H260310172431
K270411182501
Sz280512192602
Cs290613202703
P300714212804
Sz010815222905
V020916233006

Összes blogok

2008/11/10

Cinetrip

Kettő körül keltem. Eresztettem egy kád vizet, elötte még leültem a kis rubik elé, és picit tekergettem. Rajzolgattam egy papirra, kipróbáltam egy transzformációt, leirtam miből mit csinál, hogy működik. Kikutattam, hogy ez bizony jó lesz nekem, forgatni is tud, meg helycserés támadásokat véghezvinni. A kád forróviz már várt rám, de még gyorsan kiváncsi voltam az igazamra, tekergettem pár percet, és tadam, sikerült kirakni a második sort is. Ide még sose nem jutottam a kockával, és ráadásul ezt most magamtól. Annó még Zánkán magyarázták haverok, hogyan is kell, de az első sorig jutottunk csak. De az meg még egyszerű. Ez már melósabb volt, de megvagyok vele! :) Irtam is jimminek gyorsba egy sms-t, hogy milyen ügyös okos legény vagyok. Jött erre aztán a kedves válasz: "Király vagy! Akkor most már épp csak a neheze van hátra!" ;] Nyah, ez ám a mesés. Sebaj ;] Lefürgyéle, mossáhajat, aztán még a kiscsaláddal való konzultáció után beszerveztem magam mozizni is. Richard Gere film megy most, angolul Nights in Rodanthe. Nem tudom mi van velem, szerintem kellemes film volt. Persze az amerikai filmekből megszokott tökéletes emberekkel, a velejáró hibáikkal, amiket a film során leküzdenek, de mégis egy szép kellemes mese. Nem egy 90-60-90es pulykával, és nem egy 30as éveiben járó Machoval. A film amúgy a Something's Gotta Give cimű pár évvel ezelötti Nicholsonos csodára emlékeztet. Mondjuk az a romantikát vigjáték irányába viszi el, itt meg személyes tragédiákkal szövi át a főszálat. Ott is két 50es éveit taposó főhősünk van, itt is, és nincs is ezzel baj, tengerpartoznak, egyedülmaradnak ketten, idegenen egy házban. Tetszett nekem ez a film, Cinetrip elött féltem tőle, hogy erős beválasztás ilyennel inditani, de végül elég jól sikerült kijönni abból a kicsit kesernyés érzésből, amit adott nekem. Sajna az esti bulit a film közben kellett elkezdeni szervezgetni, jóanyám nem is örült, hogy a mobil kijelzőjével égetek lukat a retinájába (Francba kell ekkora fényereje legyen). Kicsit lézengtem bele a világba, nem volt kedvem még visszatérni bele, igy a film után. Aztán landolás anyuéknál, ettem végre 1 nap után két kiflit, mindenféle finomsággal, aztán 8kor nekiindultunk a Rudasnak. Nagy merészség volt ez ám, mert a buli 9kor nyilt meg. Úgyhogy áldogáltunk a sorban, vártuk a 9et, közben befutott a hugim elsőként. (Hisz egyszerre indultunk, csak ő BéKáVal, én meg kerekeken.) Aztán megérkezett Bari, utána Petschy, tőle hirtelenben kaptam is ajándékot, úgyhogy most már van mivel bekössem a fejemet :) Már csak be kell gyakorolni ;] (Anno vettem még Sztendrén, de az csak akkor volna jó, ha elötte 3 hónapig aszalnék a fejemen. Hiába, túl nagy busa a búrám.) Zoli haver is landolt, ő még várta a nőt, mi bementünk. Lecuccoltunk egy kabinban, körülöttünk részeg arcok próbáltak már barátkozni a lányokkal. Elsőként szolid 41 fokos vizzel inditottunk. Elöl ketten, srácok úgy meneteltünk bele, mintha csak kellemes 25 fokos volna. A lányoknak igy aztán annál nagyobb meglepetés volt, mikor térdig álltak már a medansziéban, hogy ez baszki éget ;] Muwhahah. Gonoszok vagyunk. Utána szaladás át 18 fokba, felpezsdülés. Darabig elchilleztünk itt, aztán megnéztük a többi helyszint. A bejáratnál valóban elég retro-electric anyámasszonykutyafasza zenét játszottak. Bari meg Zoli ezt karakterisztikusabban is megfogalmazta, nekem valami fura anyagból van az agyam. Érzem én, hogy ez most annyira nem pörgős, és nem vagyok extázisban, de ez van, ezt kell most szeretni. A másik verzió, ha hazaszaladok a buliból, de akkor meg lemaradok a jó részekről... Kisvártatva vissazvonultunk a termálvizes részbe. Összetalálkoztunk egy szépszeművel, aki a nagy számok törvényével játszott. Odalibbent hozzánk, elsőként csillagokat-lehozom-az-érgől pillantást gyakorolt Barin, aztán miután amarról úgy pattant le, mint szunyog a szélvédőről, hugimnak adta a hősszerelmes tekintetet. Eminnnen már csak egy kacajt hallott, de józan itélőképességének birtokában azért levágta, hogy akkor ez ma itt most nem jött be, és ment tovább új remények felé... :) Kiment a fény, lett nagy csend. Tombolt a tömeg, aztán jött a hastáncozás. Nagy szivfájdalom ilyenkor, hogy a szemüvegem mindig az öltözőben hagyom, nem látom az apró részleteket, amik a szemet balzsamoznák, de azért igy sem lehet okom panaszra. Gyönyörű lányok, és lélegzetet elállitó táncelőadás. Rendben volt nagyon. Utána még kicsit punnyadtunk, aztán irány a többi helyszin. Nemsokára a két csinos kisérőm úgydöntött inkább, nem agonizálnak tovább, hanem lépnek haza. Mondjuk miután Baritól elhangzott az a mondat, hogy: "Menjünk a termál elötti büféhez, ott legalább le lehet ülni.". Ezután annyira ez nem is fájt. Nem szabad leülni, menni kell, pörögni, bulizni. Az ücsörgés a gyengék fegyvere :)
Maradtunk ketten Petscyvel. Szinte már alapszabály, nála legalábbis mindenképpen, nem is tudom honnan és mikor jött ez neki, hogy a bulinak akkor van vége, ha a DJ lehúzta a potit. Elötte nem ér lelépni. Éjfélkor hazaszaladni meg egyenesen bűn... :) Nagyteremben mentek a zenék, az agyam szépen ráállt a hangulatra. Sikerült érdekes-vicces állapotba átúszni. Szóltak az eketronikus számok, én meg úgy hallottam, mintha Bonanza Banzaii szöveg menne alatta... :) Beindult a kobakomban a kis kreativ gépezet, és elkezdte kiszinezni a valóságot. :) Az mondjuk már alapból szép szines volt. Megannyi részeg marha csetlett-botlott a medence bejáratánál. Szinte nem volt perc, mikor valaki ne esett volna át a lépcsőkön, és bukdácsolt volna befele vagy épp kifele a "tánctérről". A másik üde szinfolt, ami inkább pár emberes pofont érdemelt volna, két-három arc, akik a bejárat mellett lepakolt papukcsokat és törölközőket dobálták be lelkesen a medencébe. Szóltunk is a secu-nak, hogy figyelmezzenek már picit ezekre a betegekre, de csak annyi lett a következmény, hogy tudomásulvette a Valtonos arc, hogy igen, dobálnak, majd visszament a posztjára..
Valaki egyszer ügyes volt, mert pár mentőst is sikerült látni, de olyan komoly baleset csak nem történt. 4 elött nemsokkal átjöttüknk a Rudas előterébe táncolni. Pont a legjobbkor sikerült, egy kis Blade, egy kis Prodigy-Pendulum, illetve egy Ghostbusters-es bootleget is berakott a DJ. No, akkor éreztem úgy, hogy mostmár mindenképpen megérte a mai este, az a zenei blokk, az teljesen rendben volt. Végre DNB, végre metál, végre valami igazi zene :) Kezdtem érezni a lábaimat, elvégre annyira nem jó dolog mezitláb ugrálni. A bal lábam teljesen lebüntettem a buli végére. Talán f5 magasságában zárult is a mókatár, felöltöztünk, aztán ki a buszmegállóhoz. Petimet felpakoltam az első buszra, Zsófiának is búcsút intettünk, én meg aztán nagyhirtelen hazakerekeztem. Be a ágyba, szunya.. ;]
Kulcsszavak: cinetrip mozi