H2906132027
K3007142128
Sz0108152229
Cs0209162330
P0310172431
Sz0411182501
V0512192602

Összes blogok

2007/01/02

Az amatőr plasztikai sebészek

Egy baromira szerelmes pillanatomban rávéstem a volt barátom nevét a számítógép-asztalom lapjára.Most egy Mango-matrica fedi. Az új szőnyeg tele foltokkal,hála a nagy eszemnek,és a szilveszteri házibulimnak.Sikerült úgy beállítani szőnyeget,hogy a fotel miatt nem látszanak a foltok...

Nem tudom,valamiért elgondolkoztam ezeken a kis plasztikai műtéteken. Vagy nem tudom, ez talán olyan,mint amikor kiskoromban még a szúnyogcsípésre is tettem sebtapaszt,hadd sajnálja mindenki szegény kis Zsófikát,akit megcsípett a csúnya lódarázs,ömlött a vér,majdnem meghalt,az allergiás reakcióiról nem is beszélve.

Szóval lényeg a lényeg,eléggé elbaszott dolog azt hinni,hogy a sebtapasz begyógyíthatja a sebeket,vagy mert eltakarja,szinte nincs is ott. Pedig azok mindig ott vannak,ott maradnak,és ahogy a Vanish használati útmutatója is elárulja, beszáradt foltokat nehezebben lehet kimosni. Aztán meg beül az ember egy kád forró vízbe, dolce vita, satöbbi,és leázik az a kurva sebtapasz. (Mellesleg én még soha nem találkoztam olyan tapaszkával,aminek olyan hatalmas a vízállósága,mint amilyennek elvileg beállítják,nem baj,betegek vagyunk,sajnálni köll,hát akkor ha lúd,legyen mán kövér,jöjjön a vízálló,a folyékony tapasz,a gyors sebgyógyító,az érzékeny bőrre való, a gyerekeknek termésezetes trendi rajzfilmes, bocs,ezt bemásolom:

Gyerek sebtapaszok
Gyermek sebtapaszaink a különböző korosztályok számára alkalmasak és gyors segítséget nyújtanak a sebgyógyuláshoz, ugyanakkor nem gátolják a gyerekeket a mozgásban. Más szóval, teljes védelem a víz,- a szennyeződések,- és a könnyek ellen.

  • Superman - 14 db Superman-es sebtapasz "pajzs" és hagyományos tapasz alakban
  • Bamse - klasszikus Teddy mackó, kényelmes társ, mely három különböző figurával és méretben kapható
  • Gyors sebgyógyulás különleges dizájnokban, melyek valóban úgy néznek ki, mint a tetoválás

szóval no comment,de nem is ez a lényeg...)

Szóval leázik a sebtapasz, meglátja az ember a heges sebet,jó kis véraláfutás,és hirtelen rohadtul elkezd fájni. Pedig addig nem is fájt,ameddig nem láttuk.Nem baj,egy kis szenvedést mi is megérdemlünk...

Aztán arra jöttem ma rá,hogy azért rossz,ha az ember látja a sebét,mert miután felrakja az új hiperszuper tapaszkáját,képtelen kiverni a fejéből a sebét. (Amikor kivették a bölcsifogam,és összevarrták az ínyem,tök jól voltam egészen addig a pontig,ameddig hozzá nem értem a nyelvemmel a varrathoz.Pfujj,most is kiráz a hideg.)

Aztán meg ott vannak a rohadt nagy sebek. Jól fertőtlenítsük ki, hiszen úgy könnyebb a gyúgyulás, nem fertőződik, oszt majdcsak begyógyul. A nagyobb méretű tapaszok terén még rosszabb tapasztalataim vannak, arról nem beszélve,hogy kar- vagy lábsérülés esetén ezek a tapaszok hirtelen kurvára ragadni kezdenek,nem baj,legálabb ott nem kell borotválni. De azért mocskosul tud ám fájni,amikor letépik a tapaszt...

A gézzel és a mullappal pedig az a baj,hogy beleragadnak a sebbe.Hát,no comment.

Szóval a lényeg a lényeg,hogy a szarba merjen az ember bízni abba,hogy segít az a nyomorult tapasz???Dehogy segít.Csak plasztikáz. Nem látod,amit nem akarsz látni. De tudod,hogy ott van. Ott van, mint a Mango-felirat alatt Gergő neve,és ahogy ott a szőnyegen a hatalmas folt.

Mindenesetre nem árt, ha sebtapaszok terén tájékozott az ember.

Kulcsszavak: elmélkedik

2006/12/02

Annyira jó az,amikor olvasol egy verset,meghallgatsz egy számot,és nem ismerve az igazi hátteret,vagy jelentést,magadra ismersz benne.Mert bele tudod képzelni magad. Szerintem a művészeteknek nem az a lényege,hogy a művészek lélekállapotát boncolgassuk,egy szinten tök felesleges.Azt vettem észre,hogy magyarórákon aki mondd valamit,mindig csak akkor és olyat mond,ami belőle jön,ami benne van,ami egy kicsit ő.Szóval mindenki asszociál,és mivel emberek vagyunk,nagyon gyakran önmagunkra.Vagy pedig megpróbáljuk beleélni magunkat az adott helyzetbe,mi lenne ha...Ha boldog a story,mi lenne ha én is ilyen boldog lehetnék,de nem vagyok.A szomorú a story,istenem,én is milyen szomorú vagyok.Az egész művészet számomra csak asszociáció,és illúzió.Teret ad,hogy olyan lehessek,amilyen vagyok,vagy olyan,amilyen szeretnék lenni. Kata barátnőm és köztem ilyen téren elég nagy különbség.Kata imádja az új dolgokat,nem zárkózik el semmitől,szívja magába a kultúrát.Én pedig...makacsan ragaszkodom azokhoz a dolgokhoz,amikben én vagyok.Amik adnak nekem egy kis pluszt,amihez nem kell ész,meg verselés,meg g-dúr,amihez nem kell semmi,csak én.És néha olyan jó olvasni ezeket,pedig teljesen másról szólnak,mint ami a te kis világodban kialakult.És ugyanaz a vers,festmény,zene máshogy szól mindenkihez-ám valakik nem veszik észre,nem akarják,vagy nem tudják észrevenni.Viszont nagyon szeretünk skatulyázni,precízen bemagolni a Tetemre hívás elemzését,mert így sokkal egyszerűbb talán,mint saját véleménnyel lenni,érzéseket táplálni valami iránt.Nem az a lényeg,hogy tudd a verset-hanem hogy érezd.És ez az érzés-dolog,ez kezd kiveszni az emberekből.

(ismét sikerült nem azt leírnom,amit eredetileg gondoltam,node így is jó..)

Kulcsszavak: depresszál elmélkedik