H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2010/09/03

Kapuzárási pánik

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://bastya.blog.hu/2010/09/03/kapuzarasi_panik_6

 

Virág Árpád részére
 
Kedves Árpád!
 
Lehet, hogy mire levelemet kézhez kapod, mindaz, amiről most írni fogok, már történelem lesz, azonban jelen pillanatban még nem az, hanem nagyon is időszerű dolog. A fővárosról és a főpolgármesterek jelöléséről van szó.
 
Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy csak a Fidesz és az MSZP tud jelöltet állítani, a másik két parlamenti párt, az LMP és a Jobbik pedig lecsúszik a jelölésről, mert nem tudták összegyűjteni azt a mintegy 30 000 ajánlószelvényt (nem pontos szám, de kell egy kis hibahatár is), amely a jelöléshez szükséges.
 
Ha megnézzük az országgyűlési választások alkalmával erre a két pártra leadott szavazatok számát (LMP – 120 714 ; Jobbik – 102 138), azt látjuk, hogy nem szabadna, hogy gondot okozzon nekik a 30 000 szelvény megszerzése. Azonban nagyon is úgy fest, hogy gondot okoz. De miért is van ez így?
 
A két nagy pártnak, a Fidesznek és az MSZP-nek sokkal jobban a feltételei, hogy házhoz menjenek az ajánlószelvényekért, hiszen kimondva-kimondatlanul, de bizonyára rendelkeznek egy olyan adatbázissal, amelyből könnyen elérik a szavazóikat, szimpatizánsaikat. Mindezzel az LMP és a Jobbik nem rendelkezik, vagy ha rendelkezik is, eléggé hiányos. Nem igazán tudják, hogy hova is menjenek. Ezért aztán a főváros gócpontjaira telepítik gyűjtőhelyeiket, hogy a szimpatizánsok találják meg őket.
 
A másik dolog, hogy az emberek szeretik a dolgaikat a legutolsó pillanatra hagyni, ezért aztán egyáltalán nem biztos, hogy két jelölt lesz összesen és azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy csak az utolsó pillanatban adja le a két párt az ajánlószelvényeit, bár szerintem ez részükről nagy hiba lenne, figyelembe véve az esetleges érvénytelen jelöléseket.
 
Amit nem nagyon értek, hogy ha már a párt nem jön házhoz, akkor a szimpatizánsok miért nem keresik meg őket bármilyen módon, hiszen már annyi lehetőség van arra, hogy elérjék szeretett pártjukat, akik nyilván szívesen házhoz is mennének, hiszen aktivisták bizonyára vannak szép számmal.
 
Véleményem szerint szerepet játszik a dologban az is, hogy a helyi szintet is elérte az országos politika, azaz teljesen átpolitizálódott a közélet még önkormányzati szinten is. Oda jutottunk, hogy már nem igazán számít az, hogy ismerjük-e a képviselőnket, hogy tényleg képes tenni-e valamit szűkebb lakóhelyünkért, hanem azt nézzük, hogy milyen zászló alatt áll. Mert még az is elképzelhető, hogy egy Jobbikos képviselőnek sokkal reálisabb elképzelései vannak helyi szinten, mint egy Fideszesnek, vagy MSZP-snek, de mégse szavazunk rájuk. Ennek pedig az oka az, hogy a „nagypolitika” rátelepedett a helyi politikára.
 
Az LMP, a Jobbik és az MSZP is másról sem beszél, mint a Fidesz demokráciaellenes lépéseiről, mégsem képesek összefogni és egységesen fellépni a Fidesz törekvései ellen. Persze ennek is megvan az oka. Elképzelhetetlen egy „népfrontos” összefogás, hiszen mindhárom párt különböző értéket és elveket képvisel, amely eleve lehetetlenné teszi egy közös lista állítását. Talán egy békésebb és nyugodtabb időben nem lenne elképzelhetetlen egy közös ajánlószelvény-gyűjtés, de jelen pillanatban ez sem elképzelhető, hiszen hiába tudja mindenki, hogy ki a közös „ellenség”, annyira eltérő három (ha az MSZP-t kiveszem, akkor két) pártról van szó, hogy ez is szinte álom kategóriába esik. És akkor most nem is szóltam a Kétfarkú Kutyáról, amely bizony jól megkeverte a cédulagyűjtést, és ennek a legnagyobb vesztese kétségkívül az LMP volt. Persze könnyű a Kétfarkúra fogni a sikertelenséget, és nem nézni körül a saját házunk táján.
 
Szerettem volna valami megoldásfélét mondani neked, de láthatod, hogy nincs ilyen. A Népfrontozás csak példa volt, amely már önmagában is abszurd. Persze lenne megoldás, ha a két párt megfelelően tudná azokat a szavazóit aktivizálni, akik naponta írnak, kommentelnek, de úgy látszik eddig terjed az aktivitásuk. Pedig ha tényleg azt akarják, hogy a pártjuk programja megvalósuljon, akkor egy kicsit több kell, mint telekommentelni és telesírni az internetet. Ahhoz fel kell állni a gép mellől és megkeresni a párt aktivistáit, a gyűjtőhelyeket és érdemben is hozzájárulni a győzelemhez. Mert az nem kifogás, hogy a Fidesz diktatúrát épít és úgy sincs értelme ennek az egésznek. Persze ebben a két párt is ludas: addig mondták, hogy a választás lefutott és hogy mennyire lehetetlen a feladat, amíg ezt a szavazóik el is hitték.  
 
Addig, ameddig így állnak a dologhoz, addig valóban mehet a Fideszes úthenger tovább. Csak nehogy, mire felállunk a gép mellől, már késő legyen.
 
Ölellek,
 

 

sarok.org