úgyhogy egy
kisebb tálkába is jutott még az áldásból. Ezt aztán 20 perce 200C-n
be a sütőbe, és már kész is lett a remekmű.
A saláta: Úgy volt ötletem, hogy ehhez a menühöz
egy kis lilahagymás ecetes paradicsomsaláta, az mintegy tökéletes
izharmóniát nyújtana. Mostmár ilyet is tudok csináni. A munka eleje
szeletelés, a második fele meg pancsolás. Ecet+só+cukor+viz,
keverget, kóstolgat. Végül ráönt a szeleteltekre, és hagyni kell
picit összeérni. Kabooom ;]
A krumpli: Ezt már lassan szégyellem is leirni. Talán annyi volt az
újdonság, hogy Anett jó apró majd 1-1.5 cmes kockákra apritotta a
krumplit, mert igy gyorsabban megfő. A préselésből kimaradtam, mert
épp a tejszint vadásztam. Vajat bele, tejet hozzá, és már készen is
volt.. :)
Levezetés: Megint volt nagy kisértés, hogy
játszunk valami társast, de végül inkább ismét beszélgetésbe
torkollott a kajautáni szeánsz. A Taj Mahal nevű csoda ki lett
ugyan bontva, de csakhamar rájöttek a vendégeim, hogy ez bizony
azért volt még fóliában, mert soha nem játszottam vele, kövésem
nincs a szabályokról. Lassan lehet leállok a főzőcskézéssel, és
helyette inkább a társasjátékolás lesz a fő profil... :)
Felhajtottunk egy üveg Degenfeld féle Hárslevelűt, söröztünk, a
társaság alkoholmentes fele pedig gyömbért töltött az arcba. 11
után nemsokkal a távozás mezejére léptek, rám pedig újból várt a
nemes feladat, felszámolni a romokat. Betankoltam amit tudtam a
mosogatógépbe, elöblitettem aminek nagyon már nem volt helye, aztán
f1 környékén a szorgos nap utáni jól megérdemelt nyugalommal
omoltam a TV elé, és néztem meg az egyik SG1 filmet.
(Tovább...)