H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2007/06/20

Ez is olyan, mint a többi

07:08:23, hopparezimi irta ebredesek naplójába

Ma is korábban keltem, mint az ébresztőórám. És ma sem álmodtam semmit.

2007/03/10

hova lettek a túszok?

...eddig övé volt az egész éjszaka,most meg a halál van csak és persze a vér szaga árad,és egyre jobban fárad,de még pislog párat... ...de van-e akinek,ha eltűnnél,hiányzol?...
Kulcsszavak: egyedül

2007/02/16

Valami nincs rendben körülöttem

 

Úgyérzem, hogy lötyög néhány alkatrész a barátnősmotoromban....

Napról napra rosszabbul működnek a dolgok mostanában.

-Van először is Angéla, aki megszülte a harmadik gyermekét, építkezik, elfoglalt és népszerű adószakértő.

Kb. 30 éve nevezzük barátnőnek egymást vele, de mintha már nem volna minden olyan egyszerű.

Amikor utoljára meglátogattam, egy csecsemő tapadt a bal mellére, egy bölcsödés sírt a jobb vállán, adóbevallásokat rendszerezett a néha felszabaduló kezeivel, miközben a lábujjaival mutogatott egy angol nyelvkönyvet az iskolás lányának, a jelenidős személyesnévmással ellátott igéknél felnyitva, a hátamögött főlt az ebédnekvaló, és próbálta elmagyarázni a férjének, hogy a garázs melyik polcára tette a pecacuccokat.

"Hatalmas szellemi nyomás van rajtam..." -panaszolta nekem az ott létem alatt.

Ennél többet érdemben nem is tudtunk beszélgetni, talán majd legközelebb, ha már több ideje lesz.....

 

-Aztán itt van Életke. Amikor megismertem, szépséges babaarcú, karcsú, törékeny, két gyermekes anyuka volt egy magas, diplomás, jóképű, jól kereső féjjel, szép családiházban, kutyával, autóval, nyaralással, békével, létbiztonsággal és rengeteg kedvességgel, bájjal megáldva.

Ez egy évvel ezelőtt volt.

Ma ugyanez a nő, karikás szemű, ápolatlan, sárgafogú, depressziós, felelőtlen, trágár szavú, elégedetlenkedő, gyerekeit csak fotóról ismerő, havonta öngyilkossággal fenyegetődző (sőt néha meg is tevő), válófélben lévő, szeretőt tartó, tékozló fúriává változott.

Sokáig napi rendszerességgel jött el hozzám, hogy elmesélje a napitörténelmét.

Mondtam neki, hogy szeretetem jeléül, nem azt mondom neki, amit hallani szeretne, hanem amit kívülállóként helyesebbnek vélek: Ne váljon el, törődjön jobban magával, gyereivel is, hagyja a szeretőt, aki megalázza és tönkreteszi, térjen haza.

Nem ért semmit a lelkifröccs amit adhattam, viszont lassan elmaradtak a beszámolói, később a látogatásai is.

Ma már nem is köszön, amikor találkozunk.

-És itt van Erika is, aki lassan közelített felém kb fél éve. Óvatosan avatott be a titkaiba, majd átlendült az akadályokon és mindent rámzúdított. A múltját, amiben egy milliárdos bűnöző felesége és egyben rabszolgája volt, kilépését az alvilágból, amit egy önálló élet felépítése követett. Félelmes kapcsolatait és jelenkori mindent meghazudtoló infantilizmusát, melyben egy Szécsi Pált utánzó "zenésszel" bonyolodott szerelmi viszonyba, aki jól láthatóan használja Őt ugródeszkának, matracnak, vagy mosónőnek.

Erika kedves, szomorú mosoly bújkál a tekintetében, feketesávosak a körmei, repedezett a sarka, sáros a térdén a farmer, pecsétes a pulóvere, és a földre dobja a kézitáskáját, miközben rágyújt a buszmegállóban, és irreális vágyálmokat kerget egy önmaga által kreált álomvilágban.

Amikor utóljára beszéltünk ezt mondta: " jössz inni velünk a Popejbeee?!"

Nem mentem. -Azóta nem tudok róla....

 

És van még a Zsuzsa... Ő Belgiumban élt egy homoszexuális férjjel, bártáncosnőként kereste meg azt amiből itthon üzletet vásárolt. Elvált, de az a bizonyos Olasz származású, titokzatos Stefano nem kért belőle, ezért most internetes szexpartnervadász oldalakon kíván tartóskapcsolatot kialakítani, házasságkötés céljából. Amikor ott nincs nagy forgalom, beleveti magát a budapesti éjszakába és addig egerészik, míg végre valaki hajlandó megszopatni Őt a saját kocsija anyósülésén, két hányás között. Boldogságát csak az árnyékolja be, hogy a nagy szeretkezések után egyik pasi sem emlékszik tisztán a telefonszámára, sőt egy hello-ra sem méltatják legközelebb.

Amikor tapintatosan utaltam neki arra, hogy a férjek nem ott teremnek, ahol keresi, megsértődött és párhuzamot vont kettőnk közt. Csak ennyit tudtam mondani neki erre: " csakugyan így gondolod?..."

És végül itt van nekem Jani, a 19 éves, deltás, kockáshasú, adonisz, Versace farmerben, aki mániákus Madonna fun, homoszexuális és a helyi videotékában alkalmazott. Vele nagyon jól érzem magam. Gyakorlatilag képtelepek vagyunk érdemben beszélgetni, mert állandóan röhögőgörcsöt kapunk egymástól. Fuldokolva, könnyekközt próbálunk kinyögni egy-egy sztorit, de sosem sikerül, mert a kínzó, légszomjat és oldalirányú hasizomgörcsöt okozó röhögés megakadályoz minket ebben. Csak az nyom némi pecsétet a felhőtlenül boldog kapcsolatunkra, hogy a beszélgetéseinket hanggal, képpel, folyamatosan rögzítette a videotéka biztonsági kamerája, melyre sehol sem található figyelmeztető utalás. Mindent rögzítettek, majd publikáltak is abból, amit a az én szerepléseimmel felvett az a fránya kamera. Ebből csak azt tartottam etikátlannak, hogy Jani tudott a kameráról, de "elfelejtett" engem tájékoztatni róla. Azóta, hogy tudom ezt, valahogy nincs kedvem beszélgetni vele.

Naponta többször is felteszem magamnak a kérdést: "mit rontottam el?"

Aztán, mivel nem találok logikus magyarázatot a kérdésemre, szögreakasztom a gondolatokat, megrántom a vállam és ezt mondom magamnak: " ki nem szarja le?! Kell a francnak barátnő, ha ennyi baj van velük!"