Itt nézheted meg a képeimet:
www.kohutekgaleria.hu
Mert a Lujza az fest.
Üdv mindenkinek!
:)
Tegnap bizony újra festékhez nyúltam, mert kértek vitorlás képet,
tehát be kellett melegítenem az ujjaimat, a festékek kupakjait csak
fogóval tudtam lecsavarni, úgy beszáradtak...
mire használható állapotba hoztam a festőskuckót, lement a nap...
igaz, esett az eső... mindegy...
A cikk Dr. Czeizel Endre: -Festők, gének, szégyenek - című
könyvéből tartalmaz néhány idézetet egyik kedvenc festőmről.
Czeizel a családfák elemzésével kutatja a kiemelkedő tehetségek
okait és sok érdekességet tudtam meg a könyvéből.
„Ha meggondolom, hogyha valamivel hosszabb lábam lenne, talán
sohasem festettem volna.”
Lautrec apja: Alphonse-Charles-Marie de Toulouse-Lautrec-Monfa gróf
(188-1913).
Lautrec anyja: Adéle-Zoe-Marie-Marquette Tapie de Céleyran (1841-1930).
„Henri de Toulouse-Lautrec ősei a francia arisztokrácia nevezetes
személyiségei, ezért családfájuk sok száz évre visszamenőleg
ismert. A Toulouse-Lautrec grófok például a XI. századig, az
albigensek egyik híres vezéréig vezették vissza
pedigréjüket.
1909-ben Šukin, a moszkvai műgyűjtő megrendelt Matisse-tól 2 képet: Tánc és Zene címekkel. Ezévben Párizsból Issy-les-Moulineaux-ba költözött; házat vásárolt és műtermet épített. Ezzel az épülettel tudja bebizonyítani apjának, hogy meg tud élni festészetből.
Matisse számára a díszítés eszköz: a szellemiségnek a tiszta színnel, az absztrakt arabeszkkel, s a szűk térrel és a ritmussal való kifejezésének eszköze.
1907-től 1910-ig tanít, a végén már hatvan diákot, de bezárt. El kellett döntenie, hogy festő akar-e lenni, vagy tanár. Az előbbit választotta.1910-ben nagy, retrospektív kiállítása nyílt Párizsban, a Bernheim-Jeune Galériában. 1910-1912 utazásai: München, majd Spanyolország, Moszkva, Marokkó, Tanger.1913- részt vett a New York-i Armory Show-n és Berlinben a Secession Kiálításon.1914-ben a háború kitörésekor festményeit elkobozták. Nem hívták be katonai szolgálatra.1916-tól rendszeresen járt Nizzába. Először csak a teleket töltötte a Côte d'Azur-ön, később az év egyik felében Párizsban, a másik felében Nizzában élt.1918-ban Picassoval közösen állított ki. Antibes-ban meglátogatta Bonnard-t, Cagnes-ban pedig Renoirt.1920-ban Sztravinszkij: "Csalogány" c. balettjéhez díszleteket és kosztümöket tervezett. Az Orosz Balettal Londonba utazott.1922-ben Odaliszkokról sorozat - 1919 és 1929 között mintegy 50 odaliszkot ábrázoló kép készült. Ekkor volt Matisse modellje Henriette Darricarrére, aki 1920-1927-ig modellkedett neki. Legtöbb odaliszk témájú festményét - köztük a "Figure décorative sur fond ornamental"-t ("Dekoratív alak ornamentális háttér előtt") - és több szobrát róla mintázta.1927-ben szervezett számára fia (Pierre Matisse) először kiállítást New York-ban. Később, 1934-35-ben több kiállítása is volt fia New York-i Galériájában.1930- utazások: New York, San Francisco, Tahiti. Albert Barnes-tól felkérést kapott egy freskóra - ez lett a "La Danse" (A tánc), melyen 3 éven át dolgozott. A freskó előkészületei során színes papírkivágásokat használt.1931-33- nagy retrospektív kiállítások: Berlin, Párizs, Bázel, New York.1935-36- több aktot festett, modellje ezidőben: Lidia Delektroszkaja- később a titkárnője lett, ő segített neki a papírkivágásoknál is. Róla mintázta a "Le nu rose" ("Rózsaszínű akt") c. festményét.James Joyce "Ulysses"-éhez rézkarcokat készített, és Sosztakovics "Vörös és fekete" c. balettjének díszletein, jelmezein dolgozott. A balettet Monte Carlóban, New Yorkban és Párizsban mutatták be.
’Modelljeim nem egyszerűen statiszták egy enteriőrben, hanem emberi figurák. Bennük találom meg a fő témát. Jóllehet formáik nem tökéletesek, de mindig kifejezőek. A bennem keltett érdeklődés nem feltétlenül testük ábrázolásában fedezhető fel, hanem többnyire a vonalakban, vagy a vászonban, vagy a papír egészét beborító milyenségben, amely a témának egyfajta zenei vagy architektonikus kiteljesítése is.”1939-től, a háború kitörésétől Nizzába költözött. Elvált feleségétől. Matisse sosem foglalkozott politikával, ezért a Vichy-kormány hagyta alkotni.Felesége és lánya az ellenállásnak dolgoztak, amiért felesége 6 hónapot töltött börtönben, lányát koncentrációs táborba tartó vagonba zárták, de a szövetségesek érkezésekor kiszabadult.1941-ben nyombélrákkal operálták a Lyon-i kórházban. Felgyógyult és újult erővel dolgozott Nizzában, bár gyakran ágyban vagy tolószékben festett.1943-ban Vence-ba költözött. 1948-51-ig dolgozott a Vence-i Rózsafűzér kápolnán, amely a dominikánus nővérek tulajdona. Az épület eredetileg egy pajta volt.[szerkesztés] "Papiers découpés" - PapírkivágásokMatisse 1920-ban használt először papírkivágásokat, amikor "A fülemüle éneke" c. balett táncosainak ruháját tervezte, de ekkor ezt a technikát még csak segédeszközként használta.1943-tól lett a papírkivágás a fő technikája, jelentős újítás volt, és ágyhoz kötött egészségügyi állapotában kerekesszékéből is tudott így dolgozni. Asszisztensnőjére bízta a papír gouache-sal való befestését, melyből aztán kivágta figuráit, formáit, majd kollázst készített belőlük.Matisse ezt a technikát "ollóval való rajzolás"-nak nevezte.Emmanuel Tériade görög könyvkiadó felkérése 1943-44-re 20 papírkivágásos képpel készült el, melyeket 1947-ben "Jazz" címmel ki is nyomtattak Párizsban. A könyv 250 példányban jelent meg.A "Kék aktok" sorozata 1952-ben készült.1953-ban kiállítása nyílt papírkivágásaiból Párizsban.1954. november 3-án szívroham következtében hunyt el Nizzában, halála pillanatáig dolgozott. Nizzában, a cimiez-i temetőben temették el.„Az embernek tudnia kell, miként őrizze meg a gyermeki frissességet és ártatlanságot. Maradjon egész életében férfi, aki a világból meríti energiáit,” Henri Matisse Kerekes Tamás MatisseTaschen /Vincze kiadóBudapest