H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2009/01/06

Trollok, meg ilyen butaságok

Végre elmenekültek a buták, így nyugodtan beszélhetünk egy mindannyiunkat érintő problémáról, nevezetesen a hüvelygombáról trollokról. Élőhelyüket tekintve mindenhol előfordulnak, ahol lehetőség van humán egyedek közti interakcióra, legyen az chat, fórum, blog, közösségi oldal, online játék, óvodai homokozó, stbiek.

Ezek azok a lények, amik a web 2.0 előtt pár évtizeddel még az oviban azzal élték ki magukat, hogy a mások által magasfokú kooperációval gondosan felépített homokvárat másodpercek alatt széttaposták. Akkoriban azonban még elegendő volt néhányszor dinamikusan arconvágni az illetőt, vagy szemébe húzni a sapkáját, és teletömni az alsónaciját hóval, ami kollektív cselekményként végezve közösségépítő erejű volt, valamint az áldozatban is kialakított egy pavlovi reflexet, hogy mások munkáját szétcseszni = rossz dolog.

A 21. században az internet beköszöntével azonban a trollok élettere drasztikusan kiterjedt, ugyanis az online anonimitásnak köszönhetően a tizenéves herpeszes Ödönke, akit az oviban még fizikai hendikepje miatt már egy rossz nézésért is bucira vertek, könnyedén elvegyülhet az amúgy értelmes felhasználók között, és bomlaszthatja a közösséget. Ezért nagyon fontos, hogy a trollokat megfelelő hatékonysággal tudjuk kiszűrni a tömegből, valamint ellenlépések megtételével korlátozzuk az életterét (módszereket lásd később).

 

Legfőbb tulajdonságai, ismertetőjegyei

A troll alapvetően rettentő buta ösztönlény, fejlettség tekintetében valahol a zöld moszatok és a gombák között találhatók, helyváltoztatásra képesek, bár erre önmaguktól nagyon ritkán kényszerülnek. Nagyon sok helyen előfordulnak, de a friss fórumtopikok hajtásai környékén különösen nagy számban találhatók.

Mindenbe és mindenkibe képesek belekötni, kedvenc táplálékuk ugyanis a flém, kedvenc időtöltésük pedig a foskolódás és a szarkavarás. A legfontosabb dolog tehát ha meglátunk egy trollt, hogy ne essünk pánikba, egyszerűen ingoráljuk ezt az egyszerű kártevőt. Ha kifogy a naftából, villám sebességgel néz új táplálékforrás után. Soha ne próbáljuk meg a trollt egyszerű vulgáris szöveggel elküldeni az amúgy ősi mesterséget űző ősébe, ugyanis ekkor morálisan elkezdünk süllyedni a troll szintje felé. Ráadásul a troll rivaldafénybe kerül, aminek hatására gyors növekedésbe kezd, és az is előfordulhat, hogy speciális jelzéseivel odavonzza a fajtársait is.

Ha elég tapasztaltak vagyunk, akkor inkább minél hosszabb, szebb, nyelvtanilag megfelelően tagolt mondatokkal hajtsuk el a bús picsába, mindezt vidáman, jó kedvvel. A troll csak feszült környezetben érzi jól magát, így egy megfelelően elhelyezett szmájli megsemmisítő erejű lehet számára.

 Szakmai vitába soha ne kezdjünk egy trollal, mert a 19. századi romantikus irodalomtól kezdve a komplex együtthatós másodfokú inhomogén differenciál egyenletekig mindenben legalább Phd. fokozatú szaktekintély, 3 diplomával, több évtizedes tapasztalattal (legalábbis azt hiszi). Igazából rettentő buta, nem méltó még arra sem, hogy egyáltalán hozzászóljunk.

Az igazán profik megszelídíthetik, és cirkuszi állatként játszhatnak vele, ha megfelelően összeállított kis szargalacsinokat dobálnak neki, majd kedvesen mosolyogva figyelik, ahogy játszadozik vele. Fontos, hogy tényleg csak kis szargalacsinokat pöckölgessünk hozzá, egy nagyobb adag szartól mi magunk is kakisak leszünk, és lesüllyedünk a troll szintjére, ami nagyon nem kívánt mellékhatás.

 

Összefoglaló

Mindent egybevéve tehát a troll egy nagy számban előforduló kártevő, de megfelelő óvintézkedésekkel teljesen ártalmatlan. Ha egy fórumon/blogon/közösségi oldalon frissen regisztrálunk, és valaki az udvarias bemutatkozás helyett fikázással kezd, akkor az bizony egy troll. Ignoráljuk, és figyeljük, ahogy táplálék hiányában szép lassan elsorvad, esetleg szóljunk egy adminnak, vagy troll vadásznak, aki segíthet a problémánk megoldásában.

 

A legfontosabb szabályt jól véssük az eszünkbe: Don't feed the troll.