H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2013/02/09

volt házavatóm. beköltöztem erzsébetvárosba.

jövőhéttől egyetem.

hátha kibontakozom. 

Kulcsszavak: egyetem erzsébetváros

2011/11/30

Cambridge-i kirándulások

Puntolás

www.earth-photography.com Az egyik cambridge-i jellegzetesség a punt, ami egy csónak, amit evezés helyett a folyó aljára leszúrt hosszú bottal kell előrelökni. Béreltünk két ilyet pár helyi diákkal és oktatóval, és "kitoltuk" a csónakokat pár km-re a városból:


A velociraptor nevű puntunk, végsebessége 5km/óra.


Diákok a Darwin College-ben:


Elég szórakoztató, ahogy az először puntoló emberek próbálják navigálni a csónakot (pláne az egyik lengyel diák által hozott 1-2 fűszeres vodka után a csónak végén lévő platón egyensúlyozva). Ez egy darabig általában csak a folyó két partja között cikkcakkban sikerül; nálunk kb. tízszer esett a vízbe ember, ebből ötször ugyanaz, de ő szerintem élvezvte:


Napernyő a punt-botra tűzve:


A Cam folyó:


Egyetem

Cambridge egyetemváros, és a belvárosában az ember állandóan egyetemi épületekbe (vagy diákokkal teli kocsmába) botlik; ezek nélkül a város nagyon sokat vesztene a karakteréből. Ló egy gyönyörű egyetemi épület udvarán:


Az egyetemet több mint 30, egymástól többnyire független college alkotja, külön felvételi vizsgával és kiscsoportos (majdnem személyes) oktatással az oda járók számára. Ezek közül az egyik, a Jesus College kb. 500 éves bejárata:

Nem tudom, hogy mennyire szabad nem diáknak az ilyen helyekre bemenni, mindenesetre érdemes belógni és szétnézni (legfeljebb kidobnak), a történelme (meg a rendelkezésére álló pénzmennyiség) miatt nagyon máshogy néznek ki, mint egy magyar egyetem.

A biciklik, kutyák, piknikek és rádiók tilosak:


Cambridge-i egyetemi épületek:


Egyéb sportok:

Cambridge kis mérete és a biciklisek nagy száma miatt elég jó biciklizésre; és az évente megrendezett, Oxford elleni evezősversenyen kívül is népszerű az evezés.

Biciklik százai (ezrei?) a vasútállomás előtti bicikliparkolóban:


Verseny után:






Régi hirdetések - "The Raleigh [biciklimárka] is ridden all over the empire" (amikor még volt Brit Birodalom):


Vegyes

Az ugyanilyen című Pink Floyd számban megénekelt Grantchester Meadows pár mérföldre a város határától:


A három generáció:


Tél:




Garázsbejárat a folyón:


Sunday roast egy kocsmában (disznósült, tejfölös zöldségek, szósz, yorkshire pudding - a kerek sült tészta a tányéron):


Punt a csatornán:


2011/10/09

Áááá, múltkor Mama kitalálta, hogy köszöntsük fel Jani bácsit, az ő másik fiát, aki fenn lakik Pesten. Hiába mondtuk neki, hogy legutóbb még márciusban volt a Jani bácsi születésnapja és nem szokott változni a dolog, szóval várhatnánk egy kicsit, de Mama nem állt kötélnek, mert szentül hiszi, hogy pár nap és meg fog halni. Ezt eljátszotta tavaly is, amikor pont fél évvel hoztuk előre az ő születésnapját, mivel állítása szerint már akkor is jócskán rezgett alatta a léc, és ezért össze kellett hívni a rokonságot országszerte, hogy mindenki a színe elé járulhasson még utoljára. Szerencsére Mama nem halt meg, sőt, el van árasztva egy csomó tusfürdővel, samponnal, borral, pálikával és bon-bonnal, szóval minden rosszmájúság ellenére mondom, hogy élete végéig rendben lesz.

 

Visszatérve: felcihelődtünk Pestre, Mama elől akart ülni, és csak ketten kellettünk apával, hogy tervét véghez is vigye. (Bár mondjuk, nem nagy kunszt egy autóba történő beemeltetés ahhoz képest, hogy két születésnapot tart egy évben.) Mindegy, elindultunk, apa fasza GPS-t újított be, csak épp elfelejtette a navigációs hangszínt átállítani, ennek az lett a következménye, hogy 3 órán keresztül egy meglett parasztember adta az utasításokat. Aminek meg az lett a következménye, hogy 3 órán keresztül mama elismételt mindent, amit hallott. Tehát beszálltunk, és hallottuk, hogy Nígyszáz míter után fordujjá jobbra, he!!!. Erre mama felkuncogott, hogy ez te voltál, Mátékám?? Nem mama, ez a GPS volt! Micsoda lúfasz volt ez? Hát ez nem dzsípszdzsupsz, hanem olyan mint én mikor még cseléd voltam. Akkor is hajtottuk a teheneket, és mondtuk nekik, hogy jobbra, te!!!, hát oszt ez is így mondja.

Már itt tudtuk, hogy valamit nagyon elrontottuk, ez pedig akkor tudatosult végképp, amikor mama elkezdte ismételgetni az útvonalat, így lett a Lassíts, te!-utasításból: Hallod, fiam, aszongya, lassíccsá, hát akkor lassíccsá, heee!!A tehénpásztor!!!

 

De az igazi ingerküszöböt akkor ostromolta, amikor Pestre érve a számára ismerősnek tartott utcákon lavírozva elkezdte kijavítani, amit hallott. Hogy Gábor fiam, ez nem jól mondja, ez itt a Kévéző ucca, hát tudom, hát emlékszem, itt kergettelek benneteket, mikor basztatok fürödni jönni, hát ez nem jól tudja! Szóval Gáborkám, mán azonnal fordujjá jobbra, te, és a második kanyarnál fordujjá balra, teeee!!!

 

Végül is csak megérkeztünk, Mama bejelentette, hogy kemíny volt az út, kőkemíny volt, mert a dzsápédzsupé úgy karattyolt, mint egy cseléd, és ráadásul rosszul mondott mindent, de végül is csak megérkeztünk, hát isten éltessen Janikám! Jani bácsi pedig pironkodva megköszönte, de kiigazította, hogy Ugyan Mama, hát nekem csak két hét múlva lesz nevem napja, mindazonáltal köszönöm. Janikám, nem figyeltél rám a telefonba, mert a márciusi születésnapodra jöttünk, mert az én már nem élem meg!

 

Márciusban írok megint mamáról, attól nem kell tartani.

 

Egészségesebb lesz, mint valaha. Merthogy meglátogattuk Sanyi bácsit is, megvacsoráztunk nála, és pechünkre a bácsinak vacsora után be kellett vennie a gyógyszereit. Előszedett egy marék pirulát és sorra bekapta őket, közben panaszkodott, hogy ez azért rengeteg. Mama felhőkölt, majd hátradőlt és bizalmaskodva odasúgta apának, hogy Gáborkám, hozd be A Gyógyszeresdobozt. Apa be is hozta, Mama pedig mosolygás közepette feltette a provokatív kérdést: Na oszt Sanyikám, mennyi az az annyi?

 

Azt hittünk, rosszul látunk, mert a szemünk előtt kezdődött el a licitálás két öregember között, akik azon versenyeznek, hogy kinek írt fel többet az orvos. Néhány elszámolás és újraszámolás után Mama kijelentette, hogy azért én egyelőre mégiscsak rengetegebbet veszek be, mint te, Sanyikám, de nem rossz... ezután viszont rögvest el is hallgatott és elkerekedett szemmel nézett Sanyi bácsira, aki beleröhögött az arcába, és letromfolta egy baszott nagy injekciós tűvel, mivel cukorbeteg.

 

Márciusban írok tehát mamáról, aki makkegészséges lesz és talán cukorbeteg is, legalábbis a vacsora után nagyon elgondolkodott, hogyan verhetné meg mégis Sanyi bácsit.

 

Kulcsszavak: egyetem mama

2011/07/08

Nagy dolgok vannak készülőben...

Hamarosan megváltozik minden körülöttem és szeptembertől elkezdem az egyetemisták még fogalmam sincs milyen életét...

 

Első lépésként megpróbáltam valami lakhelyet keresni. A kollégiumi életet nem nekem találták ki és a felvétel sem biztos, így gondoltam egyet és kerestem albérletet. Aki keres márpedig talál is. Első próbálkozásom egy nagyon jó ajánlat volt. Egy egészen fullos szoba, potom összegért. Azonban kiderült, hogy ezt már kivették. A kezdeti csalódás után azonban feléledtem hamvaimból és újra próbálkoztam. Egész pontosan csak elmeséltem a sztorit X-nek (aki nem emlékezne: lelkitárs, legjobb barát) és megkérdeztem a környékükön akad -e valami kiadó lakás. Ő pedig bejelentette, hogy a szomszédban leledzik egy kiadó szoba. Kapva kaptam az alkalmon és megkértem számoljon be erről a szobáról, a tulajdonosokról és kérdezze is meg őket, mennyiért adják. A beszámoló nem sikerült valami fényesen. Kiderült, hogy egy nő és a férje laknak a lakásban. 8-9 macskát tartanak és meglehetősen egyéniségek mindketten: az asszony mélyen vallásos, a férfi pedig drogos, alkoholista és szoktak verekedni is. Ez azonban nem tántorít el engem, sőt izgalmasnak találom, még beépíthetem valamelyik történetembe :P

Persze még nem tudni, hogy tényleg kiveszem -e a kecót, de azért fenntartom egy lehetőségnek.

 

Hát egyelőre ennyit írnék életpályám kezdetéről, a többit most nem részletezem. Mindenesetre akárhogy történjen is én megmaradók írónak és költőnek, ezt már eldöntöttem. Szóval lehetséges, hogy a blogom olvasóit is megörvendeztetem egy verssel a közeljövőben .....

Kulcsszavak: egyetem lakáskeresés

2011/01/16

freedooooom

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/01/freedooooom.html
Nah, rászántam magam az utolsó beadandó megírására is (jó sokáig húztam, kb. két hónapot...), és kész vagyok! :D Há! Szóval most már igazán semmi kötelesség terhe nem nyomja a vállam-hátam-lelkem, szabadság van. :) Már csak a jegyek miatt kell aggódnom.
Drukkoljatok az ötösökért, szép estét mindenkinek! :)
Kulcsszavak: egyetem

freedooooom

Ez a bejegyzés közvetitett. Az eredeti cime: http://holdvirag.blogspot.com/2011/01/freedooooom.html
Nah, rászántam magam az utolsó beadandó megírására is (jó sokáig húztam, kb. két hónapot...), és kész vagyok! :D Há! Szóval most már igazán semmi kötelesség terhe nem nyomja a vállam-hátam-lelkem, szabadság van. :) Már csak a jegyek miatt kell aggódnom.
Drukkoljatok az ötösökért, szép estét mindenkinek! :)
Kulcsszavak: egyetem

2010/09/21

Csak szólok, hogy Kínában valószínűleg ebben a pillanatban is üldözik a Fálun Dáfá követőit, már ha meg nem unták és nem találtak valami mást, amit üldözni lehet.

 

Ezt muszáj volt leírnom, hogy tiszta legyen a lelkiismeretem. Mert a prospektuson, amit a kezembe nyomtak (najó, én vettem el),az áll, hogy tájékoztassam az ismerősöket arról, hogy már megint nyű van az emberek seggében és nem bírnak magukkal. Tehát Fálun Dáfá.

 

Különben kezd bejönni ez az egyetemes egyetemista életforma. Ma voltam egy ilyen open-mike dolgon. Mondta egy ismerősöm, hogy az open-mike dolgok tök jók, menjek el. El is mentem, mert sosem hallottam még Open-Mikeról.  Most már menőzhetek: a lényege, hogy mindenki, aki zenélni tud (vagy azt hiszi), elmegy a Pinceszínházba, és lehetőséget kap a szereplésre. Tök jó.

 

Az viszont már nem annyira tök jó, hogy Pesten hülye vidéki vagyok, vidéken meg hülye pesti... ma például megkérdezték tőlem, hogy voltam-e már ájmex moziban? Gondolkodom, aztán leesik, hogy az ájmex az tulajdonképpen vidéken egyenlő az imakszal... tehát nagy nehezen megértettem a kérdést, már csak el kellett képzelnem magam elé egy ilyen ájmexet. Végül is mondtam, hogy lehet, hogy voltam, csak nem tudok róla, mert elvileg minden lehet, de mindennek lehet az ellenkezője is...

 

Szokni kell még Pestet. És közben tanulni kell, ugyanis újdonsült tanult ismerőseim kezdik unni, hogy régi jó szokásom szerint mindig " kurvára nincs igazad " felkiáltásokkal zárom le a vitáinkat. Kijelentem, hogy " krvára nincs igazad " és aztán teljesen szokatlan dolog következik: beáll a csend. Aztán megkérdezik, hogy " és miért nincs igazam? "... és innen nem tudok reagálni, úgy leblokkolok.

 

Remélem, kiheverte a srác, akármi baja is volt tegnap a Teréz körútnál. Olyan bánatos kutyaszemekkel ordított bele a vakvilágba, miszerint " A KURVA ANYÁÁÁÁÁÁD, A KURVA ANYÁÁÁÁD BASZD SZÁJBAAA ". És sírt is mellé.

Kulcsszavak: egyetem pest

2010/09/13

hm, itt vagyok a pesti kollégiumban, ma átéltem életem első előadásait... és egyelőre úgy vagyok vele, hogy szívesebben lennék otthon, vagy a koszos próbatermünkben-

 

-ahol tegnapelőtt este majd' szétestünk a röhögésben, mert volt egy srác, aki tök furcsán beszélt, a té hangot nyomta meg, de emberesen. Hogy értse mindenki, miről beszélek: a tetőfedő szót kábé így mondta: thethőfethő. ( fel se ismeri a böngésző ellenőrzője... )

Tehát amint megütötte a fülünket ez az érdekes tájszólás ( a srác 10 km-rel arrébbról jött, tiszta Németország ), rögtön ilyesmiket mondattunk ki vele: töltőtolltintatartó, ami Csabi szerint ( Tshabi ) egyenlő azzal, hogy thölthőtholltinthatharthóú.

 

Ebben a pillanatban ezzel a Tshabi gyerekkel is szívesebben lennék, persze nem feltétlenül a beszéde miatt.

 

A mai szemináriumon mondani kellett pár szót magunkról, csak hogy ismerkedjünk, ha már ilyen kevesen vagyunk. Azt mondja a srác: " Révai András vagyok, szólítsatok Bélának. " Éppen javában ízlelegettem a Béla nevet, amikor hozzátette a srác, hogy " természetesen vicceltem, hívjatok Andrásnak."

 

Nálunk otthon kapásból rávágtuk volna, hogy " kurva vicces vagy, Béla, de tényleg! ", erre itt hatalmas nevetés kezdődött, talán mert mindenki olyan viccesnek találta a humorbonbont... engem kivéve, persze, mert ha azt kérdezik, hogy hogy hívjanak, akkor nem azt kéne mondani, hogy hogy ne hívjanak, vagy csak én vagyok túl sznob, a többiek pedig a harcos lázadók, akik szembemennek mindennel és mindenkivel.

 

Bezzeg Thomas Mann, hogy Németország ott van, ahol ő van... honnan tanulhatta ezt?!

 

Kulcsszavak: egyetem koli

2010/09/12

gólya

A tegnapi suli olyan szinten unalmas volt, hogy megjött közben a menzeszem. Már 6 éve egyszer csináltam ezt a tárgyat, már akkor se csíptem, még kevésbé a tanárnőt.... most is ugyan olyan unalmas volt, ugyan abban a teremben, pont az az órafelosztás, ugyan azok a diák, benne ugyan azok a gépelési hibák, elsütötte ugyan ott ugyan azokat a poénokat,  amiken már 6 éve is pont ugyan így röhögtem kínomban.....

Kulcsszavak: egyetem

2010/09/05

elment rokonunk meg az aktuális barátnője ( utóbbit sikerült teljesen meglepni, mert mutattunk neki egy levilibékát... ugyanis soha előtte nem találkozott még csak hasonló állattal sem... )

 

JAJJ A FRANCBA IS, HOLNAP BEKÖLTÖZÉS AZ EGYETEMI KOLESZBA, KÉSZ, MEG FOGOK HALNI !!!

Kulcsszavak: egyetem rokonok