Összes blogok

 

Kedves Árpád!

 

Meglepő dolgot fedeztem fel, miközben a Népszava internetes oldalát olvasgattam. Talán te is meg fogsz lepődni rajta, de az MSZP Társadalompolitikai Tagozata kiáll a kormány mellett, és egyetért abban, hogy a kormány nem engedett az IMF-nek és az EU-nak. Arról van szó, hogy szerintük is fura módon járt el az IMF és az EU, amikor szinte már fenyegetni próbálták Magyarországot, és hogy elég volt az emberek sarcolásából és jöjjön el az az idő, amikor más is álljon oda a kasszához és más is, jelen esetben a bankok, fizessen meg azért, hogy az ország ilyen állapotban van.  Ez azért is érdekes, amellett persze, hogy egy MSZP-s tagozat kiáll a Fidesz mellett, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint a kormány másodszor döntötte be Magyarországot.

 

Az a fura a dologban, hogy nem szabadna, hogy ez fura legyen, hogy az ember felkapja erre a fejét. De hát nálunk már jó két évtizede ideológiai háború zajlik a frontvonalak megrekedtek és úgy néz ki, hogy ebből a helyzetből képtelenek vagyunk kikászálódni. Te is tudod, hogy emberi kapcsolatok mentek tönkre ebben a háborúban, és hogy emberek fordultak egymás ellen amiatt, hogy melyik táborhoz húz a szíve. Képtelenek voltak normálisan, emberi módon kezelni a konfliktusaikat és képtelenek voltak vitatkozni és érvelni. Mert a hülye vagy az nem érv.

 

Ez nagy valószínűséggel az elmúlt 40-50-60 év öröksége, mert megszoktuk, hogy nem kell, sőt egyenesen káros vitatkoznunk, mert abból csak baj lesz. Kirúgnak, ellehetetlenítenek. Nem csak napi szinten, hanem a politika színterén is. Úgy gondoljuk, hogy kompromisszumra törekedni, az egyetértést keresni egyenlő a vereséggel. Veszíteni pedig senki nem szeret. Nem lehet azt mondani, hogy a másik félnek igaza van, mert itt nem ellenfelek, hanem ellenségek állnak szemben egymással, akiknek meggyőződése, hogy csak neki lehet igaza, és hogy az ő igazsága vezet el a szebb jövőbe. Persze mondhatod, hogy ez mindig így van, hiszen az ember szeret az igazsága mellett kiállni, de egy vita során nem elpusztítandó ellenségként tekintesz a másikra, hanem egy partnerre, akivel ugyan nem értesz egyet, de akinek szintén gondolatai vannak, akit lehet, hogy ugyanaz a cél vezérel és ugyanoda akar eljutni, csak más úton, de ezt soha nem tudod meg, míg ellenségként és árulóként tekintesz rá, akinek semmi más célja nincs, mint hogy téged, vagy a hazát, eladja, elpusztítsa.

 

Nem szeretném az egekbe emelni az MSZP tagozatát, csak arra akartam rámutatni, hogy elképzelhető, hogy a te igazságod találkozik a másik igazságával és ez már lehet egy út a kompromisszumra. Az is fontos, hogy nem kell mindent ideológiai álláspontokon keresztül vizsgálni, mert vannak ennél magasabb rendű dolgok is.

 

Annyit beszélünk itt összefogásról és egy nemzethez való tartozásról, hogy most már jó lenne ezt napi szinten is megtapasztalni. Nem nyilatkozatok formájában, hanem ténylegesen. Jó lenne azt látni, hogy az ország összefog párthovatartozástól függetlenül és megpróbál közös erővel kikecmeregni a bajból, és nem folyamatosan azt figyelni, hogyan is tudna keresztbe tenni a másiknak, még akkor is, ha abba mindkét fél belepusztul. Egy próbát lehet, hogy megérne a dolog. Szebb lenne a jövő.

 

Ölellek,

 

Bástya

 

Kedves Árpád!

 

Meglepő dolgot fedeztem fel, miközben a Népszava internetes oldalát olvasgattam. Talán te is meg fogsz lepődni rajta, de az MSZP Társadalompolitikai Tagozata kiáll a kormány mellett, és egyetért abban, hogy a kormány nem engedett az IMF-nek és az EU-nak. Arról van szó, hogy szerintük is fura módon járt el az IMF és az EU, amikor szinte már fenyegetni próbálták Magyarországot, és hogy elég volt az emberek sarcolásából és jöjjön el az az idő, amikor más is álljon oda a kasszához és más is, jelen esetben a bankok, fizessen meg azért, hogy az ország ilyen állapotban van.  Ez azért is érdekes, amellett persze, hogy egy MSZP-s tagozat kiáll a Fidesz mellett, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint a kormány másodszor döntötte be Magyarországot.

 

Az a fura a dologban, hogy nem szabadna, hogy ez fura legyen, hogy az ember felkapja erre a fejét. De hát nálunk már jó két évtizede ideológiai háború zajlik a frontvonalak megrekedtek és úgy néz ki, hogy ebből a helyzetből képtelenek vagyunk kikászálódni. Te is tudod, hogy emberi kapcsolatok mentek tönkre ebben a háborúban, és hogy emberek fordultak egymás ellen amiatt, hogy melyik táborhoz húz a szíve. Képtelenek voltak normálisan, emberi módon kezelni a konfliktusaikat és képtelenek voltak vitatkozni és érvelni. Mert a hülye vagy az nem érv.

 

Ez nagy valószínűséggel az elmúlt 40-50-60 év öröksége, mert megszoktuk, hogy nem kell, sőt egyenesen káros vitatkoznunk, mert abból csak baj lesz. Kirúgnak, ellehetetlenítenek. Nem csak napi szinten, hanem a politika színterén is. Úgy gondoljuk, hogy kompromisszumra törekedni, az egyetértést keresni egyenlő a vereséggel. Veszíteni pedig senki nem szeret. Nem lehet azt mondani, hogy a másik félnek igaza van, mert itt nem ellenfelek, hanem ellenségek állnak szemben egymással, akiknek meggyőződése, hogy csak neki lehet igaza, és hogy az ő igazsága vezet el a szebb jövőbe. Persze mondhatod, hogy ez mindig így van, hiszen az ember szeret az igazsága mellett kiállni, de egy vita során nem elpusztítandó ellenségként tekintesz a másikra, hanem egy partnerre, akivel ugyan nem értesz egyet, de akinek szintén gondolatai vannak, akit lehet, hogy ugyanaz a cél vezérel és ugyanoda akar eljutni, csak más úton, de ezt soha nem tudod meg, míg ellenségként és árulóként tekintesz rá, akinek semmi más célja nincs, mint hogy téged, vagy a hazát, eladja, elpusztítsa.

 

Nem szeretném az egekbe emelni az MSZP tagozatát, csak arra akartam rámutatni, hogy elképzelhető, hogy a te igazságod találkozik a másik igazságával és ez már lehet egy út a kompromisszumra. Az is fontos, hogy nem kell mindent ideológiai álláspontokon keresztül vizsgálni, mert vannak ennél magasabb rendű dolgok is.

 

Annyit beszélünk itt összefogásról és egy nemzethez való tartozásról, hogy most már jó lenne ezt napi szinten is megtapasztalni. Nem nyilatkozatok formájában, hanem ténylegesen. Jó lenne azt látni, hogy az ország összefog párthovatartozástól függetlenül és megpróbál közös erővel kikecmeregni a bajból, és nem folyamatosan azt figyelni, hogyan is tudna keresztbe tenni a másiknak, még akkor is, ha abba mindkét fél belepusztul. Egy próbát lehet, hogy megérne a dolog. Szebb lenne a jövő.

 

Ölellek,

 

Bástya