H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2011/06/09

Azt mondja a barátnőm...

, hogy szerinte - közben szabadkozik - a legtöbb házassági borzasztóságokat férfiak okozzák. Még mindig a feudalizmus árnyai kísértenek, a XXI. században verik otthon a nőket, rabszolgasorsban tartják. És, hogy ahogy ő körülnéz, hát azt látja, hogy a nők fejlődnek az idővel, érdeklődnek, a férfiak viszont eltunyulnak, isznak, igénytelenek lesznek és követelőzők. Valljuk be, hogy ez sokszor így is van. A férfiak hajlamosak elhagyni magukat: nem fürdeni olykor-olykor, alsóban mászkálni egész nyáron, böfögni, szellenteni (mert hát hol eressze el az ember magát, ha nem otthon?), menjél csak drágám a barátnőiddel koncertre, színházba, kiállításra, különben is menj előlem, nem láttam most miattad a 16-ost. Kihagyta a hülye barom! Hazafelé sört hozzál.

Szóval látom én, hogy van némi igazsága. Ám. A nőknek olyan kifinomult idegtépési technikáik vannak, amelyek mellett szintén nem lehet szó nélkül elmenni. (Persze nekem nincsenek ilyenjeim :), soha nem is voltak.)

És újabb ám: én mindennek ellenére szeretem a férfiakat. Szeretem bennük, hogy azért 2-3 hónapi könyörgés után egyszer végre csak felrakják azt a polcot, beütik azt a szöget, hogy kinyitják nekünk az üveget, megtervezik a kertet, fel is ássák, építenek, csinálnak, összerakják a bútort, megszerelik a csapot. Tudnak pakolni, olyan kis racionálisak, gyakorlatiasak, átlátják, elhatározzák, kivitelezik. Árakat összehasonlítanak, tulajdonságokat vesznek számba, praktikussági okokat és nem a pirosat vesszük, mert az olyan cuki. Szóval szeretem a férfiakat.

És most egyéb igen kedvező fizikai adottságaikról nem is ejtek szót. :)

Kulcsszavak: férfiak

2008/09/07

✍ 324. emésztő szerelem

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://cippo.freeblog.hu/archives/2008/09/07/_324_emeszto_szerelem/

Úgy volt mocskos, hogy csak a sima, hófehér vállából nőtt ki két fekete koszfolt, két angyalszárny, közvetlenül a Fővárosi Csatornázási Művek feliratból. Narancssárga-fehér VLC ikonokat cipelt, könnyű plexiből fröccsöntött ikonok voltak azok, körberakta velük a csatornafedelet, s a hosszú kampóval, kezének esterházysan természetes meghosszabításával kikanalazta a nehéz öntöttvaslapot. Aztán alászállt tetőtől fehérben, aztán fölbukkant talpig fehérben, a közvetlenül a lapockájából növesztett két kis sármocsokkal, és olyan volt, mint a Kisvakond egy Kodak negatívon, csak egy kicsit komolyabb mégis, valahogy olyan orvosos, a kantáros, fehér munkaruhájában. Olyan csatornafelcser, sőt alcser, merthogy  alulról szagolja, ugye, meg komplementerben, aprócska fejlámpája is van hozzá, hogy lásson ott lenn, a sötétben avval csinál magának glóriát, ahogy műt.
Itt van, na, ezt kiabálta fel nevetősen, a központi kötésnél repedt meg. És még ezt is: hát, úgy néz ki, jó nagy szarban vagyunk.

 

Kulcsszavak: férfiak kurblival mesés

2008/09/03

✍ 321. zárvatermő

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://cippo.freeblog.hu/archives/2008/09/03/_321_zarvatermo/

Amikor meglátlak, még mindig úgy borzong bele az aurám, mintha citromot nyalogatnék.  Beindul a mentális nyálelválasztásom. Előtüremkedik a  lelki libabőröm. Vagy hogy. Aztán elmúlik ez is.
Hallom, ahogy kattan a golyóstoll, kli-klikk, ó, te a világmindenségről folyton jegyzeteket készítő, te, most gondosan adminisztrálod: máma ék alakú dekoltázst visel, és nem mosolyog.
Ideges vagy, bele a meztelen lapockámba.
Te is azt méricskéled, ami nem volt?
Smárolás a Flórián téren, a Szentlélek téren, a tereken egyáltalán. Egyáltalán, smárolás. Meg ék alakú dekoltázs. Meztelen lapockák.
Zárvatermő vagyok, tudod-e, láttad-e valaha kétszikü, pillangós virágaim ölén bibém ragyogó, ragacsos csúcsát, akartad-e látni?

 

Kulcsszavak: férfiak kurblival mesés

2008/07/16

✍ 271. állva pisilni

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://cippo.freeblog.hu/archives/2008/07/16/_271_allva_pisilni/

Már akkor szóba kerültek a fiúk.
Azzal kezdődött, hogy a Kovács Lackó verekedett érte. Nem olyan heroikusan-romantikusan verekedett, mint a filmeken, és például nem volt olyan spanyolcsizma-izé se, amit addig szorítottak a lábán, míg végül bevallotta, hogy halálosan szerelmes a királynéba; lányszöktetés se volt, se lóval, se ló nélkül, csak verekedés, vad és rosszfiús, és egy kicsit talán gonosz is. Vagyishát, igazából nem is verekedés volt, hanem csak odakapott a Lackó, letépte egy mozdulattal a Varga Öcsi szemüvegét, a földre dobta, és rátaposott, ne merd többé csúfolni a csajomat. És akkor a Varga Öcsi sírni kezdett, mint egy kislány, a Lackó meg szobafogságot kapott, de nem reklamált, és mindenki tudta, hogy a Lackónak csaja van.
Namost ezt muszáj volt megbeszélni cseresznyézés közben.

Te, azért az bátor dolog volt, hogy a Lackó így kiállt érted.
Ja, bátor.
Amúgy te tudtad, hogy szerelmes beléd?
Á, nem is szerelmes.
Dehát azt mondta, hogy a csaja vagy.
Azt mondta.
Te... ömmm... és láttad már a... ömmm... az izéjét?
Mi van?
Hát, hogy láttad-e már a... micsodáját?
Hülye vagy.
Nadeláttad?
Ezt nagyon gyorsan kérdezte, egyszuszra kifújta, mit lehet erre mondani, de hülye vagy, de tényleg, máskülönben meg hagyjál már békén.
Te, ez olyan igazságtalan. Hogy ezek csak úgy előveszik, érted, aztán csak úgy pisilnek vele, bele a világba. Hogy nem kell leguggolniuk, hogy jól összecsípje a seggüket a csalán, hanem állva pisilnek, érted?
Ja. Jó lehet állva pisilni. Kényelmes.
Te figyelj, mi lenne, ha kipróbálnánk?
Hülye vagy, itt a fán?
Itt hát.
Hogy? Le a fáról?
Aha. Bele a bokorba. Na?

És akkor letolták a kisgatyát, meg a bugyit, és megpróbálták. Le a fáról. Bele a bokorba. A sárga lé meg végigcsurgott melegen a lábuk szárán.

 

2008/06/28

✍ 252. pintyőke besétál a galyibába

Gyula Úr nagy szoknyabolond. Szoknyás nőben preferálja, ha a nő mar, mint a sav. Nadrágos nőben a stílust preferálja.
Gyula Úrnak pavilonja van a piacon, galyibája, avval csalja lépre az olyan patyolat madarat, a pintyőkét, amelyik a szoknyát, vagy a nadrágot viseli, és két betűben összefoglalható.

egyéb galyibák az Ecserin

 - Jaj, milyen cuki! - sikkant a Nő, s firtatja Gyula Urat - Mondja csak, ez lámpa, úgy-e?
- Nem, kérem, ez nem lámpa. Ez, kérem, egér, ahogy látni tetszik.
- Nade ez itten egy lámpaernyő - a Nőt nem hagyja nyugodni a dolog, trükköt sejt. Mert Gyula Úrnak a zsivány szemében van valami, amiben sejti a trükköt, csakhogy az a trükk nem a portékában rejlik, hanem Gyula Úr vadászművészetében, abban, ahogy a galyiba ajtaját tárja ártatlanul, s mikor a pintyőke besétál, már csattan is mögötte az az ajtó.
- Nem, kérem, ez itten egy egér. Tetszik látni, két kis tölcsér, egy a feje, a kisebb, s a nagyobb a teste.
Szines egér, két lámpaernyő a feje, s a teste; drótok, valami foglalatok kacskaringóznak ki belőle, igazán, akár lámpa is lehetne. De hurok az, kérem, lép a pintyőkének.
Gyula Úr ajánlatot tesz kétezerre, s a Nő felel, hogy: - Gyula, én ebbe beleestem, dehát elvinni nem akarom, csakhogy nézni oly jól esik.
- Ó, ezerhétért kedvére nézegetheti.
S a pintyőke csacsog, hogy lakása picike, Gyula Úr épp ezt a választ várta.
- Kérem, hát cseréljünk telefonszámot, s avval lakást.
- S abban mi a pláne? - pintyőke homlokára csusszan a szemöldök könnyű íve.
- Ó, a pláne, hogy kegyed a nagy lakásba költözik, vidékre, én meg birtokba veszem a kegyedét - villan a szem.
Pintyőke kacag, hogy: - És akkor majd telefonon értekezünk, Gyula. S akkor, avval a szóval, hogy "értekezni", a Gyula meg van fogva, hogy úgymondjam, megbűvölten ismétli: - Értekezünk - ezt milyen szépen mondta kegyed.
A Nő menne már.
- Hát elviszi ezt a gyönyörű mosolyt? - telefonszámért kacsint, de a pintyőke szinte már tovalibeg.
- Csak azt ne mondja, hogy előtte mossak kezet! - meséli, így marta meg a Mártuka, s ő csaknem elvette ezért a mondatáért. - Kapok egy telefonszámot? Egy telefonszám, s viheti az egeret - föníciai kereskedők tudnak csak ilyen félig zárt szemhéjú sandaságot; Gyula Úr meg van fogva, a Nő dönt, Gyula Úr tudja, mi a csízió.
- Ilyet én nem mondok, Gyula - a Nő dönt, a Nő is tudja, mi a csízió -, de tudja mit, találkozásunkat bízzuk a véletlenre.
S akkor Gyula Úr, mint fele királyságát, grandiózusan a Nőnek nyújtja az egeret.
- Vigye. Nem kérek érte semmit.
A Nő tudja, mi a csízió, nem fogadhatja el. Gyula Úr csippent szemével akkor, s odasúgja:
- Viszlát. A jövő héten értekezünk.

 

Kulcsszavak: férfiak kurblival mesés

2008/06/11

✍ 223. sárga lap

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://cippo.freeblog.hu/archives/2008/06/11/_223_sarga_lap/

Egyedül ordítozik a tévé előtt, egyedül nézi a meccset. Most akkor a kék felsőben, az akkor most Laziós? Hülye, az a bíró. És ne kelljen mégegyszer elmagyaráznom a lesszabályt, jegyezd meg! Picsába!

Az utolsó szamuráj, aki még látta a nyomasztó Tornavár utcai albérleted ruhásszekrénye mélyéről előkerülni a Totti mezt. Úgy szégyellted magad akkor, ahogy azután sose látott szégyenkezni senki. Csak a tükröket takartad le mindenhol, ahol csak megaludtál.

Csaknem leküzdhetetlen vágy, rizst csinálni. Mondom, csaknem. Vannak ilyen sárga lapok az életben. Mitítététetetű

 

Kulcsszavak: férfiak kurblival mesés

2008/05/20

✍ 194.

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://cippo.freeblog.hu/archives/2008/05/20/_194/

Pókerről

Talán az eső hozta.

Ne kérdezd meg, hogy vagyok. Bátorság dolgában nagyon. De van nekem ez a pókerarcom, tudod. A pókerarc, nos, az habitusonként változó.

Az én pókerarcom, az úgy néz ki, rezzenetlenül fülig ér. Szoktam ezt emlegetni alkalmi közvetlenséggel. Szóval tudhatod, ha figyeltél. Hogy akkor leszek hogy, ha majd egy kurva kávén kívül újra képes leszek főzni bármi mást. Magamnak. Vagy másnak. Addig csak gyomlálgatok. Majorságomban a parlagfüvet. Elterjedtél bennem észrevétlenül. Elburjánoztál akarásom tövig kalászos táblájában. Kiderült, hogy vértezetlen vagyok. Immunrendszertelen, úgy értem.

És amikor jön az üzenet a szívből az agyamnak, az rossz, tudod. És akkor arról a postaládáról, ami ott az agyban vagyon [hypothalamusi nyuszi], ott van felfúrva az a láda a koponya belső falára, rajta a neveink [a mieink, érted?], nnnnaszóval akkor arról egyszercsak nagy respekttel, de leszedtem a nevedet, hogy csókolom, postás bácsi, hát elköltözött.

Tényleg azt hittem, lehet Royal Flush-öm. A pőre seb maradt. Azt meg egy erős párral All-In fölteszem a következő körben.

 

Kulcsszavak: férfiak kurblival mesés

2008/05/18

✍ 190.

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://cippo.freeblog.hu/archives/2008/05/18/_190/

Kilátások - Addikt

Mert mi van a szellememnek és szívemnek horizontján, ugye...

 

Kulcsszavak: férfiak kurblival mesés