H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2009/11/16

És még is mozog...

Úgy tűnik, a havi egy, hosszú őrsgyűlés működni látszik... jó lesz így.

Alien1717-nek: Igen, bandaszellem... hogy tartozom valahova. És ez a valami az ért van, hogy ezáltal fejlődjenek (Isten-haza-embertárs). És nem atomcserkészeket akarok nevelni, mert az egy eszköz, ami nem mindenkinek jön be, inkább a célt kell nézni.

Kulcsszavak: cserkészet

2009/10/06

Miért vagyok még cserkész?

Csak az őrsöm miatt.

A vezetőségben hatalmi kérdések játszanak közre a döntésekben, az emberek hétről hétre változtatják a véleményüket, beszólnak, kiakadnak, és nem csinálnak semmit. Csak a másik ötleteit kritizálják, de nem építő jelleggel... elveszik a gyerekemet, akiket lelkesen a csapatért hoztam a világra.

Az őrsöm válságban van. Az én feladatom őket kihozni, de nem a csapat felé, hanem az Isten felé. Az eredeti célt szem előtt tartani, azt, hogy magyarabbak és emberebbek legyenek, nem célként felfogni a cserkészetet.

Nem a kirándulás a cél, hanem a közben létrejövő beszélgetések, az erősödés, az elmélyülés, a természetre való rácsodálkozás, a közösség. A cserkészegyenruha jelkép, amit magunkon hordunk. Nem cél ezt viselni, hanem csak mutatjuk magunkat. Hogy vagyunk. Pár éve még talán vonzó volt.

A vezetőnek legfontosabb célja a nevelés; nem cserkészek nevelése, hanem emberek nevelése. A cserkészet csak egy szervezet, ami lehetőségeket hord magában.

A vezető eszköze pedig a hitelesség. Az, hogy nincs cserkész-maszkja, hanem cserkészként él. Az, hogy tetteit meg tudja magyarázni, de beismeri, ha tévedett. Az, hogy nem kell bujkálnia, ha nem cserkészeten találkozik a vezetettjével.

Mint egyházi szervezet, a cserkészet kapcsolódik a plébániához. Nem is igazán a plébániához, hanem az egyházközséghez: a templomhoz, a hívekhez, a plébánoshoz... a közösséghez. Csak egy része, de szerves része kell, hogy legyen. És inkább a plébánia része, mint a cserkészmozgalom része. A vezetőknek ebben is élen kell járnia, és neki is küzdeni kell, ott lenni a templomban, és imádkozni az őrséért.

Két választásom van. Vagy új életet kezdek, és az értékeket hagyom meg, azokat, amik fontosak nekem; vagy folytatom az eddigi életemet, és felkészülök arra, hogy nemsokára nem lesz Gabó, és rám szakad a csapat- és nem tudom, hogy mennyire leszek lelkes.

Talán most kéne elmenekülni, hogy ne is kerüljek képbe. Talán most kéne lelépni, hogy fel tudjanak készülni arra, hogy nem rabszolga vagyok, amit ha akarnak, lenyomnak a víz alá, máskor meg húzatják magukat vele. Ehhez én nem asszisztálok.

Csak az őrsöm miatt csinálom. Ha nem tudom felrázni az őrsömet, ha nem tudok rendes munkát folytatni velük, ha nincs két ember, aki elhivatottan és lelkesen ott van és fejlődik, akkor nincs értelme. Akkor megmarad emléknek, megmarad annak, ami volt: egy baráti társaság, ami emlékeket őriz és valami köze volt a cserkészethez.... lesz belőlük második szöcske őrs. Én meg szépen lassan eltűnök a csapatból, és hagyom, hogy csinálja az, aki akarja és lelkes... ha még lesz ilyen.

Megjegyzés: ezt erős érzelmi hatás alatt írtam... de nem változott a véleményem.

Kulcsszavak: cserkészet